Oxygène

Itt a vége, nincs több Oxygene. Az eredeti, első lemez 40. évfordulója, valamint a folytatás, az Oxygene 7-13 jövőre esedékes huszadik születésnapja alkalmából Jean-Michel Jarre  így tette teljessé a trilógiát. 

"Nem vagyok nagy híve az évfordulóknak, de amikor a legutóbbi lemezemen, az Electronica 2-n dolgoztam, született egy szerzemény (ez lett az Oxygene 19), aminél eljátszottam azzal a gondolattal, hogy milyen lenne az Oxygene album, ha napjainkban írnám meg. Így kijelöltem magamnak határidőnek a 40. évfordulót, hogy lássam, képes vagyok-e hat hét alatt összerakni egy komplett új anyagot, hasonlóan ahhoz a módszerhez, ahogy az Oxygene született: elkerülve azt, hogy túl sokat agyaljak az ötleteken, ráadásul azonnal rögzítve mindent... Nem a trilógia első részét akartam másolni, hanem inkább végigvinni a hallgatókat egy utazáson, amelynek a különböző állomásai valamilyen formában kapcsolódnak egymáshoz" – mondta az album születéséről Jean-Michel Jarre.

Jarre személyes kedvencem, igen nagy hatással volt rám például a 81-es kínai koncert, az akkoriban elképesztő látvány-, és fénytechnikával előadott showműsor. Mindez a kommunista Kínában, ahol nem mindennap lépnek fel nyugati előadók.

Jean-Michel Jarre több mint négy évtizedes eddigi pályafutása során húsz stúdióalbumot készített, köztük az Oxygene-t két évvel követő Equinoxe-ot, a Magnetic Fieldset (1981) vagy az állatkertek hangjait megidéző Zoolookot (1984). Albumaiból eddig több, mint 80 milliót adtak el, az európai popelőadók közül először lépett fel Kínában 1981-ben. Rendkívül sikeres zenei pályafutása során háromszor (1986, 1989, 1991) kapott Grammy-díjat a new age kategóriában, lemezei az elektronikus zene számos előadójára volt hatással, köztük a Daft Punkra, az Airre, Mobyra és a Chemical Brothersre. Környezetvédő, humanitárius aktivistaként is ismertté vált.

Jean Michel Jarre - Oxygène Trilogy