18 és egy kicsi..

6704 nap, 18 év, 4 hónap, 8 nap.

Lassan rádöbbenek, ennyi volt, tényleg vége az elmúlt éveknek, új fejezet kezdődött az életemben, és reggelente már nem találkozom az eddig megszokott arcokkal, feladatokkal, gyerekekkel, felnőttekkel. Ennyi év után elmondhatom, bár eddig sem titkoltam, szerettem, hozzám nőtt, vagy inkább én nőttem hozzá. ismertem lentről, fentről, jobbról, balról, függetlenül mindenféle széljárástól. Nekem a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium volt a második otthonom, ezidáig életem jelentős részét - lakáson kívül - itt töltöttem.

Széchenyi szubjektív - jubileumi gyorsjelentés 2003-ból

Nagyon sokat köszönhetek az itt dolgozóknak, emberileg, szakmailag is csak a legjobbakat kaptam/kapom, ezen felül szívesen emlékszem vissza a hajókirándulásokra, a jubileumi eseményekre, az énekkaros fellépésekre, a színjátszók jobbnál jobb darabjaira, a ballagásokra, Csépány György emlékére (is) rendezett emlékversenyekre, a kis biológusok találkozóira, az ötödikesek karácsonyi műsorára, és szinte minden eseményre.... 

És most valami egészen más van, bármennyire is nehezen tudom elengedni, nincsenek már csengetések, nem jelzi már gyerekzaj a szüneteket, és egyáltalán, nincs már semmiféle iskolai szünet, ami meghatározná az év rendjét. Innentől kezdve jönnek a ténylegesen szürke hétköznapok, munkanapok, szabadnapok, és a szabadságok, ahogy ezt nagyon sokan már megszokták, és nekem is meg kell barátkoznom a gondolattal. 

Megannyi szebbnél szebb emlék mellett azért halkan megjegyezném, az elmúlt években tapasztalható változás vagy változtatás egyáltalán nem hozta meg a várt/vélt eredményt, erről bővebben a miskolciak már leírták amit le lehetett, és épp a napokban csatlakozott hozzá a gimi is. Immáron tantestületen kívülről drukkolok, legyen meg az eredménye a tiltakozásnak, legyen újra öröm a tanítás!

A gyönyörű ajándék óra már az új munkahelyemen
mutatja az idő múlását, köszönöm,köszönöm!

Közös útjaink most, 2016-ban, 6704 nap után elválnak, de szerencsére lesznek még közös munkáink, és örömmel fogok ellátogatni a gimis koncertekre, eseményekre, ezen kívül köszönöm, hogy tagja lehettem a környék legjobb tantestületének, büszkén fogom felidézni közös élményeinket.

Tantestület megérdemelt elismerése 2014-ben

Köszönöm az elmúlt éveket, köszönöm a felejthetetlen élményeket, emlékeket! Hiányozni fogtok!
Közzétette: Horváth Tamás – 2016. január 16.