Lassan helyére kerül az utolsó karácsonyfadísz, hogy reggel teljes pompában várhassa Lilit, aki már legszívesebben ma bontogatta volna az ajándékokat, türelmetlenül várja a csodát, hogy egyszer csak itt legyen valami a sarokban. Egy csillogó-villogó karácsonyfa. Már csak egyet kell aludni, nehéz is álomba ringatni, parancsolni.
Így szenteste előtti napon sok szeretettel nyújtom át Wass Albert Karácsonyi meséjét, melyet az adventi vásár betlehemesének hangaláfestéséhez készítettünk Timárné Udvari Emesével. de talán már olvastatok is róla egy korábbi bejegyzésemben. Jöjjön hát a mese. Zenei aláfestés: Vivaldi négy évszakjából a Tél, képeken pedig Emese (Meseudvar) kincsei, amiket saját kézzel készített. Ez a mi kis közös ajándékunk.
A gyertya pedig már másért is ég. Ma egy angyallal több lett az égben. Figyel ránk és vigyázza lépteinket. Emléke örökké velünk marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése