Bele lehet-e sűríteni 8 percbe egy egész napos dunaújvárosi kirándulást? Az Artmagazin megpróbálkozott vele. Október elején budapesti indulással a második OFF-Biennále Budapest alkalmával izgalmas előadásokkal tarkítva egy egész napos túra keretében ismerkedhettek meg városunk történetével, látnivalóival a programra jelentkezők. Ennek a hangképes lenyomatát lehet megnézni. Reméljük, akik itt voltak jól érezték magukat, és újra eljönnek, meglátogatják városunkat, Dunaújvárost. Sok szeretettel várjuk!
Dunaújváros építészeti és városképi megformálásában egyértelműen Weiner Tiboré volt a legmeghatározóbb szerep. Weiner (1906-1965) építészmérnöki oklevelének megszerzése után, 1929-ben Németországban a dessaui Bauhaus hallgatója volt. 1931-től a Szovjetunióban elsősorban iskolákat tervezett. 1939-1948 között Chilében dolgozott, 1946-tól a santiagói egyetem tanáraként.
búcsúzás egykori diákoktól, kollégáktól a chilei Los Cerrillos repülőtéren - 1948
E baloldali elkötelezettségű, széles látókörű, nagy műveltségű építész 1948-ban úgy érezte, hogy Magyarországon végre lehetőséget kap nagyszabású elképzelései megvalósítására, és örömmel vállalta el az új, "szocialista város" főépítészi feladatait. A megbízást Sztálinváros tervezésére 1950-ben a Városépítési Tervező Intézetben (VÁTI) kapta. Maga a tervezési munka 1950 januárjában a LAKÓTERV-ben kezdődött. Akkor még 25 000 fősre tervezték a várost.
Ekkor alakult ki az a városszerkezeti elképzelés, hogy Dunapentele és a vasmű területe között jöjjön létre az új város, a vasműtől erdősávval elválasztva és két fő tengelyre szervezve: az észak-déli irányú tengely (Vasmű út) a gyár főbejáratát köti össze a város főterével, míg a kelet-nyugati irányú (Dózsa György út) a vasútállomás felől vezet a főtérhez (Városháza tér), az eszmei központhoz.
A korszerű elemzések eredményeire épülő tervezés olyan városszerkezetet hozott létre, amely a modern várostervezés elveit is képviseli, és kiállta az idők próbáját. Munkájáért Weiner 1953-ban elsők között kapott Ybl-díjat. 1952-re elkészült a most már 40 000 lakosúra bővített terv, amelynek Valentiny Károly volt a társszervezője (1953-ban Ybl-díjat kapott). Weiner a későbbiek során is -1965-ben bekövetkezett haláláig - elsődleges szerepet kapott Dunaújváros kialakításában, fejlesztésében.
A tervező emlékezései
A hőskorszak kezdetén
Tavasszal benépesedett a dunapentelei fennsík. 1950. májusában, amikor a város építése hivatalosan is megindult, a strandfürdő helyén ott állt a Nehézipari Beruházó V. falusi házra emlékeztető "kastélya", a "Beruház-lak" fennségesen egyedül, körülötte semmi sem épülhetett. A Május 1. utca és az építők útja sarka táján is állt egy ilyen magányos lak: a 26-os Vállalat ősének a palotája. - Már elkészült akkor a Sikló út, az Építők útján még dolgoztak néhányon, fel volt ásva az Ady Endre út három kockaházának a pincetömbje. Úgy indult az egész, mintha óriási súlyt kellene legördíteni egy lejtőn, de az még ellenáll.
Mindenki érezte, hogy ha egyszer valójában gördülni kezd, a világon semmi fel nem tarthatja. De még csak a lendületet vették, eredmény még nem látszott. Beszéltek egy siklóról, ami majd felhozza a Dunáról az uszályon érkező anyagot, kisvasútról, amely odaáll majd minden épület mellé, építőgépekről, előregyártásról, de mindezek helyett nagyon régi módon falazgatott néhány kőműves a három gödörben, mintha valahol a Rózsadombon építenének három villát. Ideges volt mindenki, mert tudták, hogy így nemigen mehet tovább.
Nyárra aztán megindult minden.
Annyira megindult, hogy amikor kéthetenként jöttünk művezetni, végigfutott hátunkon a hideg: gyorsabban ment az építés, mint a tervezés. Bár 1950 szeptemberére már készen voltak azok a tervek, amelyek alapján a Vasmű út, Építők útja, Kossuth Lajos utca és Szórád Márton út négyszögének minden háza megépülhetett, még nem nyerte meg a versenyfutást a tervezés, mert mire a terület fele beépült, kiderült, hogy a lapostetőkhöz nincs anyag, magastetőre kell áttervezni a lakónegyed másik felét.
Csak a tél segített hozzá, hogy bírtuk ezt a különös iramot. Épültek a "kockák", a "csontok", a "bivalyok", ahogyan akkoriban hívták a Május 1 utca környékén épülő házakat. Az építésnek ezzel a lendületével már-már azt hittük, hogy sikerül okasan építeni: a várost egy lépéssel előbb, mint a Vasművet, - hogy barakkok nélkül kihúzhatjuk az építkezésnek ezt a legnehezebb idejét. Aztán mégsem sikerült. ősszel megindultak a dózerek, és legyalulták a Vasmű egész területét. Akkora port vertek fel, hogy mindjárt látszott, vége a városépítésnek, minden figyelem a gyáré.
Ekkor estek rémületbe a városépítők. Megindult a városban a barakképítés. Minden talpalatnyi helyet, amely nem volt a tervekben házuk telepítésére kijelölve, felhasználtak erre a célra. Így elsősorban a Vasmű út és a Szórád Márton út (amelynek szélességét akkor örömmel fogadták) teljes területe. Maradékai ennek még ma is láthatók. Egymás mellett épültek a végleges és ideiglenes létesítmények. Furcsa városképek alakultak ki. Sokan tettek szemrehányást ebben az időben, hogy miért építünk magas házak mellé alacsonyakat, mivel senki sem tudta, hogy melyik épület végleges, melyik nem - hiszen a kivitelben nemigen volt minőségi különbség.
Tarka volt ekkor a város, és színes volt az élet is. Mivel majdnem mindenki barakkban lakott, ahol csak aludni lehetett, az élet az utcán kavargott. Tele volt a város emberekkel; az igényeknek megfelelően egyre-másra nyíltak vendéglők, fagylaltozók, eszpresszók, kocsmák éjjel-nappal csúcsüzemmel, szakadatlan vidámsággal.
Megindult ezzel a városnak az az első korszaka, amelyet ma hőskorszaknak említünk, és ami jó két évig tartott.
DR. WEINER TIBOR
Dunaújvárosi Hírlap - 1965.03.23
Technikum városrész, a későbbi Weiner Tibor körút helyével
.. és vajon hogy képzelte el a főépítészünk pár évvel korábban az akkor még nem is olyan távoli jövőt? 1959-1969
Mit gondol, mi lesz tíz év múlva?
A "jövő zenéje" mindig sok érdekfeszítő elképzelést, tervet, álmot, vágyat rejt magában. Azért is mondják, ha valaki nagy cél felé törekszik, - a megvalósulás még a "jövő zenéje". Hát most elindulunk a városban, hogy emberek, elképzeléseit, a "jövő zenéjét" a toll hangszerelésében, mindenféle külön zenekari kíséret nélkül előadjuk az olvasónak.
/részlet/
WEINER TIBOR
tanácselnök helyettes, főépítész
Az irodájában éppen egy tervrajzot bogozgat, a Sztálin út és az Építők útja sarkán épülő munkásszálló rajzát. Kérdésemre széles mosollyal válaszol.
- Tiz év múlva már nyugdíjas leszek, és talán a kertvárosban lesz egy kis házam, ahonnan azért még be-bejárogatok majd az új tanácsházhoz, mely a Lenin téren már teljes pompájában áll. Aztán, lehet, hogy az "én időmből" származó problémákra is választ kell majd ott adnom a türelmetlen ügyfeleknek, mint például az 1958-ban a Lakáskarbantartó Vállalat által átadott lakások esetében. Mert előfordulhat, hogy a csempék azokban a lakásokban tíz éven keresztül szüntelenül hullanak majd és a parketták hézagait érdes felületeit ismételt gyaluzások alá kell majd helyezni. Akkorra ugyan már a második lerakott parketta is fogyófélben lesz a sok gyalulástól, s remélem, a harmadik "eresztésrő!" már nem nekem kell gondoskodni.
- Bízom benne, hogy 1969-ben a "Római tábor" területen - az L-épületeken túli részeken - épülő házakat, melyek akkor már befejezéshez közelednek, a 26. Építőipari Vállalat nem olyan vastag hiány jegyzékkel adja át, mint az eredeti tervdokumentáció.
- Aztán, ha kedvem szottyan, felülök egy trolibuszra és elmegyek a Gorkij tér mögé, a Dózsa György út túlsó oldalén épülő, ezer személyes színház építkezéséhez, mely a Bartók Béla Művelődésház tanulságai alapján, már hatalmas színpaddal épül.
- Nagyon büszke leszek arra, hogy a városban már csak habsalakból épülnek majd házak, az Épülételemgyár kizárólag habsalakház-gyárrá alakul át és a Duna mentén is mindenhol ilyen házak épülnek majd.
- A figyelmesség jelét látom tíz év múlva abban, ha a most kezemben lévő munkásszálló tervrajzának tízéves jubileumán a Vasmű vendégül látna egy kis szolid teával, meg egy pár szendviccsel és nagy örömömet szolgálná, ha azon a jubileumon már megkezdenék a szálló építését is.
- S ha ezek az elképzelések, tervek, mégsem lennének egészen így tíz év múlva, az annyit jelent, hogy még mindig nem mehetek nyugdíjba ...
Részlet Weiner Tibor születésének 100. évfordulójának alkalmából rendezett emlékkiállítás megnyitójára írt beszédből:
(...)
Szerette az életet, távol állott tőle minden prüdéria, szemforgatás, mely e Janus-arcú korszakban jellemző volt. A legtermészetesebb módon vállalt olyan magánéleti kapcsolatot is, melyet más fontos személyiségek gondosan rejtegettek volna, s beszélgetéseinkben például elismeréssel szólt a revük világának szépségeiről, amiről persze nekünk semmilyen tapasztalatunk nem lehetett.
S bár egész élete a baloldaliság eszmekörében zajlott, megőrizte szellemi integritását, egyéniségét, ha már cselekvési szuverenitását az egyre szorítóbb külső kényszerek hatására nem is tudta érvényre juttatni.
Janus-arcú volt e korszak, mindenre volt szabály, s minden szabály alól kivétel. Az átlaglakások mellett azért épülniük kellett az úgynevezett „repi” lakásoknak is. A korabeli építési szabályzatok következtében jó néhány közintézménynek lakóházakban kellett helyet kapniuk. Így a kórház, a tanács, a rendőrség, a könyvtár, a múzeum, sportegyesületek és ki tudja, mi minden lakásokban nyert elhelyezést.
(...)
Az első fázisban még tiszta, egyszerű, sallangoktól, építészeti idézetektől mentes épületek jöttek létre, az alapok tehát modernek voltak. Nem csak formáikat tekintve, de tájolásokat, benapozottságukat, strukturális kapcsolódásaikat, nézeteiket is. Ez jól egybevágott Weiner elképzeléseivel, ez az első fázis mutatja legtisztábban szándékait, s ez őrizte meg mindmáig leginkább építészeti -élhetési értékeit, a „kockák”, a „bivalyok”, a „csont” után következő fázis a „kendőzések” fázisa lett, legjelentősebb mozzanat a lapos-tető felváltása nyeregtetőre. Az erkélyek, kovácsoltvas rácsok motívumai a népművészetből merítkeztek, sokan emlékszünk még a Vasmű úti”tulipános-láda” erkélyekre. Nő a díszítettség: az ereszek fölött búbos-korlátok, kőedények, girlandok és végül a háromszögű timpanonok is, melyek alól immár kiveszett a modern építészeti gondolat; de sok épületen képzőművészeti díszítések.
(...)
Tibi bácsi a helyi tervező irodát megalakítva, tehetséges fiatalokkal (Balla József, Baranyai Ferenc, Fási L, Bánhelyi Károly, Szente László és mások), már a hatvanas évek kihívásainak igyekeztek megfelelni. Egyfelől a még hiányzó és sürgető közintézmények megépítése, egy korszerűbb lakásépítés folytatása és a városképi fontosságú épületek, épületegyüttesek kialakítása.
A nagyra nőtt lakótelepből várost kellett létrehozni. Ehhez még további erősítéseket hozott: Kapsza Miklóst, és Finta Józsefet.
Kifulladt a „szocreál” ideológiai és gazdasági háttere, melynek a kegyelemdöfést az iparosított házgyártás viharos gyorsaságú elterjedése jelentette, s ebben Weiner Tibor és csapata rendkívül jelentős feladatot vállalt. De ez már más történet. Új lehetőségek és új, nagy problémák
Weiner egy paradigmaváltás küszöbén hunyt el 59 évesen, egy egyszerű gerincműtét okán. Kórházba indulása előtti estén feleségemmel vendégül látott. Megtört volt, szenvedett, mégis boldogan idézte dél-amerikai éveit, Sigueiros, Orozco, Rivera a három világhírű festő barátságát. Egyiküktől egy remek kis festményt is mutatott a falán, nagyon művelt, tájékozott ember volt, nagybátyja a híres zeneszerző: Weiner Leó.
Nagy csapás volt a halála, egy torzót hagyott maga mögött. Igazából ma is megoldatlan funkcionálisan és esztétikailag is a városközpont helyzete, a nyitás és kapcsolat a Dunára, és a Vasmű út problémáinak megnyugtató megoldása.
Sok értéket hagyott ránk, és sok feladatot. az értékeket meg kell óvnunk, a ránk maradt feladatokat mielőbb el kell végeznünk. A várost tovább kell építeni.
Felhasznált forrásanyagok:
Dunaújváros története
Sztálinvárosi Hírlap
Dunaújvárosi Hírlap
József Attila Könyvtár helytörténeti anyagai
Daniel Talesnik - Radical Pedagogies: Tibor Weiner and the School of Architecture of University of Chile (1943-1963)
Ha tetszett, oszd meg, hogy ismerőseidhez, barátaidhoz is eljusson a cikk. Köszönöm!
Jól megérdemelt rövidke kis szabadságunkat töltöttük újra a Balatonnál. A friss élmények, a friss levegő, a természet, rég nem látott ismerőssel való találkozás miatt a mai bejegyzés szóljon a Balatonról, ugyanis egy ideje már tudom, tudjuk, nem csak nyáron jó lemenni a Magyar Tengerre. Jelzem, már most visszamennénk! :)
Évek óta - gyerekkel meg pláne - kedvencünk a Balaton, legyen szó télről, vagy nyárról. Közelsége, jól megszokott helyeink, de a látnivalók miatt is érdemes visszatérni. 7-es szám törvényei alapján 7 települést választottam a Balaton partjáról, de végtelenségig lehetne sorolni mennyi emlék köt déli, vagy az északi parthoz egyaránt, kezdve a zenekari táboroktól, az első átbulizott siófoki éjszakákon át.....
Szóval helló Magyarország, helló Balaton! Zenei kíséretképpen pedig szóljon Péter Bence zongorista Beatles feldolgozása, melyhez a Balatonon készült nem mindennapi videoklip. Start! Most és itt.
1. Balatongyörök - Szépkilátó
Balatont körbetekerni nem mindennapi vállalkozás, és így már nagyon korán megtanulhattam, hogy az északi part sokkal nehezebb, viszont cserébe sokkal több látnivalónál lehet megállni, elidőzni. Többek között ilyen Balatongyöröknél a Szépkilátó, ami nem csak nevében szép, az itt elénk táruló látványt nehéz könnyen feledni. Gyakori látogatók vagyunk, ha erre járunk, kötelező a megállás.
A kilátóknál általában először fel kell mászni a hegyre, s aztán még fel kell mászni egy torony nyaktörő lépcsőin, hogy végre megpillanthasd a panorámát. A balatongyöröki Szépkilátónál se torony, se hegy nincs, csak egy kis emelkedő, de az élmény mégis ugyanaz. Ahol Balatongyörök után a 71-es főút a Badacsony-hegy felé fordul, a Balatoni Bringakörút pedig felkanyarodik a vízpartról, ott van a Szépkilátó. Nem több, mint egy országúti pihenőhely, parkolóval, néhány paddal meg füves domboldallal. De előtted szétterül a Balaton hatalmas vízfelülete, egyik oldalról az északi part tanúhegyeivel, a másik oldalon a lapos déli partból kiemelkedő fonyódi dombokkal.
forrás: welovebalaton.hu
2. Balatonfüred - Tagore-sétány
Balatonfüred, ahol soha nem áll meg az élet. Ezt többször is tapasztalhattam az elmúlt években. Idén bíztam benne, hogy a vizes vb összes tartozékát eltüntették, jelentem újra teljes szélességében járható - és élvezhető - a Tagore sétány.
Nyaranta százezrek sétálnak a Balaton egyik legmenőbb sétányán, mégis kevesen tudják, hogy kiről nevezték el. Az illető teljes neve Rabindranath Tagore volt, az 1861-ben született indiai költő akkor lett igazán világhírű, amikor 1913-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. A Tagore család ősidők óta Kalkuttában élt, hatalmas birtokuk volt fényűző palotával, a fiatal Rabindranath azonban semmilyen érdeklődést nem mutatott a családi biznisz iránt, és apja akaratával szembeszegülve ügyvéd sem akart lenni, viszont óriási lelkesedéssel vetette magát az irodalomba. Meg is lett az eredménye, irodalmi Nobel-díjat nyerni ugyanis már akkor is szenzációsan menő dolog volt. Főleg indiaiként. Balatonfüreden azután neveztek el róla sétányt, hogy 1926. novemberében megérkezett a szanatóriumba, és gyógyulásának örömére fát ültetett. Az átnevezésre igazából csak 1957-ben került sor, de addigra Tagore kezdeményezése mozgalommá nőtte ki magát: fát ültetett itt számtalan híresség, tudós, és mára már van fája Farkas Bertalannak, Gandhinak, Mandelbrotnak, Göncz Árpádnak és még több tucat ismert vagy fontos közéleti szereplőnek. Közben meg csak szaporodtak a szobrok, amikkel úgy tele van a park, mintha Londonban mászkálnál, ahol tényleg minden kutyapiszokra jut egy nemzeti hős.
forrás: http://ilovebalaton.hu
3. Tihany - Tihanyi Bencés Apátság
Ha nem lenne Tihanyi-félsziget, talán a Balaton sem lenne annyira izgalmas, és szép. Elképzelhetetlen számomra a máig sok érdekességet tartogató félsziget az apátság épülete nélkül. Ha csak a kilátás miatt, mindenképpen érdemes felmenni.
A 2014-ben a legszebb felújított európai falu díját elnyerő Tihany ékköve a Bencés Apátság, ami a Visszhang-dombról tekint le a Balatonra és a környező településekre. Kitűnő elhelyezkedésének köszönhetően gyönyörű kilátás nyílik a tó keleti sarkára és a déli-partra. Első magyar nyelvű szórványemlékünk a monostor alapítólevele 1055-ből. Az apátságot Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére alapította I. András király, akinek a kriptája ma is látogatható. Az apátság az utóbbi időkben kiállításoknak, koncerteknek és kulturális eseményeknek ad otthont.
forrás: welovebalaton.hu
4. Balatonboglár - Gömbkilátó
Ha kilátókat emlegetünk, akkor inkább az északi part kilátóira gondolhatunk elsőre, márpedig szerencsére a déli oldalon is találunk 1-2 érdekes helyet. Ilyen a balatonboglári Gömbkilátó, melyet sokáig nem is lehetett látogatni, mert felújítás miatt évekre bezárták. 2012 óta viszont nyitva a kapu, látogatható, örömünkre, illetve sokak örömére.
A város jelképévé vált gömbkilátó az egykori BNV ideiglenes látványossága volt, mely az 1958. évi brüsszeli világkiállítást is megjárta "magyar atomium"-ként. A 15 m átmérőjű építményt Kádár István mérnök álmodta meg, melyet a kiállítás megszűnését követően Szabó Kálmán tanácselnök hozott Boglárra. Eredetileg a belső üvegburkolattal tervezték fölállítani, melybe egy panoráma presszót álmodtak a település lelkes elöljárói. Belátva a természeti erők ellenállását üveg nélkül épült fel a Gömb, s gyors népszerűségét azóta is töretlenül őrzi. Zics László helyi építész ötlete nyomán a város díszkivilágítással látta el a gömbkilátót, ami még a túlsó partról is látható tájékozódási pont.
forrás: www.balatonboglar.com
5. Balatonederics - Afrika Múzeum
Nem is oly messze a Szépkilátótól működik a 71-es út közvetlen szomszédságában, Balatonederics határában az Afrika Múzeum. Sajnos nagy vadak nincsenek, ettől eltekintve remek szórakozás, kikapcsolódás családoknak. Én speciel oda vagyok a tevékért...
Legelésző zebrák és maszáj kunyhók a tipikus balatoni tájban: ez a kép fogad, amikor a Balatonederics és Balatongyörök között található múzeum közelébe érsz. Ha megvetted a jegyet, eldöntheted, hogy először az egzotikus és hazai állatseregletet csodálod meg, vagy az alapító, Dr. Nagy Endre Afrika-kutató és neves vadász (1913-1994) trófea- és néprajzi gyűjteményét. Ez utóbbit akkor is érdemes megnézni, ha egyébként nem rajongsz a vadászatért. Ha nem tudsz választani, az sem probléma, mert kedvedre mászkálhatsz a kafferbivalyok, dromedárok, stb. karámja és a múzeum között – elég furcsa érzés lesz élőben és preparálva látni ugyanazokat az állatokat.
forrás: ilovebalaton.hu
6. Petőfi Sétány - Siófok
Siófok télen-nyáron élvezhető, bár nyáron egy kicsit túlságosan is zsúfolt, de sétálni a hosszú parton, nyáron felülni az óriáskerékre, beülni egy ebédre a Páterbe, vagy éppen végigbulizni egy éjszakát, vagy kettőt... Egy biztos, itt nem lehet unatkozni, de valljuk be, néha aludni sem. De nem is azért megyünk oda... :) Azért biztos, ami biztos, Krúdy Gyula után mi is lovaskocsikáztunk Siófokon.
7. Hegyestű - Monoszló
Végre ide is eljutottam, eljutottunk, sokáig csak tervezgettem, hogy végre nem csak képekről, hanem személyesen is felkeresem a Hegyestűt. Nem bántam meg. Pazar kilátás, és meghökkentő méretek, amit a képek vissza sem tudnak adni.
Sokszögletű oldaláról szinte mindenki azonnal felismeri a Hegyestűt, az innen látható pazar kilátás miatt pedig sokak által kedvelt kirándulóhely. A Zánka és Monoszló között fekvő 337 méter magas hegy északi oldalában valaha kőbánya működött, lestrapálva a hegy eredetileg kúp alakú formáját. A másik oldal viszont teljesen ép maradt, megőrizve az 5-6 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenységek nyomait. A bánya területén találjátok a geológiai bemutatóhelyet is, ahol megismerhetitek az egykori vulkán felépítését.
forrás: welovebalaton.hu
Ahogy szeretett kislányunk mondaná: TALÁLKOZUNK MÉG!
Az 1956/57-es tanév nyolc nappali, négy esti és három levelező osztállyal indul. Ősszel elkészül a házirend az iskolában és a diákotthonban. A kialakult fegyelem azonban október 25-től meglazul. A forradalmi események a technikum életében, a tantestületben és a tanulók körében is zavart okoznak. S bár az esti és levelező tagozaton már november 25-én, a nappali tagozaton december 28-án folytatódik a tanítás - a kiesett tanítási időszak miatt téli szünet nem volt -, január 2-án újabb belső rendzavarás miatt négy osztályban a tanítást ideiglenesen, körülbelül tíz napig meg kell szüntetni. A rend azonban az iskolavezetés erélyes intézkedései után hamarosan helyreáll, s a tanítási órák most már zavartalanul folynak a tanév befejezéséig.
Nem kedvező ez a tanév az iskola életében, a tanműhely ügyében sem. Az ellenforradalmi időszakban az ideiglenes műhely teljesen használhatatlanná válik, tönkremegy, így tanmenet-módosítások is szükségessé válnak a kiesés miatt. A gyakorlatok a vasműben folytatódnak, itt azonban a tanulók munkájának ellenőrzése problematikusabb. A tantestület számára nehéz döntés születik ezután az új tanműhely ügyében, a város égetően fontos nőimunkaerő-foglalkoztatása kérdésének megoldása azonban most fontosabb. A KGM siet a város segítségére, s az új épület a szerelési munkák befejezése előtt fonodaként átkerül a Könnyűipari Minisztériumhoz. A vasműben folytatódó közvetlen üzemi gyakorlati oktatás bizonyos értelemben hasznos, de ugyanakkor a továbbiakban az iskola gép- és műszerfelszerelésének lehetőségei egyre inkább korlátozódnak. A vasmű patronálása azért tovább segíti az oktató munkát: ebben az évben analitikai mérleg, melegítő berendezés, vegyifülke átadása is jelzi ezt. Időszerű tehát: az igazgató a szertárak teljes kifejlesztésére programot tűz ki a jövő tanévre.
’56-os címer sztori
X Y az ’56-os forradalom idején felmászott a főépület tetejére hogy egy csákánnyal leverje az ötágú csillagba komponált technikumi címert. A címerből azonban nem spórolták ki a szakik az anyagot, állta az ostromot. A forradalmi elkövető, volt osztálytársunk pedig Amerikába "disszidált", azóta sem hallottunk felőle - idézték fel a régi szép időkön merengő ötvenéves találkozóra érkezett első diákok 2006-ban e forradalmi epizódot.
1956. december 12.
Az iskolák életéből (részlet)
A forradalmi események után a közszolgáltatási üzemekkel együtt az iskolákban is megindult az élet. A kényszerszünet után mind erősebb vágyként jelentkezett az az igény úgy a gyerekek, mint a szülők részéről, hogy az iskolák újra nyissák meg kapuikat és ezen a területen is térjünk vissza a normális életre.
Már az első napokban nagy létszámban keresték fel a tanulók az iskolákat és ma már elmondhatjuk, hogy a hiányzások minimálisak. A kezdéssel jelentkeztek a gondok és a problémák. A legtöbb probléma s Kohászati Technikumnál jelentkezik, ahol az épület megsérült és a helyreállítási munka nagyon lassan halad. Pedig a leendő kohásztechnikusokra az új magyar életnek is szüksége lesz. Ezt tudják a tanulók is, sőt fokozottabb mértékben akarnak bekapcsolódni a munkába, de ehhez az előfeltételeket sürgősen biztosítani kell. A kohász technikum tanulóinak kérését tolmácsoljuk sorainkon keresztül, akkor, amikor a munkálatokat végző szakmunkásokhoz fordulunk azzal a kéréssel hogy munkájukon keresztül segítsék hozzá városunk ezen tanuló ifjúságát, hogy ismét tanulhasson. Problémája az iskolának még az is, hogy a tönkrement, ideiglenes tanműhely hiányában a gyakorlati képzést hogyan adja meg a fiataloknak. Ismét vissza kell térnie a régi módszerhez, hogy óraveszteségek árán az üzemben kapják meg a fiatalok a gyakorlati képzést. A. Rákosi-féle iskolapolitika átkának egyik terhét viseli a Kohászati Technikum is akkor, amikor létrehoztak városunkban egy gyönyörű iskolát az elméleti képzésre alapítva és elvágva a gyakorlati képzés lehetőségeitől, pedig a megnyitás óta már mód lett volna a tanműhelyek elkészítésére is. E téren is megnyugvással tölt el bennünket a Kádár-kormány azon nyilatkozata, hogy nagyobb súlyt helyez az iskolákra és nagvobb lehetőséget ad számukra. Mi ebben garanciát látunk arra is, hogy Kohásztechnikusaink részére is hamarosan elkészül a korszerű tanműhely és így kohászatunk, nehéziparunk részére nem csak elméletileg jól képzett szakemberek, hanem alapos gyakorlati képzésen is átesett szakemberek állnak rendelkezésre.
Az iskola öreg diákjai (esti tagozati hallgatói azonban már rendszeresen folytatják a munkát.
(...) Még egy említésre méltó sztrájkot kellett letörnünk. Ez a kohó- és gépipari technikumban keletkezett diáksztrájk volt. 1957. január 3-án reggel telefonon jelentették, hogy a diákok reggel az aulában gyülekeztek, és ott éneklik az akkoriban divatos táncdalt, az "Oly távol, messze van hazám" címűt, amit különösen a disszidensek kedveltek.
A városparancsnokkal és a karhatalom parancsnokával rövid konzultációt tartottunk, s elindultunk a helyszínre a karhatalmistákkal. Hangos volt az iskola. A fegyverrel belépő parancsnoktól néhányan - főleg egyes tanárnők - megszeppentek. Majd szót kértem, s arra biztattam, kértem a fiatalokat, hogy tanuljanak, ne most kövessenek el hibát, amikor már vége az autóbuszsztrájknak és a Vasmű is rendesen dolgozik. Erre egyesek kiáltozni kezdtek: "A sztrájkot folytatjuk!" Mire én bejelentettem, hogy délután két óráig mindenkinek el kell hagynia az intézetet és a kollégium épületét is. A vidékieknek is távozniuk kell. Az akció sikeres volt. De egy-két óra elteltével már akadtak protektorok. Útiköltséget kért egy vidéki diák pártfogója, mire közöltem, hogy erről szó sem lehet. Kérdezték, hogyan menjenek haza a vidéki gyerekek, most, amikor mínusz nyolc fok körül van a hőmérséklet; azt feleltem, menjenek, ahogy tudnak, otthon pedig mondják el a szüleiknek s a hozzátartozóiknak, hogy nem akarnak tanulni! Még az egyik édesanya is szívtelenséggel vádolt bennünket, de mi hajthatatlanok voltunk. Néhány nap múlva - amikor az intézet közölte, hogy a tanítás újra megkezdődik - szinte valamennyi diák megjelent az újrafelvételin, s szorgalmasan folytatta tanulmányait.
1957 januárjában lassan helyreáll a rend a városban, Csökken a kijárási tilalom ideje - már csak éjjel 24 órától hajnali 4 óráig tart, az üzemek, a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek munkája a korábban megszokott rendben folyhat.
Növekszik a külföldi csomagforgalom, a város lakosai részére hatszor annyi külföldi küldeményt kézbesítenek, mint az előző években Ez azzal is magyarázható, hogy a közfogyasztási cikkekre eltörölték a behozatali vámot.
A városi tanács vb közbenjárására Nyers Rezső közellátási kormánybiztos Dunapentele lakossága részére heti egy vagon szappant és négymillió-hatszázezer cigarettát utal ki.
Normalizálódik az élet. A város lakói ismét felkereshetik a vendéglátó- és szórakozóhelyeket, különösen a szesztilalom feloldása után. Élénkül a kulturális és sportélet, színházak jönnek vendégszereplésre, de folytatódik a város építése is.
Jelentős dátum az iskola életében 1957. május 12. Megalakul a KISZ-szervezet, egyelőre 32 fővel. Erejükből ugyan még nem futja az ifjúság minden téren való mozgósítására - a szakköri tevékenység például jelentősen visszaesik, ugyanígy a könyvtári munka is -, de a hagyományossá váló szalagavató ünnepség megrendezése már munkájuknak köszönhető.
Fellendül a diákotthoni élet is, a példás rend az új diákotthoni igazgató, Ság Dániel érdeme. S még egy biztató jel a jövő évekre: az év végén kezd kialakulni - személyi változások után - a tanári testületben az a kollektíva, amely azután tovább bővülve az iskola stabil alapjává válik.
1982. szeptember 28.
25 éve érettségiztek
Mindig többet akartunk
1957 május 25-én, és 1982 szeptember 25-én
1953 őszére már benépesült a "belváros", már álltak a "technikum" városrész házai, termeltek a vasmű első üzemei. Ezen az őszön kezdődött meg a tanítás a Kerpely Antal Kohóipari Technikumban. Diósgyőrből telepítették városunkba ezt a középiskolát második, harmadik és negyedik évfolyammal. Az elsősöket pedig valamennyit innen, a környék településeiről és a városból toborozták.
1982. szeptember 25-én rendhagyó osztályfőnöki órát tartottak a főiskolán. Az első dunaújvárosi évfolyam hallgatói "találkoztak negyedszázaddal az érettségi után...
- Az épületet még állványerdő borította, de a tanítás már megkezdődött. Az első emeleten volt a fiúkollégium, a lányok az úgynevezett "csé" épületben laktak. A mai könyvtár helyén volt a konyha. Szinte minden helyiséget végiglaktam az épületben, hiszen a tanárokat is itt helyezték el akkoriban - idézi a "hőskort" Nagy János tanár. (Akkor az elsősök egyik osztályának osztályfőnöke, ma a főiskola metallurgiai tanszékének tanára.)
Nem. Nem volt kedvenc diákom. Az osztályom minden tanulóját szerettem. Erős, jó képességú gyerekek voltak. Igaz, nagy volt a túljelentkezés is, és csak a legjobbak kerültek be. De hallhatta most, hogy mindenkiről elmondták pályafutását, elveszett ember egy sincs közöttük...
*
- Új volt az iskola, újak voltak a tanárok, ők is bizonyítani akartak - állapítja meg dr. Hanák János (ma a hengermű műszaki vezetője). - Sokat követeltek tőlünk. Még azokból a tárgyakból is, amelyekből a gimnáziumban többet tanítottak, mi voltunk a jobbak. Akik később egyetemre kerültek, mindegyik "kerpelyist" felvették, azok közül sem bukott ki senki. Szóval jól indított bennünket az iskola. Később mindig éreztük a magas követelmény és a szigorúság előnyét. A tanárok közöttünk éltek. Így fordulhatott elő az is, hogy első igazgatónkat összetévesztettük egyik diáktársunkkal, s megpokrócoztuk... Az osztályfőnökök, Margit néni - Herink Jenőné és Nagy János szigorúak voltak. Egyszer tiz percet késtem a kollégiumból. Utána fél évig nem mehettem ki a városba. Bevallom, akkor, tizenöt évesen elsírtam magam a büntetést megtudva, de azóta sem késtem el soha, sehonnan ... Az egyik osztálytársunk, családi problémák miatt nem tudott tovább tanulni, Nagy tanár úr személyesen ment el érte, s hozta vissza.
*
Az iskola első igazgatója Avas Mihály kohász-, gépész- és építészmérnök volt. (Az iskola épületét is ő tervezte.) Amikor meghalt, könyvtárát, könyvelt névreszólóan diákjaira, kollégáira hagyta...
*
A szigorúság és diákszeretet kettősségére Kokas Tibor (ma a meleghengermű vezetője) története a legjobb példa. Fél évvel az érettségi előtt kizárták az iskolából - dohányzás miatt.
- A kollégiumban volt kijelölt dohányzóhely, de az iskolában tilos volt rágyújtani. Persze, hogy a mellékhelyiségben cigiztünk. Aznap rosszul működött az őrlánc, s lebuktunk. Hárman vállaltuk - többen voltunk -, hogy mi dohányoztunk. Azt hiszem, hogy az "i" betűn a pontot az jelentette, nem tudtam megígérni, hogy többet nem fordul elő... Kizártak. Hajdú István, az akkori igazgató úr segített, hogy ne veszítsek évet, s Diósgyőrben a Gábor Áron Technikumban érettségiztem le... Ha akkor nem segít, azt hiszem be sem fejezem a középiskolát... Es később az egyetemet sem végeztem volna el...
*
- Nem voltunk mi különösebben tehetségesek, de mindig többet akartunk, s talán ezért is vittük többre.
A szorgalmat, a többet-akarást tanáraink nevelték belénk. Később, az egyetemen is a "kerpelyis" szellem tartott össze minket.
Dr. Szegedi József, a főiskola metallurgiai tanszékének tanára, ma a kandidátusi fokozat megszerzéséért dolgozik, tanul.
- Én vagyok az egyetlen itt a főiskolán - meséli mosolyogva - aki még építette is ezt az épületet. A kőművesek mellett dolgoztam azon a nyáron, amikor felvettek az iskolába. Az iskolaavatón riportot készítettek a rádiósok. Tőlem azt kérdezték, milyen érzés segédmunkásból "tekistának" lenni... Igazán ma tudnám elmesélni.
- Stossek -
források:
Dunapentelei Hírlap
Dunaújvárosi Hírlap
Dunaújvárosi Főiskola Almanach
Tapolczai Jenő - Egy elnök naplója
Dunai Vasmű Krónikája
Ha tetszett, oszd meg, hogy ismerőseidhez, barátaidhoz is eljusson a cikk. Köszönöm!
Nem mindennapi megemlékezésen vehettünk részt 2006-ban a Széchenyi István Gimnázium tornatermében, ugyanis a hagyományosnak tekinthető iskolarádiós reggeli megemlékezés helyett egy zenés, táncos, verses műsort kaphattunk. Versmondók, néptáncosok, az iskola énekkara, kiegészülve a Sándor Frigyes Zeneiskola tanáraival, zenészeivel, remek műsort adtak, mindeközben a kivetített képekkel, videóbejátszásokkal felidézhettük az akkor épp 50 éve történt eseményeket. Egy kis részlet a vetített anyagból:
Beethoven Egmont nyitánya és békéscsabai színművész, Vadász Gábor előadásában: Kassák Lajos A diktátor.
Nagyon készültünk az eseményre. Míg az énekkar és a zenekar Selmeczi György Millenniumi Ódáját tanulta, elkészültek a vetített anyagok, és próbáltuk kitalálni, mi mindennel lehet színesebbé, látványosabbá tenni ezt a kerek évfordulót. Sajnos videó nem készült, de a képekből egy kicsi betekintést nyerhetünk, milyen is volt ez a rendhagyó megemlékezés.
2006 október 20-ra minden a helyére került. Egy utolsó próba, hogy szinkronban van-e a szavalat és a vetítés, és indulhatott a műsor.
Kedves egykori kollégáim, mára már öregdiákokká vált nebulók: köszönet a közös élményekért. Kár is lenne megpróbálni felsorolni mindenkit név szerint, szinte lehetetlenség lenne, és félő, valakit lehagynék a listáról.
Sokaknak talán csak egy újabb hosszú hétvége, újra megtelnek a hotelek, wellness szállodák, és ez talán így is van jól, igazából mi is várjuk ránk váró őszi feltöltődést, de közben ne felejtsük el, miről is szól közelgő nemzeti ünnepünk.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar nép szabadságharca, forradalma a terror és a szovjet megszállás ellen. Békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
A forradalom leverését követő időszakban a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte az 1956-os eseményeket, és egészen az 1989-es rendszerváltásig ez volt a hivatalos álláspont.
1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja.
Nemzeti ünnepünk programkínálata a környező településeken, városunkban, és a fővárosban, Budapesten:
1. Baracs
2. Nagyvenyim
3. Rácalmás
4. Adony
5. Mezőfalva
6. Dunaújváros
„A HAZA TE VAGY!” - Dunaújváros Megyei Jogú Város Emlékműsora
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulója alkalmából ünnepséget rendez városunk önkormányzata. 2017. október 23-án (hétfőn) délelőtt 9:00 órakor a temetői kopjafánál kezdődik az ünnepi megemlékezés, a Himnusz közös eléneklését követően a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadását láthatja a közönség (Kovács Vanda színésznő és Sipos Imre színész), majd Dr. Kovács Péter, a Fejér Megyei Kormányhivatal, Dunaújvárosi Járási Hivatal vezetőjének ünnepi beszédével, és koszorúzással folytatódik a megemlékezés, melyet a Szózat közös eléneklése zár. Szeretettel várjuk az emlékező közönséget!
Ezt követően 11:00 órakor a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában zártkörű rendezvényen Cserna Gábor polgármester úr mond ünnepi beszédet, és átadja a Dunaújvárosért Díjat. Az ünnepi műsor alkalmával a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes („A harcom, végigharcolom!” című előadás), valamint a Dunaújvárosi Sándor Frigyes Alapfokú Művészeti Iskola (Juhos Melinda, Tótin Katalin, Tótin István, Tótin Szilvia) előadását láthatja a közönség.
7. Budapest
ÜNNEPI PROGRAMOK
AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKNAPJÁN
2017. október 22. (vasárnap)
14.00
Koszorúzás és Megemlékezés az 1956-os Műegyetemi emlékműnél.
Együttműködő partnerünk a Nemzeti Örökség Intézete.
Beszédet mond dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter
14.40
Ünnepélyes menet a műegyetemi emlékünnepségre.
15.00
Műegyetemi emlékünnepség.
A megemlékezésen beszédet mond:
BME rektora Józsa János, BME rektora
dr. Halzl József ’56-os öregdiák
dr. Simicskó István, honvédelmi miniszter
16:30
Ünnepi fáklyás menet.
A menet útvonal:
Műegyetem – Szent Gellért tér – Szent Gellért rakpart – Várkert rakpart – Casino – Ybl Miklós tér – Clark Ádám tér – Fő utca – Jégverem utca – Bem rakpart – Bem tér
18.00
Megemlékezés a Bem téren.
A megemlékezés együttműködő partnere a Rákóczi Szövetség.
18.00-23.00
Fényfestés a Budapesti Műszaki Egyetemen, Külgazdasági és Külügyminisztérium épületén és a Terror Háza Múzeumon.
2017. október 23. (hétfő)
08.00
Ünnepélyes zászlófelvonás a Kossuth téren.
10.00-17.00
Szent Korona látogatása az Országházban.
Az érdeklődők megtekinthetik a Díszlépcsőházat, a Kupolacsarnokot, valamint a Szent Koronát.
15.00
A díszünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet.
Ünnepség a Terror Háza Múzeum előtt.
17.00-23.00
Szabadságkoncert 1956 a Millenáris B csarnokban.
Fellépők:
New Level Empire
Bagossy Brothers Company
Margaret Island
Irie Maffia
18.00-24.00
Fényfestés a Budapesti Műszaki Egyetemen, és a Terror Háza Múzeumon.
Lassan újra hozzászokhatunk a hűvös, sötét reggelekhez, a korán sötétedéshez, bár egy szavunk se legyen, vannak ilyen szempontból rosszabb helyek is a nagyvilágban. Én azért kitartóan várom, hogy újra nyár legyen. Addig pedig...
Ma zene, kultúra, versek, no meg némi politika vár ránk a mai 7napban. Múlt hétvégén bár a várostörténeti előadásra érkező buszos csapattal nem találkoztam, - pedig tényleg kitartóan vártam egy ideig a Vasmű kapujában - a könyvtári napok egészen parádésra sikeredtek, erről megbizonyosodhattam vasárnap délelőtt. ha már könyvtár, jönnek az Ady-napok, és ha már társszervező a Széchenyi, akkor felidézzük egykori diákok szavalatait, majd egy kicsit még korábbról a Quimby első akkordpengetéseit. Múltból a jelenbe, konzultáljunk, gyere Törpapa, Hókuszpók, konzultálj te is, az eredményről meg majd azt mondanak úgyis, amit akarnak! Apropó, te is elhitted a tanárok bérének megduplázását?! Zárásképpen pedig koncertre várják a zeneszerető közönséget, míg pénteken egy ifjú tehetséges titán várja a nézőközönséget, addig az öregek örökifjak szombatra készülnek egy hatalmas bulival. Start! Most és itt.
1. Sikeres könyvtári napok
faldíszrészlet a könyvtár felnőtt részlegéről
Aki csak egy kicsit is benézett a múlt héten a könyvtárba, sürgést-forgást láthatott. Így volt ez vasárnap is, igaz én csak egy apró kutatómunkát végeztem a helytörténeti részlegen, de a szomszédban a Ringató foglalkozás átszűrődő hangjaiból, valamint az azt követő tömeget nehéz nem észrevenni, boldog gyerkőcök, szülők, ismerősök, barátok... Miért is nem lehet egész évben ilyen rendezvényeket tartani?! :) Igény a jelek szerint van rá, nem is kicsi.
Ettől eltekintve köszönöm, köszönjük az egész hetes figyelmet, a programokat, a lehetőséget, a könyveket, a könyvtári hangulatot, és mindazon emlékeket, amik a könyvtárunkhoz köthetőek, mint például egy könyvbemutató, író-olvasó találkozó, kortárs zenei koncert, vagy éppen egy Viadana koncert....
Témában, helyben nem nagyon szakadunk el, a József Attila Könyvtár a Széchenyi István Gimnáziummal közösen Ady Endre születésének 140. évfordulója tiszteletére, országos versenyekre invitálja a középiskolás korosztályt. Biztos sokan hallották, látták már a felhívást, aki mégsem, le ne maradjon róla!
Balla Zsuzsanna és Varga Máté, egykori gimisek verset szavalnak /2015
3. Már 26 éve
gimis tablókép - bal felső sarokban Kiss Tibor, és Varga Livius
Ki hinné, már ennyi idő eltelt, 26 évvel ezelőtt csendültek fel az első akkordok, amikből a Quimby különleges világa, birodalma épült fel. Így emlékeznek vissza a kezdetekre:
Ha már beküldte Makk Marci, Winnetou, Süsü a Sárkány, és maga Soros György is a válaszokat, miért pont Horváth Tamás maradna ki ebből a viccparádéból.
Összeollózott Soros György vélemények, nyilatkozatok, láthatóan nem egy egybefüggő dologról van szó, bár erre már nem tér ki a konzultáció, minek is, majd a jobboldali véleményvezérek még raknak rá 1-2 gerendát a gyűlölet tüzére, és annyi helyről szól majd hogy igenis van, hogy akár még én is elhinném. De tartok tőle, hogy kevés kormánypropagandát láttam... elég ami alkalomadtán mégis látómezőmbe kerül.
nem, nem járulok hozzá, mindent azért mégsem
Vajon hányszor lehet még konzultálni? Kitölthetem megint? Anyu, hugi, gyerkőc nevében is? Naaaa léccccilécciiii, úgy belejöttem..
Kedves Barátaim. Itt szeretnék teret adni fent látható felhívásnak, töltsétek ki ti is, szerintem nagyon várják Lolka és Bolka, Kisvakond, Bogyó és Babóca, véleményét is, ne habozzatok, a végén úgyis azt mondanak rá, amit akarnak. Ismerjük a technikát, egy érvénytelen népszavazásból is a 98%-ot mantrázták....
5. Megduplázott tanári fizetés
Nem nagyon szoktam figyelni kinek a mennyi és honnan, tanárok meg illedelmesen nem beszélnek róla, csak néha. Most például. Megvan mindenkinek ugye a pedagógus életpályamodell ötlete, még évekkel ezelőttről. Nos valami elképesztően más alternatív valóságban ezt kommunikálják:
A béremelések, illetve az életpályamodell bevezetésének a hatására az elmúlt években több ezerrel nőtt a pedagógusok száma - jelentette ki Rétvári Bence pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában.
És most felejtsük is el a vaterán keresett tanárokat, nyilván Soros keze van a dologban, koncentráljunk a béremelésre:
Egy 20 éve dolgozó, főiskolát végzett óvónő bére ez alatt az idő alatt átlag 149 ezer forintról 301 ezer forintra emelkedett, egy szintén két évtizede oktató szaktanár pedig a korábbi 172 ezer forint helyett 334 ezer forintot kereshet
Nyilván, kedves pedagógus ismerősöm talán nem felel meg minden követelménynek, de hát szemmel láthatóan nem mindenkire, és nem minden esetben érvényes az emelés. Kicsit utánaolvasva néhol az igazság elhallgatott részei bukkannak elő, szomorú valóság, szomorú oktatáskép. Lesz valaha újra olyan az oktatásügy, mint régen?!
varázsszavak, mantrázd Te is!
"MŰKÖDNEK"
"JOBBAN TELJESÍT"
6. Balla Bence koncert az MMK-ban
Igazi csemege, Balla Bence önálló koncertjét ajánlom az olvasóknak. Szívesen írnám, hogy jobb, mint az X-faktor, de ez pénteken lesz. Hajrá Bence, csapj a húrokba!
