Horváth Tamás: 67. 71/8

1974. augusztus 26-án délután 5 órakor került sor a Római körúton a castrumi víztoronnyal szemben feltárt római kori épület átadására, melyet dr. Mócsy András akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese avatott fel. A dunaújvárosi múzeum munkatársai Visy Zsolt igazgató vezetésével tárták fel a római kori lakóház maradványát. A városi tanács, a 26-os Építőipari Vállalat és a Dunai Vasmű jelentős társadalmi segítséggel járult hozzá a műemléki bemutatás előkészítéséhez, Az épület környékének parkosítását az Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat végezte el. Városunk első ilyen jellegű műemléki bemutatójának terveit Bende Csaba és Hadházy Aba tervezőmérnökök végezték, s a terveket dunaújvárosi tervezők Borzaváry László vezetésével, társadalmi munkával adaptálták. Az épület ismertetésére készült bronztábla Birkás István dunaújvárosi festőművész társadalmi munkája, a tábla bronzba öntését pedig Molnár Béla a Dunai Vasmű öntő szakmunkása végezte, ugyancsak társadalmi munkával.

1974. augusztus 30. - Dunaújvárosi Hírlap

Átadták az első helyreállított római lakóházat

Hétfőn délután a Római körút hajlatában több százan gyűltek össze, hogy jelen legyenek az első helyreállított római lakóház átadásán. Az érdeklődő közönség sorai között ott láttuk Kóréh Sándort, a városi pártbizottság titkárát Pifkó József tanácselnök-helyettest, a város művészeti és kulturális éleiének sok képviselőjét, munkásokat, diákokat, az "Intercisa" természetjáró kör tagjait, sok szocialista brigádot, a Castrum városrész lakóit.

A híven és szépen helyreállított, központi fűtésű ikerházat, amelynek magyarázó feliratokkal ellátott alaprajzát a Birkás István festőművész által készített bronztáblán követheti a közönség, dr. Mócsy András akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese adta át a város lakóinak röviden értékelve mind a régészeknek, mind a város vezetőinek és polgárainak odaadó munkáját, jóindulatát, áldozatkészségét és minden tiszteletre méltó történeti szemléletmódját. A múzeum igazgatója, Visy Zsolt ezután rövid történeti és szakmai ismertetést adott a hivatalosan 71/8 lajstromszámú római lakóházról.

Az ünnepség után módunk nyílt néhány kérdést intézni Mócsy akadémikushoz,

- Professzor úr véleménye szerint mennyire jelentősek országos vagy európai viszonylatban az intercisai ásatások?

- Maga ez az erőd és a mellette felnövekedett polgárváros a harmadik-negyedik századbeli római birodalom szempontjából nem volt jelentős. Csak itt Pannóniában Acquincum vagy például Gorsium sokkal fontosabb volt mind hadászati, mind pedig közigazgatási vonatkozásban. Számunkra azonban, és általában az európai római kori régészet számára szinte felbecsülhetetlen értékű. Felbecsülhetetlen, méghozzá két okból: egyrészt azért - ez talán különösnek tűnik mert itt Pentelén már több mint fél évszázada folynak többé-kevésbé rendszeres ásatások, és Castrum Intercisa Európa szerte az egyetlen szakszerűen és alaposan feltárt, aránylag ép folyó menti határtelepülés. A másik ok: az annak idején itt állomásozó szír légionáriusok, valószínűleg hazájukból hozott üzleti szellemükkel gazdaságilag alaposan fellendítették a polgárváros életét is; a feltárt leletanyag, amely jóval gazdagabb, mint másutt, mindenesetre erre vall.

- Tehát úgy értsük ezt, hogy itt a keleti limesen esetleg hasonló vagy akár még értékesebb emlékekre is bukkanhatunk?

- Az egész limest, az egész Duna-vonalat végigásni, ehhez Dárius kincse sem lenne elég, de tény, hogy ez a vonal mindig rejtegethet nem várt értékeket. Az biztos, hogy az északra fekvő Vetus Salina (Adony) vagy a déli szomszéd, Annamatia (Baracs) eddig még távolról sem adott olyan értékeket, mint éppen Intercisa. Ilyen folyó menti limes egyébként Pannonián kívül csak Germániában volt, a Rajna völgyében; a történelmi Bajorország területén sánc védte a birodalmat, Britanniát meg éppen kőfal választotta el a vad és harcias skótoktól, Intercisa éppen ezért unikumnak számít régészeti szempontból.

- És mi a véleménye professzor úrnak egy-egy feltárt és a nagyközönség számára, a körülményekhez képest helyreállított objektumról. Olyanról például, mint ez a ház. A feltáráskor és utána végzett leíráson és feldolgozó munkán túl magának a tárgynak van-e jelentősége a szakember számára?

- Feltétlenül van. A régész is ember, a régész számára is sokat nyújthat egy hitelesen helyreállított faldarab vagy épületrész; fontos ötletet is adhat, hiszen gyakran teljesen spontán ábrázolásból fakadtak már termékenyítő gondolatok. Meg azután a régész nemcsak szakember, nemcsak művelője a maga tudományának, hanem propagálója is: részese a közművelődésnek, védelmezője és terjesztője a sokat emlegetett történeti gondolkodásmódnak, a múlt megértésének. Jómagam már az ötvenes évek legelején jártam itt, részt vettem egy-két feltárásban és leletmentésben, és nagy örömömre szolgált, hogy az akkor városnak még alig nevezhető telepen már volt múzeum, s hogy Dunaújváros lakói akkor is, azóta is megértéssel és érdeklődéssel támogatták és támogatják a régészek munkáját.

K. D.

Az 1971-ben feltárt, 3. századi épület Intercisa polgári településrészének egyetlen helyreállított lakóháza. A nagyjából négyzet alakú épületet egy északnyugat-délkelet irányú fal osztja két szimmetrikus részre. Felismerhetők az egykori helyiségek: előtér, szoba valamint a konyha; ez utóbbi kemencéjéből indult az a fűtőcsatorna, amely alulról melegítette a lakóhelyiséget.

intercisamuzeum.hu