Ivánka András 1911-ben született és alapjában ízig-vérig a modern építészet híve volt. így természetes, hogy a rendelőintézet jellegzetesen modern kompozíció: egyszerű hasáb formájú főtömegéhez nyaktaggal kapcsolódik az "előredobott", henger formájú bejárati előcsarnok-rész. A stílusváltoztatás követelménye a tervezési folyamat közben jelentkezett, ezért az alkotó építész - bizonyára nem is teljesen önszántából - "felöltöztette" ezt a lényegében modern épületet, finom érzékkel keresve meg a klasszicizáló stílus néhány jelzésszintű elemét: a bejáratok keretezését, oszlopokat és palmetta-díszítést, valamint az egyszerű, stilizált főpárkányt. Ezek a módszerek nem álltak távol egyes skandináv építészek, pl. Gunnar Asplund formavilágától sem, aki szintén a korszerűség és hagyomány ötvözésén fáradozott, és ez időben itthon is sokan tekintették példaképüknek.
Rendelőintézet építése
Az I. főépítésvezetőség építi az ország egyik legszebb rendelőintézetét, a sztálinvárosit. Az építők vállalták: Rákosi elvtárs születésnapját azzal ünneplik meg, hogy május 1-re elkészítik az épület első részlegét, június 1-re pedig az egész épületet átadják rendeltetésének.
A dolgozók vállalásához hozzájárult a műszaki vezetőség is azzal, hogy biztosítja a vállalások teljesítéséhez szükséges műszaki feltételeket, Nem régen Gosztola építésvezető javaslatára az előcsarnok fölé nádpallóból ideiglenes épületet készítettek amely megvédi a dolgozókat a téli hidegtől, a széltől és így nyugodtan végezhetik munkájukat.
Pfeil Jakab tervfelbontó vállalta. hogy március l-re elkészíti a május 1-ig szóló tervek felbontását. Jelenlegi április 1-nél tart. Az ö munkájának nagy része van abban, hogy a dolgozók tudják, mikor milyen munkát kell elvégezniök, Minden brigádnak kezében van a munkalap, amely ösztönzi őket a többtermelésre, a magasabb eredményekre.
fotó: kismonilaszlo.hu
Az építkezés legjobb kőműves brigádja a Jeszenovics brigád akik azt vállalták, hogy Rákosi elvtárs születésnapjáig jó munkával 195 munkaórát megtakarítanak. Vállalásuk felét már teljesítették. A brigád jó munkájának maga is látja eredményét, mert keresete mindig az 1000 forint felett van.
Jól dolgozik Bertók Imre 11 fős kubikos brigádja is. A Bertók-brigád 700 munkaóra megtakarítását vállalta, amiből már csak 280 óra van hátra.
A műszaki vezetőség és a dolgozók jó munkájának az eredménye, hogy a második emeleti kőműves munkákat február 28 helyett, 20-án befejezték. A megtakarított nyolc napot már más munkák elvégzésére tudják fordítani.
A rendelőintézeten dolgozók, mint a Vasmű minden dolgozója keményen harcolnak azért, hogy Rákosi elvtársnak adott szavukat teljesítsék, hogy a szocialista munkaversenyben való részvétellel a Vasmű felépítésének határidejét megrövidítsék.
Az új rendelőintézet
Építőipari dolgozóink hatalmas lendülettel építik az új Rendelőintézetet, hogy a világ dolgozóinak nagy, nemzetközi ünnepén, május 1-én átadhassák rendeltetésének.
Az egészségügyi dolgozók lelkes Önkéntes takarító brigádjai vidám nótaszó mellett súrolják és tisztítják azokat a rendelőhelyiségeket, amelyeken már befejezték munkájukat a burkolók, festők és szerelők. De naponta jelentkeznek a többi vállalatok dolgozói is takarító brigádokkal, hogy hozzájáruljanak az intézet építéséhez.
Lelkesedésük mutatja, hogy a Rendelőintézet szívügye minden sztálinvárosi dolgozónak.
Valóban büszkék lehelünk erre az intézetre mely hazánk egyik legszebb és legkorszerűbben felszerelt egészségügyi intézménye lesz.
A Szovjetunió remek műszereket bocsájtott rendelkezésünkre. Kiváló szovjet gyártmányú mikroszkópok segítségével tudtuk lerakni laboratóriumunk alapjait.
A Szovjetunió remek műszereket bocsájtott rendelkezésünkre. Kiváló szovjet gyártmányú mikroszkópok segítségével tudtuk lerakni laboratóriumunk alapjait.
Az új Rendelőintézetben korszerű gyermekgyógyászati rendelő van, külön bejárattal csecsemők és gyermekek - és egészen külön bejárattal olyan kicsinyek részére, akiknél fertőző betegség gyanúja áll fenn. Az anyatej-gyűjtő állomás életet jelentő anyatejet tud adni olyan csecsemőknek, akiknek édesanyja kevés tejjel rendelkezik.
Teljesen elkülönített bejárata lesz a tüdőgondozónak is.
A belgyógyászati rendelésen a vetkőző-fülkés rendszer kiküszöböli a torlódást. A belgyógyászati rendeléshez elektrokardiográfiás intézet kapcsolódik, melyhez a magyar műszer-gyártó ipar világviszonylatban is párját ritkító készüléket adott a sztálinvárosi dolgozóknak.
A sebészeti és baleseti rendelés gyönyörű műtője és felszerelése minden követelménynek megfelel.
Műtőruha-sterilizáló berendezésünket, melyet ugyancsak a magyar ipar készített, megcsodálták a budapesti klinikák régi berendezéssel dolgozó vezetői is.
A bőr- és nemi-beteggondozó intézetben külön férfi- és női várószoba lesz.
Nőgyógyászatunk most már rövidhullámú készülékkel is fel van szerelve; ezután nem kell a betegeket Fehérvárra vagy Budapestre küldeni; s így jelentékenyen rövidebb idő alatt fognak gyógyulni.
Orr-fül-gégészetí rendelőnkben olyan hallásvizsgáló szoba van, melynek szigetelése a legkisebb külső zajt sem engedi át.
Ezeken felül szemészet, urológia és ideggyógyászat is működni fog az épületben.
A fogászat külön fogászati röntgennel és a fogpótlások gyorsabb keresztülvitele érdekében fogtechnikai laboratóriummal is rendelkezik.
Röntgen-intézetünk nagy teljesítőképességű gépeket kap; klinikai laboratóriumunkban a szokásos vizsgálatokon kívül élelmiszer vizsgáló állomás is fog működni.
A szovjet példa nyomán véradó szolgálatot is szerveztünk az intézetben, melyhez már megkaptuk a szükséges berendezéseket.
Amint elkészül a betegszállító felvonó, betegeinknek nem kell gyalog róniok a lépcsőket. A központi kartotékszobából külön kartotékfelvonó szállítja mindenkinek a lapját a megfelelő rendelésre. Ez meggyorsítja a betegek adminisztrációját. '
Ötéves tervünk egészségügyi létesítményei között a sztálinvárosi rendelőintézet az élen jár.
Dr, Grószman Sándor - főorvos
(1952. április 30-án) Felavatták a rendelőintézetet
Szerdán este ünnepélyes keretek között Ratkó Anna elvtársnő, egészségügyi miniszter jelenlétében felavatták a sztálinvárosi rendelőintézetet. A nagy eseményre összegyűltek a sztálinvárosi egészségügyi dolgozók, valamint az építkezés dolgozói. Tárnok Béla sztahanovista építésvezető az építkezés nevében átadta a rendelő intézetet az Egészségügyi Minisztériumnak, utána Ratkó Anna elvtársnő szólt az ünneplőkhöz. Az ötéves terv beruházásairól elmondotta, hogy Sztálinváros nagyságában, fontosságában és jelentősségében első helyen áll az országban. Majd a Népköztársaság kormánya nevében átadta a rendelőintézetet a sztálinvárosi tanácsnak melyet Berecz Bertalan, a tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke vett át. Utána Hidasi elvtárs, a Kohó és Gépipari miniszter nevében kiosztotta a Sztálin Vasmű Emlékérmeket. A vendégek megtekintették az új rendelőintézetet.
Ratkó Anna (Bíró Károlyné) (Nána, 1903. augusztus 19. – Budapest, 1981. július 20.) szövőnő, szakszervezeti vezető, népjóléti- majd egészségügyi miniszter, a Ratkó-korszak névadója. Ő volt az első nő Magyarországon, aki miniszteri posztot töltött be.
A rendszer politikáját még a szakmával szemben is védte. Amikor Sántha Kálmán akadémikus azt állította, hogy a túlerőltetett munkaverseny szellemileg és mentálisan megviseli a munkásokat, lényegében elmebajt okoz, Ratkó Sántha ellen fegyelmit indított, az állítást pedig úgy cáfolta, hogy ő napi 12 órás gyári munkát végzett 28 éven keresztül, és teljesen egészséges. Az ideológiát a tudomány fölé helyezte: amikor továbbképzésre járt, az előadó azt magyarázta, hogy a munka egyenlő erő szorozva az elmozdulással. Erre ő fölállt, és azt mondta, hogy a munka tervszerű tevékenység, és azt csak ember tudja végezni.
Leghíresebbé azonban a róla elnevezett születésszabályozási törvény tette. Bár a törvény az MDP felső vezetésében született, neki nem volt beleszólása, csupán arc volt a rendelethez, mégis az ország vele azonosította a törvényt. A törvény megtiltotta a terhesség művi megszakítását, az abortuszt. Propagandát folytattak a gyermekvállalás mellett, még akár házasságon kívül is. Bevezették a gyermektelenségi adót, amelyet az a 20 és 50 év közötti férfi, illetve 20 és 45 év közötti nő volt köteles fizetni, akinek már volt keresete, de gyereke még nem. Az adó az adóalap 4%-ára terjedt ki.
Ezzel párhuzamosan rögzítették az anyák, terhes nők és gyermekek védelmét. Szülés előtt 12 hét fizetett szabadságot és a szülés után hat hónap szoptatási időt biztosított a törvény. A rendelet valóban jelentős eredményt ért el a népszaporulat növelésében: tíz év alatt közel hatszázezerrel nőtt a lakosság száma. Ha ebbe belevesszük az 1956-os kivándorlást is, akkor legalább nyolcszázezres növekedésről beszélünk, ami ennyivel több élveszületést jelent a halálozásoknál.
EGYIPTOMBA VÁGYIK? IRÁNY SZTÁLINVÁROS!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése