Nem terveztük, így alakult. Nem vártuk, a munka pedig munka, egy kis időre családtól távol, egy határmenti kis településen fogok dolgozni, és csak remélem, hogy hamar végzünk a munkálatokkal, hogy újra magamhoz szoríthassam szeretteimet.
Tegnap még a szirénák téves megszólalása sem változtatta meg a tényt, ma menni kell. Előkerült a nagytáska, de most csak nekem kell pakolni. Furcsa, ahogy az is, ennyi időt még nem töltöttünk külön, nem is beszélve Liliről, aki az elkövetkező napokban sajnos csak telefonon, vagy monitoron láthatja édesapját. Talán érezhette ő is, hogy más ez a nap, hamarabb felkelt, annak ellenére, hogy már hajnalban elfoglalta jogos helyét anya és apa között...
Pszt, anya még alszik! - Hamarosan újra együtt....
.. és újra énekelhetjük együtt esténként, elalvás előtt: