2015. január 29., csütörtök

Hány élet kell még?!

/a kép illusztráció

Újabb szörnyű baleset borzolja városunk életét, tegnap este a Vasmű úton sajnos megtörtént a sokadik zebrás gyalogosgázolás, és még szomorúbb, az elgázolt hölgy terhes volt. További részletek: http://www.castellum.do/2015/01/29/borzalmas-vegkifejlet-elhunyt-a-kisbaba


Nehéz szavakat találni, nehéz mentségeket keresni miért is történhetett meg így, miért nem tudott este saját ágyában pihenni a kismama. Akinek van gyermeke, vagy csak lesz, szeretne, az talán megérti miért is nehezebb ezt feldolgozni. MIÉRT?! Mikor fogunk végre nagyobb figyelemmel közlekedni, vagy csak egyszerűen figyelni egymásra? Mi is lehettünk volna...

Jobbulást és mielőbbi felépülést az elgázolt hölgynek és részvétem a baba miatt!

Sajnos a közlekedési kultúra olyan, amilyen, egy biztos, változásra érett. Hogy mi lenne a megoldás?
  • megfelelően kivilágított gyalogosátkelők
  • megfelelő felfestés, belátható útkereszteződések
  • esetleg járdaszigetek a szélesebb utakon
  • fokozott ellenőrzés
  • ELSŐSORBAN odafigyelés, megfelelő körültekintés
  • elrettentő büntetés

Érdekességképpen, napi szabálytalanságok a városban:
facebook csoport - DUNAÚJVÁROSI PARKOLÓ ZSONGLŐRÖK


A gyalogos-átkelőhelyet úgy KELL megközelíteni,
hogy szükség esetén meg tudjon állni az autós

Dunaújvárosban nem készült még ilyen teszt, de átolvasásra ajánlom az autonavigator.hu cikkét is
Megosztás:

2015. január 26., hétfő

FTP használata pár lépésben

Megkaptuk a hozzáféréshez az adatokat, de mit és hova kell beírni, és egyáltalán hogy kell?

Hát így:
Legegyszerűbb módja, ha van a gépre telepített Total Commander. Ilyet kell keresni az asztalon, vagy a start menüben:


Ha nem lenne telepítve, innen le lehet tölteni a legfrissebb verziót: http://www.totalcommander.hu/

A program segít nekünk két mappa közötti műveletekben úgy, hogy mindkét mappa előttünk van, látjuk honnan hova másolunk, ez természetesen vonatkozhat távoli, szerveres mappákra is, ennek a kapcsolódását mutatom be 1-2 kép segítségével.

1.: URL gomb, vagy menüpontból: Hálózat - > Új FTP kapcsolat (CTRL+N)


2.: Beírjuk a megkapott adatok közül a gép nevét (vagy IP címét) amihez a későbbiekben kapcsolódni fogunk, majd szedjük ki a pipát a névtelen bejelentkezés elől, nagyon kevés helyen vannak már névtelen bejelentkezést biztosító szerverek.


3.: Felhasználónév és jelszó, ezekkel azonosítjuk magunkat a szerveren, illetve ezek alapján van beállítva a megfelelő jogosultság.




Sikeres bejelentkezés után előttünk van a mappa, amit a munkahelyünkön is láthatunk, biztonsági okokból CSAK OLVASHATÓ, tehát csak le tudjuk másolni az adatokat a gépünkre, majd ha mindenképpen vissza szeretnénk juttatni, a FELTÖLTÉS mappába tudunk feltölteni, ezt persze majd el ne felejtsük utólag lecserélni - ha már dolgoztunk vele.

Ugyanilyen módszerrel tudnak letölteni azok, akik a publikus ftp hozzáférés adatait kapják meg, ezzel megoldódik az a probléma, ha a küldendő anyag nem fér bele a levélbe, vagy egy egész mappaszerkezetet szeretnénk átküldeni a partnereknek.  Ezt a mappát az irodából FTP mappaként látjuk.

Haladó szint:


Kapcsolat bontásakor megkérdezi hogy mentjük-e, ez akkor hasznos, ha nem szeretnénk többet bajlódni az adatok beírásával. 


Mentés esetén tetszőlegesen adhatjuk meg a kapcsolat nevét, illetve eldönthetjük, hogy megjegyeztetjük a felhasználónevet és a jelszót, biztonságosabb ha a jelszót üresen hagyjuk, és ha kérdezi, már csak ezt kell megadni. Az így elmentett adatokat az FTP gombbal, vagy menüpontból: Hálózat -> FTP kapcsolódás (CTRL +F) érhetjük el. (ugyanitt szerkeszthető, törölhető)


FIGYELEM! A megadott hozzáférési adatokat kezeljük bizalmasan!

Jó munkát!


Megosztás:

Szemelvények Dunaújváros történetéből XXV. - Dunapentele II.

Dunapentele belterülete a századfordulón

Dunapentele a 19. század közepére Fejér megye egyik jelentős településévé fejlődött. 1833-ban a mezővárosok sorába emelkedett, az évente tartott négy országos vására révén regionális kereskedelmi jellege mind hangsúlyosabbá vált, amelyet az is erősített, hogy Budáról a Délvidékre (Eszék) vivő fontos szárazföldi út szelte át, s a vízi útvonalat illetően pedig a Duna "teremtett" kapcsolatot közelebbi és távolabbi vidékek piacaival.
Dunapentele lélekszáma egyenletesen növekedett. 1850-ben 506 lakott ház volt a községben és 2678 lelket számláltak. A lakosság 80 százaléka magyarnak vallotta magát, 20 százaléknyi volt csak a szerb nemzetiségű állampolgár. 

Egyházi és oktatási intézmények
  1. Görögkeleti egyházközség temploma a "ráctemplom"
  2. Görögkeleti iskola az 1930-as években
  3. Római katolikus templom
  4. A katolikus iskola feltételezett épülete
  5. A "mesterház"
  6. A zsinagóga az izraelita hitoktatás helyszíne is az 1930-as években
  7. Községi közös iskola

Egy, néhány évvel későbbi statisztika szerint az 571 család közül 344 úrbéres, 205 pedig kézműves, iparos, kereskedő és hivatalnok volt. Ez időben keltezett feljegyzések szerint a településen kívül, az Arany-völgy dombjain (a mai város Duna felé eső területén) szőlőskertek és gyümölcsösök voltak, amelyekben jó ízű vörös bor termett.

Hauzer Margit - Látkép az Öreghegyről

Dicsérőleg emlékeznek meg a leírások a község szántóföldjeiről, híres juh-tenyészetéről és halászainak ügyességéről. Az iparosok közül a dunai molnárok voltak legtöbben. Közülük sokan ingatlannal vagy más ipari szakmával is rendelkeztek, és csak szezonban működtették vízimalmaikat. Ez utóbbiak közül egyet még a hatvanas évtizedben is látni lehetett az óvárosi dunaparton. Sajnos ma már csak a fényképe látható.


A pentelei rakpart és kikötő 



Rosti (Rosty) Pál 1830. november 29-én született Pesten. Apja, Rosty Albert Békés vármegye főjegyzője, majd alispánja. Anyja Eckstein Anna. Az ifjú Rostit a polgári forradalom és szabadságharc lelkesítette, a Károlyi-huszárezredben szolgált. A világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) után sógora, Trefort Ágoston segítségével előbb Münchenbe, majd Párizsba emigrált. Münchenben a természettudományokkal, különösen kémiával foglalkozott, Párizsban a fényképészet kötötte le figyelmét. Alapos földrajzi és néprajzi ismeretekre is szert tett. 1856. augusztus 4-én hajóra szállt, és az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Felkereste Texast, majd Mexikót, a közép-amerikai szigetvilágot és Havannát. Két és fél évi tartózkodás után 1859. február 26-án érkezett vissza hazájába. Élményeit és tapasztalatait az Úti emlékezetek Amerikából című művében tette közzé (Pest, 1861.). Tudományos körökben is feltűnést keltett munkája; 1861-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1860-tól hol Pesten, hol Dunapentelén élt, 1860 decemberében a megyei bizottmány tagjai sorában találjuk. Az ország székvárosában a szellemi élet egyik megbecsült tagja, sógorai, Eötvös József és Trefort Ágoston révén a vallás- és közoktatásügyek beavatott ismerője. A dunapentelei iskolaszék elnökeként "lankadatlan buzgalommal" látta el feladatait. Az 1870-es évek elején súlyosan megbetegedett, a fővárosból Dunapentelére költözött, s a "ritka, szép és gazdag rózsagyűjteményéről nevezetes kerti Tusculanumban lakott." Itt érte a halál 1874. december 7-én. Végakarata szerint a pentelei római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomba. 

Rosti Pál - Habana /részlet


Havanna a Tacón színházból
Habana leírása általában
Habanában a belvárosi házak - a főutczákon legalább - emeletesek s többnyire mór modor­ban épitvék, tágas, nehéz ivek s bolthajtáso­kon nyugvó, födött folyosókkal az udvar körül. Egy háznak sincs padlásos, fölemelkedő föde­le, hanem a háztető kőtáblákkal van kirakva s lapos; ezen az úgynevezett "azofea"-n szoktak rendesen a ház mosónéi fehérneműt száritgatni, s olykor-olykor - e tisztelt hölgyek engedői­mével - a ház lakói esténkint sétálni. Az azofeán többnyire egy kis torony-féle kilátó is van, s rendesen minden házi ur azt állítja, hogy az ő háza tetejéről van a legszebb kilátás egész Habanában. Ezen előnnyel termé­szetesen csak az emeletes házak birnak, a földszintieknél a kapu s az ablakok, melyek már egy lábnyira a föld szinétől kezdődnek, csaknem oly magasak, mint maga a ház. A kapu alatt, a tornáczban áll a volante, de meg­történik olykor, hogy ez a teremben foglal he­lyet. A teremből rostélyozott ablak nyílik a tornáczra, rendszerint két ajtó a födött folyosóra, mely nélkül a ház el sem lehetne, azonkívül egy-két ajtó a mellék-szobákba s legalább is két ablak az utczára. Mindez tátva-nyitva, hogy mentői nagyobb légvonat támadjon. Az üve­geseknek rósz dolguk van Habanában, mert ott az üvegablak ritka mint a fehér holló és csupán fényüzési czikk. Minek is? nappal úgy is valamennyi ablak rendesen nyitva áll, éjjel pedig deszkatáblákkal van csukva, mi az üvegtábláknál czélszerűbb. Ha a ház csínnal van berendezve, a terem egyik falán arany-keretü tükör függ, s alatta kis asztalka van min­denféle aprósággal, a másik fal mellett nád- pamlag foglal helyet s ettől egyenest a szoba közepéig két sorjában, szemben egymással nádszékek s hinta-karszékek (american rooking chairs); olykor ez a "karszék-sétány" az ablaknál indul meg s fut a szoba közepéig. A szobának fehérre meszelt többi fala mind mez­telen; tetőzete magas és sokszor gerendás. Habanában, valamint általában a forró ágálj alatt szorgosan kerülik a szobák tulhalmozását bútorokkal, szőnyegekkel, függönyökkel stb. hogy a tér minél tágasabb, a légvonat minél nagyobb legyen. A házak ezen épitése s be­rendezése módjának köszönhető, hogy a habanai lakások hűsek, legalább tűrhető hőmérséküek; ámde, a ki csúzos bajban szenved, az ne utazzék oda. A ház belszerkezetéhez s bútorzatához hozzáillő az ágy is: egy úgyneve­zett tábori ágyra feszitett erős vászondarab, er­re egyik lepedő terítékül, egy másik pedig ta­karóul, hozzá mohval keményen kitömött kis vánkos - ez az egész, egyéb ágyneműről szó sincs. Igaz, hogy újon érkezett európai ezzel sehogysem bir megbarátkozni, de Habanában kétségkívül ez a czélszerü, mert hűvös és tisz­tán tartható, és százféle hívatlan vendégtől menti meg az embert. forrás: ezredveg.vasaros.com

A polgári közigazgatás kiépülésének időszakában több törekvés, rétegekhez, csoportokhoz kötődő érdek kapott nyilvánosságot. Kezdetét vette a helyi társadalom önszerveződésének folyamata, amely a civil szervezetek létrejöttével egyesületekben, társaságokban öltött testet.
A több mint másfél évtizedig tartó gazdasági fellendülést az 1866. évi májusi fagy, majd az aszály törte meg, s az 1870-es évek elején fellépő ipari, gazdasági, termelési és értékesítési válság mélyítette el. A megyére jellemző viszonyokat az alábbiakban összegezte Miske Imre alispán: "... megyénk sem maradt egészben ment azon két, nagy csapástól, mely a közelebb lefolyt évben hazánkat éré, s melyhez hozzájövén még a kereskedelmi és iparos világban Európa nagy részében és közvetlenül nálunk is bekövetkezett zavarok és bonyodalmak, és az azok szülte pénztelenség..."

Dunapentelén földművesek, iparosok és kereskedők a válság negatív hatásainak ellensúlyozására 1872. október 1-jén önsegélyző egyesületet hoztak létre. Tagjainak száma meghaladta a 270-et. A Dunapentelei Önsegélyző Egylet további sorsa nem a kezdeti várakozásnak megfelelően alakult. Az általános "pénztelenség miatt" hat esztendei működés után, 1878 tavaszán felszámolták.


Az 1872. évi VIII. törvénycikk a céhrendszert számolta fel, hatására szabad ipargyakorlás valósult meg. A korábban céhszervezetbe tömörült iparosok ipar társulatokat hoztak létre. A gazdasági válság a dunapentelei ipartársulatok létrejöttében is megmutatkozott. A mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító molnár céh tagjai 1872. december 17-én - érdekeik védelmére - megalakították a Dunapentelei Molnár Ipartársulatot. A társulat 40 tagból állt, s az elnöki feladatok ellátásával Hauzer Ferencet bízták meg, a vezetőségben kaptak helyet Jancski Mihály jegyző, Rehus Mihály, Murger Ferenc, Rekenye János és Czékli József malomtulajdonosok. A gazdasági válság ellenére életképesnek bizonyult a molnár-ipartársulat, bevételei és kiadásai évek múltával is kedvező egyenleget mutattak.


Az általános szegénység miatt nem alakítottak ipartársulatot a csizmadiák és cipészek, valamint a takácsok, asztalosok, kötélgyártók, kádárok és szabók. A volt csizmadia és cipész céh 13 tagja az alábbi nyilatkozatot adta ki: "Mi alulírt Duna Pentele csizmadia és czipész czéh tagjai ezennel kijelentjük, miszerint csekély számunknál fogva és szegénységünk miatt képesek nem vagyunk ipartársulattá alakulni, és már [az] 1873-ik évben feloszlottunk ..."


A gazdaságban meglevő ellentmondások azonban nem hatottak bénítóan az oktatás, a kultúra területén. Dunapentelén is jelentős erőfeszítéseket tettek a népiskolai törvény megvalósítására (1868:XXXVIII. törvénycikk), s annak végrehajtásával egy időben, 1870. január 18-án alakult meg a település első, polgári értékeken alapuló és azokat kifejező kulturális egyesülete; a Dunapentelei Kaszinó (Casinó) Társaság. Alapvető céljaik között említették meg: "Társas egybejövetek által a társaság saját helyiségében a tisztességes, kedélyes társalgást Dunapentelén elősegíteni. Tagjainak hírlapok, folyó- és röpiratok, könyvek és egyéb hasznos olvasmányok - valamint társasjátékok által szellemi foglalkozást, okulást, úgy szintén tisztességes időtöltést és kedélyes mulatságot szolgáltatni." A kaszinó alapító tagjai között találjuk Rosti Pált, ifj. Újvári Józsefet, Kohn Rezsőt, Tichy Jakabot és a közigazgatási vezetők közül Szép Antal jegyzőt. Tagjainak száma az 1870-es évek közepén megközelítette a 80 főt.


Szűkszavú hírlapi tudósítás szól a Dunapentelei Korcsolya Egyletről, amely 1876. február 17-én "... fényes sikerű táncvigalmat rendezett igen sok vidéki vendég részvételével".


A képviselő-testület 1882. február 10-én döntött arról, hogy a "nyomorúságos viskónak mondható" községháza helyett új épületet emelnek. A költségek megközelítették a 3000 forintot, ennek biztosítására a Magyar Földhitel Intézettől kölcsönt vettek fel. A határozatot, amely ellen a lakosok egy jelentős része tiltakozott, a megyei törvényhatósági bizottság jóváhagyta, s 1883-ban kényelmes és tágas községházat vett birtokba a képviselő-testület és az elöljáróság. Változásra került sor a közbiztonság szervezetében, a megye felügyelte csendbiztosok, pandúrok feladatait az állami csendőrség vette át. Dunapentelén csendőr őrs alakult, s a helyi csendőrségi laktanya céljára az elöljáróság egy lakóházat bérelt.

Rácdomb és a Duna a szigeti bejáróval

Kezdetben riadalmat, majd tiltakozást váltott ki a Szalki-szigeti Dunaág szabályozása. A folyam középső szakaszának rendezési tervében az említett Dunaágat - amely 600 méter hosszú és 200 méter széles - gáttal elzárják, és a vizet a főágba, a kunsági partok felé terelik. A terv ellen a községi elöljáróság, a földbirtokosok és a közegészségügyi szempontok miatt a körorvos is tiltakozott. Gazdasági érdekek motiválták a tiltakozókat; 35 dunai vízimalom sorsa került veszélybe, amelyek közel 300 lakos megélhetését biztosították, de veszélybe került azok megélhetése is, akik fuvarozással és halászattal egészítették ki keresetüket (ezek számát 400 főben jelölte meg az elöljáróság). Kiemelten szóltak a Dunaág szerepéről az állatok itatásában is. A körorvos azzal érvelt, hogy az elterelendő terület több mint 300 katasztrális holdat érint, s a terv megvalósulása esetén mocsarak, pangó vizek, posványok keletkeznének, amelyek közegészségügyi szempontból egyaránt veszélyt jelentenek a lakosságra és az állatállományra. Végül kompromisszumra került sor, Dunapentelének a folyamhoz kötődő érdekei nem sérültek, s a képviselő-testület 1886-ban szabályrendeletet alkotott a vontatóutakról és a szabad kikötésről. Majd 1913-ban szabályozta a község tulajdonát képező, a szabad kikötő mellett létesített rakparton elhelyezett áruk után fizetendő díjakat, amelyek nem elhanyagolható tételt jelentettek a bevételek között.




A vízi útvonal szabályozása mellett a szárazföldi közlekedés biztosításában is döntő változások bontakoztak ki. Fejér megye egyik kezdeményezője volt a helyiérdekű vasútvonalak kiépítésének, amelyek a megyét átszelő fő vasútvonalakkal egy-egy regionális központon át teremtettek kapcsolatot. Ezen helyiérdekű vasútvonalak a székesfehérvár-bicskei és a székesfehérvár-sárbogárdi vasút vonalak voltak. Az 1895. évi XX. törvénycikk alapján a kereskedelemügyi miniszter 1895. június 22-én engedélyezte a Fejér és Tolna vármegyei helyiérdekű vasút megépítését. A két megye és az érintett települések összefogásával megépült pályatest Pusztaszabolcsnál létesített kapcsolatot a budapest-pécsi vasútvonallal, s a befogadó állomástól Adonyon, Rácalmáson, Dunapentelén, Hercegfalván, Dunaföldváron át Paksig közel 100 ezer katasztrális hold mezőgazdasági területet csatolt közvetlenül a vasúti hálózathoz. A beruházást Dunapentele lakossága is támogatta, a képviselő-testület 120 ezer korona értékű részvényt vásárolt.


A vasútvonal megépítése a kereskedelmi lehetőségek kiszélesítését jelentette. A penteleiek számára már nemcsak a Duna jelentett kapcsolatot a távolabbi vidékekkel, hanem a vasúti pályatestek is.


A Magyar utcáról nagy kanyar után nyílott a Tót utca. Ez vezetett a pentelei vasútállomásra, néhány környező pusztára, valamint Perkátán át Székesfehérvárra. Az úttól kissé beljebb Lengyel István üzlete, a kép bal szélén a mai Lengyel köz egyik régi épületének vaskos, falazott kapubálvány-részlete látható.


A Magyar utca Dunaújváros építése előtt egybeesett a 6-os országút azon szakaszával, mely Dunapentelén haladt keresztül. Ez 1928-ig makadámút volt, ekkor látták el betonburkolattal. A kép bal szélén előtérben Farkas Sámuel sok ablakos, nagy háza látható, a falán postaládával. Vegyeskereskedés boltja csengős ajtóval az utcára nyílt, ahol benzinkút működött. A ház előtt nagy római kő feküdt, amelyet a helybeliek Számi küvének hívtak, s az erre lakók szívesen üldögéltek rajta vasárnaponként. A ház folytatásában az egykor valószínűleg Rosty-, később Dóra-kastély kerítése húzódik a főbejárattal. A kép jobb oldalán lévő korlát a kikövezett zúgó veszélyeitől óvta a gyalogosokat. Trapéz-szelvényű burkolatát az öreghegyi római katonai tábor nagyméretű kövei alkották.


Megosztás:

2015. január 23., péntek

Ingyenes marad a Pentele híd


Kis örömök a mindennapokban, amikor egy elcseszett rendszerben visszalépés történik, mert engedve a nyomásnak/tiltakozásnak átgondolva a hibákat, javítottak rajta. Kivártuk, bíztunk benne, hogy nem a januárban megismert helyzet marad hosszú távon. Ezekről blogomban is írtam itt: http://htomi77.blogspot.hu/2015/01/nem-tetszik-rendszer.html és itt: http://htomi77.blogspot.hu/2015/01/az-onok-penzebol-epul-onoknek-hogy.html

Legnagyobb örömünk, hogy a Pentele híd ingyenes marad, még egy matrica sem kell, ugyanis viszonylag gyakran megyünk át, főleg ha már tavaszodni fog, imádjuk Ráckevét, de Kecskemét irányában is inkább ezt az útvonalat választjuk.

Hugiért ha kimegyünk a reptérre, szintén nem kell fizetni, kivették ezt a szakaszt a díjköteles rendszerből.

Veszprém megye az M7-es autópályán már nem számít, ha úgy adódik, 2 megyei matricával meg lehet tenni Székesfehérvár-Siófok távot a sztrádák használatával. Ez meggondolandó lesz nekünk is... 

Bár nem vagyunk érintettek, de azt hiszem jó hír azoknak akik még nem vásároltak matricát januárban, nincs büntetés, nincs kötelező befizetés, a "gépház zaja" egy kicsit csillapodott, bár felmerül bennem a kérdés: vajon mikor, és hogyan kapják vissza a pénzüket azok, akik már megvették a - mint utólag kiderült - teljesen felesleges matricákat. Nem 1-2 Ft-ról van szó ugyanis. Sorbanállás v2.0?


Még mielőtt tapsolnánk és tüzijátékkal ünnepelnénk, nagyon sok megoldatlan probléma maradt, ami miatt jogosnak érzem a felháborodottságot, és a szerveződő blokádot, célokkal egyetértek, és az eszközökkel is, nincs más lehetőség lassan amivel ki lehetne kényszeríteni az érdemi párbeszédet. Kár, hogy ez a vita nem a bevezetés előtt történt, de lassan már hozzászokhattunk hogy nálunk így mennek a dolgok.

A szervező elszántsága látható, tapasztalható:

Megosztás:

2015. január 22., csütörtök

beKATT

Emlékszünk még a nem is oly régen futott rendőrségi vírusra?


Ez már a múlté, ami most jön, az még rosszabb lesz, már ha hihetünk a hírekben szereplő mondatoknak, miszerint:
"A váltságdíjszedő és a számítógépen lévő fájlokat titkosító kártevők egy nemzetközi viszonylatban is vadonatúj változata jelent meg Magyarországon. (...) a védelem nélkül megfertőzött gépeken a titkosítottá vált fájlok visszafejtésére jelenleg nincs mód. " teljes cikk: http://hvg.hu/tudomany/20150121_fajltitkosito_zsarolo_virus

Ahogy eddig is, vagy ha eddig nem, mindenképpen figyeljünk oda milyen oldalakat látogatunk meg, milyen linkekre kattintunk, illetve fontos adataink védelméről is gondoskodjunk, erre számos lehetőségünk van.

Pár pontba összeszedve, hogy mire figyeljünk
  1. Legyen a gépünkre telepítve minimum egy ingyenes víruskereső. (AVG, Avast, Avira)
  2. Ha programokat telepítünk a gépre, figyeljünk oda, ne kerüljön a rendszerbe nem kívánt egyéb "hasznos" segédprogram, toolbar.
  3. Ne nyissunk meg ismeretlen helyről érkezett leveleket, ismeretlen tartalmakat.
  4. Ne higgyünk el mindent amit írnak, kerüljük a "likevadász" oldalakat.
  5. Jelszavainkat, személyes adatainkat, banki adatainkat kezeljük bizalmasan ha kérik se adjuk meg azonnal.
  6. Fontos adatainkat másoljuk át külső meghajtóra, vagy felhő alapú mappába (dropbox, google drive, OneDrive, stb)
Ha ezekre az apró dolgokra már odafigyelünk, nagy a valószínűsége, hogy elkerülhetjük a nagyobb bosszúságokat.

Egy pórul járt felhasználó, bár lehetett volna rosszabb is...


Megosztás:

2015. január 21., szerda

APA LETTEM!


Egy férfi életében talán a legszebb dolog ami megtörténhet, hogy egy napon APA lesz.

2013 december 31-én, barátokkal átbolondozva a szilvesztert még nem gondoltuk volna, hogy mennyire más lesz a következő év, illetve az azt követő időszak. Bevallom terveztük, vártuk, semmi akadálya nem volt hogy babánk legyen, igaz nem is erőltettük, gondoltuk, ha eljön az ideje, úgyis jelentkezni fog. Jelentkezett is, júniusban már biztosak voltunk benne, hogy pocaklakónk hamarosan megérkezik. Büszkén nézegettük az ultrahangos képeket, ahogy egyre nagyobb terület jelezte az új élet kialakulását, valamit lassan elkezdtük kialakítani a gyerkőc rezidenciáját.


Ilyen volt - igazi rumlis gardrób


Ilyen lett - Micimackó világa


Sokszor ijedtünk meg, hogy ennek soha nem lesz vége, az év vége pedig kifejezetten rohanós lett, a szentestét már úgy szerettük volna tölteni, hogy minden kész van, már csak a kis hercegnőt kell befektetni az ágyába. Festés, matricázás, bútorok, kellékek, apróságok, bár így is maradt még sok minden amit csak januárban vettünk meg.



A történet legnagyobb hőse pedig Orsi, aki a terhesség oroszlánrészét elviselte, átélte, elszenvedte, hatalmas nagy KÖSZÖNET érte!

Szerelmem, párom, MINDENEM

Januárban pocaklakó úgy döntött, hogy eleget volt bent, orvosi tanácsra már be kellett feküdni a kórházba, pedig egészen más elképzelésünk volt, siófoki doktorunk lévén már-már tervezgettük a februári balcsizást... aztán az élet közbeszólt, így gyönyörűséges gyermekünk a székesfehérvári Szent György Kórházban látta meg a napvilágot.


Ugyanitt szeretném megköszönni családunknak, barátainknak, ismerőseinknek azt a mérhetetlen sok segítséget, amivel megkönnyítették készülődésünket, illetve a kórház dolgozóinak, hogy Lili épségben, és egészségben megszülethetett.


Tegnap, 4 napos korában Lilivel elindultunk a számára még teljesen új világba, HAZA, hátunk mögött hagyva a szülészeti osztály dolgozóit, a doktorokat, mindenféle furcsa orvosi eszközt... 

anyával, apával

Utólag visszanézve, hamar elrepültek ezek a hónapok, túl vagyunk rajta, Lilit a legnagyobb szeretettel fogadtuk, vártuk, vigyázunk rá, és nagyon örülünk neki, hogy tagjai lehetünk a LEGBOLDOGABB SZÜLŐK KLUBJÁNAK.

Kívánok mindenkinek hasonlóan, szavakba nehezen önthető szép élményeket, akiken még nem volt, azért, akinek meg már volt ilyenben része, lehet ismételni! :)

http://apafuzet.hu/apa-fuzet/ - van 2. rész is! :)


... és bár még nincs itt az ideje, de jó felkészülni rá:




Megosztás:

2015. január 19., hétfő

Dunaújvárosi Kerékpárosok Egyesületének zászlóbontása


A sors is úgy akarta, hogy jelen tudjak lenni a múlt hét csütörtöki nyílt fórumon, ahol a Dunaújvárosi Balesetmegelőzési Bizottság célkeresztjében a városi kerékpáros közlekedési helyzet volt. Volt miről beszélni, és az ott eltöltött majd 3 óra alatt megannyi témáról még nem is esett szó, nem beszélve a korai, 10 órás kezdésről, ami miatt nagyon sokan nem tudtak jelen lenni, pedig véleményük fontos lenne.
A jelen lévő bizottsági tagokon kívül azért megjelentek a civilek is, számos konkrét példa felmerült, amit orvosolni kell a közeljövőben. Sajnos a Bizottság pénzkerettel nem rendelkezik, ám javaslattétellel élhet, és az önkormányzat megjelent képviselői is rendkívül pozitívan álltak a dologhoz, ígéretük szerint a tőlük telhető  maximális szinten támogatják, hogy a jelenlegi helyzet jobb, biztonságosabb legyen. 

Nincs mit szépíteni, ezek a kiépített kerékpárútjaink

A nyílt fórum előtt felmerült bennem, hogy elkészítem "álmaim" dunaújvárosi hálózatát, majd nem sokkal később visszarángattam magam a valóságba, első körben elég lesz az a kis javulás is, ha az egyik városrészből el tudok jutni a másikba, anélkül, hogy szabályt sértenék, vagy egyáltalán azon kellene gondolkoznom, hogy merre vezet tovább egy-egy kerékpáros út. 
Az ülésen körvonalazódni látszott, mint azt a felvezető hírlapos cikkben is olvashattuk, a jelenlegi már megépített utakat szeretnék racionálisan összekötni, megfelelő jelzésekkel ellátni, lehetőségekhez képest járdaszakaszokat kerékpáros és gyalogos közlekedésre is alkalmasnak minősíteni, talán így kevesebb alkalommal fogja leállítani a rendőr a biciklist csekket lebegtetve.
Természetesen a táblákon, és a vödör festékeken kívül még nagyon sok mindenre szükség lenne, szóba kerültek a kerékpárolók, a KRESZ és a kerékpáros közlekedés ismeretének megfelelő oktatásba integrálása, kerékpáros pihenők,  kölcsönzők... stb.
Nagy öröm volt, hogy dr. Nagy Viktor, mint a bizottság tagja, felvezetőjében nagy merítéssel használta a blogomban már megírtakat. Lehető legjobb helyre kerültek a vitaindító gondolataim, köszönet érte!

háztömb körüli kerékpárverseny Dunaújvárosban

Tudjuk milyen volt a múlt, látjuk, tapasztaljuk milyen a jelen, a feladat adott, tegyünk a jövőért. Dr. Nagy Viktor segítségével az alakuló Dunaújvárosi Kerékpárosok Egyesülete keresi mindazokat, akik véleményükkel, javaslataikkal, észrevételeikkel, vagy csak építő kritikákkal részt vennének egy érdekképviseleti szervezet munkájában.

Tegyünk együtt Dunaújváros kerékpáros közlekedési helyzetének javításáért!

kövess minket a facebook oldalunkon:



vagy csatlakozz virtuális kerekasztalunkhoz, ahol mindig van helyed!


Sikeres feliratkozás után a dunaujvarosikerekparosok@googlegroups.com címre írt levelet minden listára feliratkozott tag megkapja.



Megosztás:

2015. január 14., szerda

Szemelvények Dunaújváros történetéből XXIV. - Dunapentele I.

korabeli fametszet, itt még a Rácdombon és a környékén szétszórtan épült település

Középkor
A honfoglaló magyarok 900-ban veszik birtokukba a Dunántúlt. A környéken megtelepedő előkelő közösséghez tartozó kislány magányos sírja a vasmű területéről került elő. A 10. századi köznép 45 síros temetője a Pincesortól nyugatra, a castellumtól körülbelül 100 méterre volt. Településük nyomai eddig nem kerültek elő.
A 11. századi népesség a castellum maradványaitól északra temette el halottait. A Duna parton feltárt, árkokkal határolt település a 11-13. századra datálható. Nyeregtetős házai 3-3,5 méteresek voltak, járószintjüket a földbe süllyesztették, földbevájt kemencéiket a bejárattal szemben alakították ki. 



Dunaújváros déli határában, a Puszta Szent Egyház nevet viselő dűlőben a tatárjárás során elpusztult egyhajós, apszissal záródó templom alapjai kerültek elő. A cinteremben 211 12-13. századi sírt tártak fel. A pénzmellékletek szerint néhány halottat már a templom pusztulása után, a 13. század második felében temettek ide. Az egykori falu nyomai eddig még nem kerültek elő.

A Duna egyik szigetén állt, Szent Pantaleonról elnevezett monostort 1238-ban említi először oklevél egy peres ügy kapcsán. A görög rítusú szerzetesek lakta monostor építtetője és építési ideje ismeretlen, de erre feltehetőleg még az 1054-es schisma előtt került sor. A sziget maradványait a század elején kikotorták a folyamszabályozás során, így a monostor egykori szerkezetére vonatkozó egyetlen forrásunk Lázár deák 1528-ban kiadott térképe. 

Tabula Hungariae

Az apát ugyanannak az Andornok nemzetségnek a tagja volt, amelynek vára a szárazföldön állt, talán a mai Rácdombon. A tatárjárás során, 1242-ben a nemzetséggel együtt a monostor és a vár is elpusztul. A 16. században már Boccaccio hatását mutató pajzán anekdotát mesélnek a szigeti romról. 
A 13. század második felében a romos épületek és a falu királyi adományozások következtében több ízben tulajdonost vált, végül annak a Zsadány, illetve a belőle származó Szentkirályi és Almási nemzetség birtokában kötnek ki, amelyek a török időkben tűnnek csak el forrásainkból. Pentele templomát első ízben a 14. század közepén említik, egy évszázaddal később a szomszédos apostagi és almási plébániák már a pentelei filiái, leányegyházai. 

Török kor
A 16. században gyakran vonulnak át Pentelén magyar és török hadak, illetve követségek. Buda elfoglalása után, 1541-ben a törökök Pentelét a budai vilájet budai szandzsákjába, azon belül is a budai náhijébe sorolják be. A 16. századi defterek viszonylag pontos képet adnak a falu lélekszámáról, gazdasági teljesítőképességéről és az egyre nagyobb összeget kitevő adóról, melyet török földesuruknak fizettek a pentelei jobbágyok. Az új magyar földesurak, a Paksy család tagjai azonban - az ország más meghódított területeihez és az egész magyar nemességhez hasonlóan - itt sem mondtak le jogaikról, és a másfél évszázados hódoltság alatt folyamatosan beszedték járandóságaikat. Pentele a kettős adóztatás ellenére sem pusztult el, sőt 180-185 fős lakosságával a nagyobb falvak közé tartozott. A lakosság csak az 1593-1606-ig tartó "tizenötéves háború" idején menekül el az állandó hadszíntérré váló országrészből.



A békekötés után visszaszivárgó magyarok mellé a törökökkel együttműködő rác (szerb) lakosság települt a Balkánról. Az 1630-as években a törökök palánkvárat építettek a Rácdombra, hogy véget vessenek a magyar végvári katonaság rajtaütéseinek. Ezt a magyarok 1661-ben felégették, újjáépítésére a következő évben került sor. A 300 katonát befogadó új palánkot, benne dzsámival, illetve a mellette levõ rác váralja települést a római castellum köveiből épült vendégfogadóval, valamint a magyarok települését Evlia Cselebi, a nagy utazó írja le élénk színekkel. A német császár követe - egyben kéme -, Henrik Ottendorff ugyanakkor, 1663-ban rajzot is készít az erődítményről és környékéről.


"Pentele palánkája. A királyok közül Szapolyai János nevü királynak építése. A 936. esztendőben a muszulmán hitharczosok ezt felégették; Buda elfoglalása után Szulejmán khán ezt a várat újra felépítette. Azután midőn az 1072. esztendőben Ali pasa szerdárral és Melek Áhmed pasa urunkkal én szegény is az erdélyországi hadjáraton voltam, a német császár alkalmat találván, mivel az oszmánlik Erdélyt pusztították, viszonzásul ő is a békével ellenkezőleg cselekedett s az egyezséget megbontván, ezt a várat felégette s ezzel a győri hadjáratunk megindításának okozója lett. Ime ennek és egyéb váraknak felégetése volt a háború oka. Már az 1073. esztendőben Iszmáil pasa, budai vezír, hozzákezdett ennek újraépítéséhez és terjedelmesebbé tenni szándékozott, mint az előbbi budai vezír Khoszrev pasa tette. Először egy fejedelmi dsámit építtetett, úgy, hogy a Duna mentében levő palánkákban ilyen királyiasan fényes építkezéső szép dsámi nincs. A Duna folyó partján, egy magas dombon fekvő négyszögletű, új építkezésű vár ez, sorompó kerítéssel és mély árokkal, keleti része a Duna folyóra néz, nyugoti része pedig kivágott földárok. Benne a házak és hadiszertárak még nem voltak készen. Mintegy háromszáz katonája, parancsnoka és budai kuli szerdárja van, akik szolgálatban voltak. Külvárosa előbb elkészült, száz deszkatetejű ház, egy fogadó, és húsz bolt van benne; a város új építkezésű. Nagyon jó levegője van és szép építkezés. Szőlője és kertje számtalan." forrás, és a teljes könyv: http://digitalia.lib.pte.hu/?p=1886#toc
Kapcsolódó helytörténeti tanulmány:

Gergely Ákos - Rejtélyes Pentele - gergely_akos-rejtelyes_pentele.pdf

Pentele az újkorban
Buda felszabadítása idején és azt követően a császári hadak csaknem elpusztították a falut. A fosztogatások, a sarcolások elől lakossága csaknem teljes számban elmenekült. A falu 1686-ban szabadult fel, ekkor és a következő évben maga Lotharingiai Károly is megfordult a településen, amelynél pontonhíd biztosította a keresztény seregek összeköttetését a Duna bal partjával. Érdemes megemlíteni, hogy a török távozásának évében mintegy kilencven lakott házat számláltak a községben, negyven évvel később viszont csak harmincat. Ekkor a lakosságnak csak közel fele volt magyar, a többi török és szerb származású.

A katonaság és a földesurak zaklatásai, sanyargatásai mind súlyosabban nehezedtek a magyar falvak, így Pentele jobbágyaira is. (Ezért volt itt (is) sok katonája Rákóczi fejedelemnek, és az 1832-36-os országgyűlésen elfogadott jobbágytörvény után, 1836-ban ezért robbant ki Pentelén a Szórád Márton vezette parasztlázadás.
Szórád Márton Pesten járt, és ki tudja miért, betért egy könyvesboltba, ahol megvásárolta az 1832-36. évi törvények könyvét, magyar nyelven. Azt olvasgatván, két szakasz keltette fel érdeklődését. Az egyik szerint „hogy azonban az örökös kötésekre adott általános szabadság által visszaéléseknek alkalmatosság ne nyújtassék, akár az úrbér behozatala után eddig tett, akár pedig a jövőben teendő örökös kötések, következő esetekben is lesznek felbonthatók: 1-ör ha bebizonyíttatik, hogy ezek erőszakkal és félelemmel csikartattak ki, vagy ravaszsággal és csalárdsággal szereztettek". A másik szerint: hogy „nyolc úrbéri zselléreknek egy egész telki járandóság fog kiadatni". Hazatérte után néhány nappal Szórád tizedmagával elment a jegyzőhöz, mert tudta, hogy azok a bizonyos szerződések erőszakkal és félelemmel „csikartattak ki" a néptől. Kérte, hogy a törvényt olvassák fel a nép előtt. A jegyző hajlott erre. A felolvasás után Szórád népe felvilágosult és felbátorodott. Otthon, a kertekben, a szérűkön már-már új földosztást emlegettek. Arra szorították a jegyzőt, hogy levelet írjon a vármegyének, amelyben a falu jobbágyai a régi Kontraktus, az urbárium előtti szerződés visszaállítását kérik. Többek között imigyen: „Nemes Vármegye kegyes színe előtt úgy mindazonáltal ezennel alázatosan esedezni, hogy az Méltóságos földes Uraságainknak általunk minden sértés nélkül leendő - vagy ezen Constractus értelme szerént való ismét visszahelyeztetésünket kegyesen eszközölni - vagy pediglen olyan kegyességre lépni méltóztasson a Tekintetes Nemes Vármegye bennünket, Méltóságos földes Urainkkal legalább léptetni, hogy ennek következtében mint a község, mint pedig Méltóságos földes Uraságaink is magok ennek utánna békesség és nyugalomban maradhassunk."
A levél tartalmát 1837 januárjában az alszolgabíró jött kivizsgálni, és némi bonyodalmak után az „érdemlett büntetések elnyerése végett" Szórád Mártont és néhány társát az „egész tetteknek kútfejét" a megyei fogházba kísértette. Megállapította egyben, hogy a jobbágyok követelése alaptalan, s hogy a „mód melyet ezen népség követ, minden polgári renddel ellenkező, a közbátorságnak pedig általában véve veszedelmes". Érdemes megjegyezni, hogy a „csendességet bontogató lakosok között" szereplő pentelei jobbágyok, Rekenye János, Naszvadi Imre leszármazottai ma is az Óvárosban élnek. A Szórád família azonban kihalt.
A Tekintetes Nemes Fejér Vármegye Törvényszéke 1837. április 21-én hozott ítéletet Szórád Márton és társai ügyében. „Mint vasban álló (értsd: letartóztatott) lazítok" ügyét „rövid úton vizsgálóra" vette, és az alábbi döntést hozta:
„Ítéltetett ... Szórád Márton, aki jobbágytársainak fellázítója, károsítója, az elöljáróság megvetője és vétkesen alacsonyítója, a megyei szolgabíró levelének feltörésében fő vétkes, a belső csendesség ily háborítója, és ezen halmozva elkövetett vétkek fő indítója, befogattatásától számlálandó kétesztendei, hetenként két nap böjtben eltöltendő rabságra, fertályonként 25, összesen 200 pálcaütések elszenvedésére ..."
Szórád és társai letöltötték a büntetést, elszenvedték a pálcaütéseket, de minden maradt a régiben. Az 1832-36-os birtokrendezések és az 1848-as jobbágyfelszabadítás után 1945-ig lényegében semmi érdemi nem történt a föld ügyében. Az 1847-48-as országgyűlés IX. törvénycikke megszüntette az úrbériséget és a földet, amit eddig is birtokoltak, a jobbágyok tulajdonába adta.
Szórád Márton kisházas zsellér és csizmadiamester nevét ma az új város egyik észak-déli irányú útja őrzi.


Pentelén már 1688-ban is működött posta, amely Budától délre a negyedik postaállomás volt. A képeslapon látható magyar királyi postahivatal nem azonos a korábbi lovas postaállomással, amely a pusztaszabolcs-paksi vasútvonal 1896. évi átadása után feleslegessé vált. Megegyezik viszont a község 1882. évi kataszteri térképén a Régi Posta utca - Cigány utca csatlakozásánál lévő épülettel. A felvétel az iskola felől készült. Távíróhivatal és telefonállomás 1912-ben már bizonyosan működött Dunapentelén.

Szentháromság tér.
Bal oldalon az 1830-as években épült Mondbach-kastély

1849. január-februárban császári csapatok tartózkodtak a községben, akik hódolati iratot kértek a lakosságtól. A penteleiek viszont ezt megtagadták, sőt amikor megtudták, hogy nevükben a községi elöljárók megírták és elküldték a hódoló iratot, a falu lakossága halállal fenyegette meg az árulókat, így aztán nem csoda, hogy a tavaszi hadjáratban felszabadult Pentelén hamarosan új elöljáróságot választottak. A jegyző Varga Mihály lett, akit később a falu földesurai így jellemeztek: „anno 1848. márciustól fogva a legdühödtebb pártütő volt, az, embereket nem kímélte a leggyalázatosabb ocsmán szarvakkal fellázítani...".
Hagyományok szerint Jellasics bán 1849 őszén járt Dunapentelén. A mai malomnál levő Mondbach-kastélyban szállt meg. Ez feltehető, ugyanis a Pentelén élő rácok kifejezetten nem szerették Kossuth Lajost, aki szerintük elnyomta a szerbeket. Jellasics jöttén fellélegeztek a község nemzetiségi lakosai.


A Nagy Sándor herceg szállodájának nevezett vendéglő 1851-ben épült. Tulajdonosa az 1930-as években Jantsky Gyula volt. A képeslapon szereplő elnevezés téves, felirat is lehet, hitelességét ez idáig nem sikerült egyértelműen bizonyítani. (Nagy Sándor és Herceg Jenő a szomszédos Rácalmáson voltak földbirtokosok, utóbbinak panziója működött a rácalmási Szigetfián. A későbbi Jantsky-féle vendéglőhöz az 1910-es évek elején építették hozzá a nagytermet, ebben kapott helyet a község mozija. A söntéssel, táncteremmel, étkezdével, cigányzenekarral működő vendéglő - amelyet a nép Csinyesznek nevezett - az iparosok törzshelye volt. A várossá válás után a kocsmából Felszabadulás vendéglő lett, de mindenki csak Dúlásnak hívta. Függesztőműves födémszerkezetének megroppanása miatt az 1960-as évek második felében le kellett bontani. Helyén sokáig a Pentele bisztró állt.


Pentelei Molnár János 1909-ben festette Harminc ezüstpénz című, nagyméretű (160,5 x 205,5 cm) olajfestményét, melyet a Képzőművészeti Társulat hatezer koronáért vásárolt meg a Képzőművészeti Múzeum számára. Ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona.

Pentelei Molnár János (Dunapentele, 1878. máj. 8. - Gyula, 1924. nov. 10.): festő. Pályafutását mint hivatalnok kezdte. Münchenben Hollósy Simonnál, majd Párizsban és Budapesten tanult festeni. Néhány bibliai tárgyú kompozíciót festett a Benczúr-iskola stílusában (Keresztlevétel, Pieta stb.), majd áttért a naturalisztikus csendéletfestésre, amellyel nagy sikereket aratott. 1907-ben a Könyves Kálmán Szalonban, 1920-ban az Ernst Múzeumban rendezett kollektív kiállítást. Munkásságát több hazai és külföldi kitüntetéssel jutalmazták. A Benczúr Társulat elnöke volt. Művei az MNG-ben vannak. 1962-ben szülővárosában volt kiállítása. 





Megosztás: