Egy előadáson ismerkedtem meg Dr. Gujás Mártával, akivel az együttműködő kommunikációról beszélgettünk. Meglepett, s nagy örömömre szolgált, hogy mennyire otthon jár e témában. Később Tóth Dezső tanár úr hívott, fel, hogy felhívja a figyelmemet arra, hogy Márta az orvoslás mellett versekkel is foglalkozik. Ennek kapcsán ültünk le beszélgetni;
- Kedves Márta, mesélj, mi szél hozott vissza a mi kisvárosunkba, s mi történt előtte és közben?
- Kecskeméten születtem, édesapám orvos, édesanyám pedagógus volt, négyen voltunk testvérek. Kiskőrösön végeztem az általános iskoláimat, Szekszárdon a gimnáziumot. Apám bíztatott az orvosi pályára, azt mondta: "az orvos háborúban és békében is megél", így lettem, hát orvos. Miután Pécsett elvégeztem az Orvostudományi Egyetemet, Harkányba kerültem, ahol szerettem volna tudásomat a pszichológia és az irodalom területén is fejleszteni. Egy évet a tanulmányaim mellett hallgattam is irodalmat, autodidakta módon a pszichológiába is beleástam magam. Egészen fiatalon kerültem Dunaújvárosba, 1973-ban, s három évet töltöttem itt orvosként, meghatározó évek voltak, én mégis fejlődni szerettem volna, s 1976-ban Budapestre költöztem, ahol 25 évig voltam. Ebből öt évet Algériában töltöttem, kemény, mégis szép évek voltak szakmailag és emberileg is. A természeti népek megtanították sok mindenre.
- A sok vargabetű után kerültél vissza városunkba, miért is?
- Szentendrén van családi házunk, s a férjemnek Harkányban egy birtoka, a kettő között ingázunk évek óta. Amikor megtudtam, hogy itt Dunaújvárosban reumatológust várnak, megpályáztam a kiírást, így másfél éve a Zöld rendelőben dolgozom, s most innen ingázom, hol északra, hol délre.
- A munkád mellett fontos szerepet tölt be az életedben a művészet, a költészet.
- Igen, már középiskolában tagja voltam az önképző körnek, irodalmi színpados is voltam. Akkoriban írtam meg első verseimet. Aztán ezt az irányt elveszítettem. Algériában ismerkedtem meg egy magyar orvossal, dr. Faller Jánossal, aki írogatott, s meg is jelentek művei, s tagja volt a MOKK-nak (Magyar Orvosíró Képzőművész Kör). Felébredt bennem a művészi énem, s hazajövet megkerestem őket, és a tagjaik közé léptem. Újra próbálkoztam a versekkel, hamarosan be is kerültek kiadványokba, eddig több mint 20 könyvben jelent meg versem, s van egy saját kötetem is. Szentendrén kialakítottam a házunkban egy galériát, ahol 15 évig rendszeresen szerveztem kiállításokat, irodalmi estéket. Része voltam az ott zajló képzőművészeti, irodalmi életnek. A költészet bennem szunnyadt, ha nem az orvostudomány kap el, akkor ezen a területen is többet tudtam volna kihozni magamból.
- Nemrégiben egy kétnyelvű /román-magyar/ kötetben, a Költészet tavaszában megjelent a Fejfák-kopjafák című versed, amely magyarságod hitvallásából egy szelet. Részlet ebből a versből:
Dideregve daloltam
a szembe széllel
szívem megtelt
már a téllel,
mikor új szám
íródott az égre
’89 december
tünde fénye,
S a romániai
opálos fényű
szabadság
hírét hirdetik
szentendrei
mívesen faragott
kopjafák.
- Beszélgetésünk, s rövid ismeretségünk alapján úgy látom, hogy te a gyógyításban és az életben is az egész Embert veszed alapul.
- Igen, a hagyományos orvoslás mellett használom az alternatív gyógymódokat is. Az egész embert igyekszem gyógyítani, amennyire a határaim engedik. Azt gondolom, az életünket élni kell, a sorsunkat mi magunk alakítjuk. Művészeti hitvallásom: Széppé, tartalmassá, élhetővé tenni a magunk és mások életét, hogy elégedetten élhessünk.
Horváth Klára
Az interjú a Dunaújvárosi Maraton 2010 június 2-i számában jelent meg.
NÉVJEGY
Dr. Gujás Márta reumatológus, Kecskeméten született, orvosi diplomáját Pécsett szerezte, dolgozott Harkányban, Dunaújvárosban, a fővárosban és Algériában. Ifjú korától vonzódik a művészetekhez, verseket is ír.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése