Van-e szebb ajándék, mint reggel elsőként köszönteni szeretett gyermekünket? Leülni vele, kicsit átnézni a mesekönyveket, helyén vannak-e a kacsák, békák, medvék, no meg a számára még érthetetlen betűk tengere... Számomra:
NINCS
az utcán is minden a helyén, fák, bokrok, hangoskodó húsboltosok...
Egy percig sem bánom, hogy így alakult. Reggelente, indulás előtt, amikor kislányunk az ébresztőóra helyett is jelzi, hogy itt az ideje a kelésnek, még bemegyek hozzá, és ő mosolyogva várja, hogy kiszabadítsam a rácsok közül. Addigra talán megbeszélte már a napi teendőket a kis tehénkével, a macival, és a többi kis barátjával. Én pedig boldogan indítom útjára, és én is erőt merítek belőle, hogy könnyebben teljen el a nap azon része, amikor nem látom mosolyogni, nem hallom a nevetését....
igazi körömbarátság apával, ha már találtunk egy körömlakkot
bujócska a világ végén is :)
Játék mindenből, és mindennel. És ez számomra, számunkra így helyes, így kerek a világ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése