a "vasfüggöny" lebontása a magyar-osztrák határon fotó: fortepan.hu
1985. 06. 14. - A schengeni megállapodás aláírása
A luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én az Európai Gazdasági Közösség öt tagja – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – által a Princesse Marie-Astrid nevű hajó fedélzetén aláírt megállapodás mindössze a résztvevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is.
1989. 05. 02. - Vasfüggöny lebontása
Elfelejtett dátumnak minősítette az MTI-nek nyilatkozva 1989. május 2-át a ZDF német közszolgálati televízió egykori kelet-, illetve közép-európai tudósítója, Joachim Jauer. Az osztrák-magyar határon ezen a napon kezdődött a Keletet és a Nyugatot évtizedeken keresztül hermetikusan elválasztó drótkerítés, a hírhedt vasfüggöny lebontása.
1989. 11. 09. - Berlini fal ledöntése
1989 november 9-én az utazási törvény ügyében ülést tartott az NSZEP felső vezetése. Az ott hozott döntést este, élőben közvetített sajtótájékoztatón Günter Schabowski ismertette. A sajtótájékoztató lezárása után Riccardo Ehrmann, olasz újságíró azt kérdezte, hogy milyen könnyítések várhatók az NDK-állampolgárok utazása ügyében. Schabowski zavartan keresgélt a papírjai között, mivel emlékezett arra, hogy kapott erre utasítást. Kollégája segített neki megkeresni, majd felolvasta. A teremben mindenki döbbenten hallgatta, és próbálta értelmezni a hallottakat. Erre a hamburgi Bild riportere Peter Brinkmann az intézkedések életbe lépésének idejéről érdeklődött, Schabowski ekkorra már eltette a szemüvegét, így pár másodpercig tanácstalanul forgatta papírjait, majd a következő választ adta:
Ismereteim szerint ez érvénybe lép... igen, azonnal.
A tévék előtt ülő NDK-polgárok ezrei indultak meg a berlini határátkelőhelyek felé, ahol egy órán belül hatalmasra nőtt a tömeg. A határőrséget ekkor még nem tájékoztatták, mivel a határozat csak másnap 4 órától lépett volna életbe. Az átkelőknél a feszültség egyre nőtt, a tömeg „visszajövünk, visszajövünk” skandálással követelte a határ megnyitását. A határparancsnokokat (Harald Jäger) utasították, hogy a leghangosabban követelőzőket engedjék ki az NDK-ból, de igazolványukba tegyenek a visszatérést megtiltó pecsétet. A tömegnyomás azonban odáig fokozódott, hogy 23 órakor a Bornholmer strassei átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat és átengedték a tömeget Nyugat-Berlinbe. Pár nap elteltével a mindkét oldalról érkező németek vésővel, csákánnyal és puszta kézzel kezdtek hozzá a fal lerombolásához.
1990. 10. 03. - Németország újraegyesítése
Az első keletnémet szabad választások (1990. március 18.) után a két német állam tárgyalásainak eredményeként megszületett az "egyesítési szerződés" (Einigungsvertrag). Eközben a két német állam a Németország II. világháborút követő felosztásában szerepet játszó egykori megszálló hatalmakkal (Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió) is aláírt egy szerződést ("kettő plusz négy" szerződés, Zwei-plus-Vier-Vertrag), amely garantálta az új állam függetlenségét.
............
2015. 06. 17. Magyarország
A kormány utasítást adott a belügyminiszternek a teljes magyar–szerb határ lezárásának előkészítésére, jelentette be a kormány ülése közben Szijjártó Péter külügyminiszter. A 175 kilométeres határszakaszt 4 méter magas kerítéssel zárják le. A belügyminiszternek egy héten belül elő kell készítenie a határzárat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése