Tudta? XIX. - Ahol félelem van, ott nincs szabadság

A tévé kékes bársonyával kibélelt világ

Forrai Tamás, a magyarországi jezsuiták tartományfőnöke

Mit gondolnak a menekültkérdésről és a népszavazásról a jezsuiták? Mit jelent kereszténynek lenni most? Milyen ember Ferenc pápa? Mik a menekültválság okai? Milyen a magyar állam és az egyház viszonya? Forrai Tamással, a magyarországi jezsuiták tartományfőnökével beszélgettünk.

A jezsuita rend a menekültválság kezdete óta többször is hallatta hangját a hazai nyilvánosságban. Milyen alapvető problémáik vannak a népszavazási kérdéssel?

A jezsuiták szeretnék jobban, mélyebben megérteni a kialakult helyzetet és annak okait. Veszélyesnek érezzük azt, hogy egy nagyon összetett kérdést leegyszerűsítünk. A leegyszerűsítés megnehezíti a menekültválságról szóló gondolkodást, az értelmes párbeszéd lefolytatását. Maga a referendumi szöveg jogi értelmezése is vitatott, és a népszavazásnak lehetnek nem szándékolt következményei is.

Mire gondol?

Aggaszt minket a félelem növekedése. Magyarországon mintha a valós, de felnagyított félelmeken alapuló értelmezés kapott volna igazán teret. De mi marad az emberekben, ha az őszi eső lemossa a plakátokat? Az érzelmi túlfűtöttség hol fog később plusz nehézséget okozni? Ahol félelem van, ott nincs szabadság. A félelem növekedése negatív hatással lehet a társadalmi békére és bizalomra. Komolyan befolyásolhatja például a magyar–cigány együttélést, a Nyugaton munkát vállaló magyarok helyzetét, a magyarság egészének nemzetközi megítélését is.

Lényegében azt mondja, hogy a migránsellenes kampánynak súlyos következményei lehetnek. Uniós szinten milyen veszélyeket hordoz ez a népszavazás?

Jogi munkacsoportunk szerint problémás, hogy ennyire eltérnek a szakmai vélemények magáról a népszavazás jogi értelméről. Úgy véljük, a kérdés jogtechnikailag nyitott kapukat dönget. Aggasztónak találjuk, hogy a népszavazás hosszabb távon akár az EU-ból való kilépés kérdését is felvetheti. Erről azonban ma nincs párbeszéd, nem tudjuk, milyen lenne az életünk az EU-n kívül. Mi Magyarországot az Európai Unióban képzeljük el. A Brexit után szerintünk nem érdemes a tűzzel játszani.

Létezik-e vallásháború keresztények és muzulmánok között, vagy valamiféle civilizációk összecsapása?

Azt hiszem, hogy igaza van Ferenc pápának, amikor azt mondta, ez nem vallásháború. Az iszlámot sem hajlandó azonosítani a terroristákkal, illetve tagadja, hogy az Iszlám Állam a valódi iszlámot képviseli. A menekültválság szerintünk sem egy keresztény-muszlim ellentét, hanem legalább annyira az iszlámnak és a modernitásnak robbanásszerű találkozása. A feszültségeket felerősíti, hogy az iszlám egyháztörténetileg egy olyan állapotban van most, mint a kereszténység volt több száz éve. Az iszlám még nem folytatott le a tisztázó beszélgetéseket, nincsenek eszközei arra, hogy a modernitással való találkozását, a kulturális sokkot teológiailag kezelni tudja. De ez nem jelenti azt, hogy ez a civilizációk összecsapása lenne. Hozzáteszem: optimistán látom Magyarországot, ez valamilyen szinten még mindig a béke szigete, hiszen sok más hellyel ellentétben nem történt atrocitás, erőszak az ide érkezettekkel szemben! A félelem, a bezárkózás, a mások iránti gyűlölet ugyanakkor veszélyesen erősödik a magyar társadalomban, ami nyilván nem lehet egyetlen kormányzat célja sem.

Egy hírhedt, jobboldali publicista szerint, Ferenc pápa “vagy egy demens vénember vagy egy gazember”. Hogyan éli meg a rend a pápa személyét ért igaztalan támadásokat?

Fájdalmasan. Ferenc pápa egyszerű, közérthető lelkipásztori nyelvezettel beszél. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért akarják félreérteni. A támadásoknak sok személyes oka is lehet. Talán az is közrejátszik, hogy egyeseknek nehéz elfogadni azt, hogy a pápa nem politikai ideológiát művel, és hogy őt nem lehet beskatulyázni, még a menekültkérdésben sem. Hozzáteszem: az, akit megbotránkoztat az, hogy a pápa menekültek lábát megmossa, olvassa el az Evangéliumot.

A pápával egyet kell-e értenie a katolikus hívőnek?

Nem kell mindenben. Ebben a kérdésben is teljesen világos az egyház tanítása, amikor megkülönböztetjük a hitbeli és a nem hitbeli kérdéseket. Nem hitbeli kérdésekben a zsinat tanítását követi a pápa, így nem akarja megmondani, ki hogyan szavazzon, és nem szól bele abba, hogy Európa hány menekültet fogadjon be. Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, ha megszólal. Véleménye nagyon fontos a hívőknek, mert evangéliumi alapon álló, prófétai iránymutatást ad.

A Jezsuita Menekültszolgálat tavaly júliusban kezdte meg működését. Fő feladatuk a menekültek segítése. Mik az eddigi tapasztalataik?

Ma sokkal komplexebbnek látjuk a helyzetet, de több is mind a tapasztalat, mind a segítő partner. Egy év alatt formálódott ki, hogy merre is menjünk. Ma két nagy területet látunk. Az egyik a direkt szociális segítségnyújtás az állam által befogadott családoknak. A másik a nevelésen keresztüli integráció. Úgy gondoljuk, hogy ha a menekültek gyermekei magyarul tanulnak, magyar iskolába járnak, magyar barátaik lesznek, akkor a szüleik is jobban be fognak illeszkedni. Én magam egy budapesti és egy győri családot is ismerek, akik befogadtak a házukba menekülteket. És nálunk, a pesti jezsuita rendházunkban is lakik egy iraki kurd muzulmán család, négy gyerekkel, amíg nem tudnak elindulni saját lakás felé. A probléma az, hogy a magyar szociális ellátórendszer sajnos nagyon gyenge. Akik megkapják a magyarországi menekült státuszt, azok az utcára kerülnek, ugyanúgy, mint a magyar hajléktalanok, akiket szintén segítünk. Ezért van szükség segítségre, ez következik a keresztény hitünkből.

forrás, és a teljes interjú: 24.hu