2017. november 17., péntek

Jazzékiel on Orfű


Első koncertalbumát jelentette meg a tavaly 15 éves Jazzékiel zenekar, akik nem is meglepő, Dunaújvárosból indultak. Most megjelent lemezen az elmúlt években rögzített Orfűs koncertekből válogattak, ahogy fogalmaznak:

"Szerettük volna, ha az első koncertlemezünk a fésületlenebb, koszosabb arcunkat mutatja"


A zenekar történetében voltak rosszabb, de jobb napok is:
"A Hiperkarma felfutásával párhuzamosan futó időszak volt talán az egyik legfelhőtlenebb rész a Jazzékiel történetében. „A visszaemlékezéseket olvasva, a régi képeket nézegetve egy prágai koncert jutott sokszor eszembe. Akkoriban, 2006 környékén a Jazzékielen kívül semmi más nem érdekelt. Akkora erők mozogtak a zenekarban, hogy azt nagyon jó volt átélni. Ezzel feküdtünk és keltünk, pontosabban le sem feküdtünk és fel sem keltünk” -  meséli Áron."



Hogy indult a Jazzékiel? 
Alkalmi formáció voltunk, kezdetben hárman Hegyi Áron, Molnár István (Pityus) és én (Fürge, Jakab Péter) csak zenélgettünk és jól éreztük magunkat. Nem volt tudatos zenekarkészítés. Már akkor is zenei analfabéta voltam, azt hittem, hogy a zene a hangszóróból jön. Szinte csak rapet hallgattam, amiket egy magyar underground rapes kisfiú (Fugees, magyar rap kazi ’97).
A zenekar tulajdonképpen úgy jött létre, hogy el akartunk menni a megyei iskolák versenyére. Ugyanis mindenki mesélt ezekről a kórusos bulikról, mi meg szerettünk volna csajozni és bulizni menni. A versenyen arany minősítést kaptunk, lelkesen folytattuk a zenélést, nekikezdtünk a taggyűjtésnek: így lett basszusgitárosunk, dobosunk, kongásunk.

Hogy készültek a dalok?
Zenei szempontból Áronra támaszkodtam, én hoztam a szövegeket és összepaszintottuk őket egymással. A próbák a dunaújvárosi munkás művelődési központ pincéjében zajlottak, néptáncosok mellett. Viszont soha nem voltunk garázszenekar, bár ebből akadt szép számmal a városunkban, mi jólfésült gimisek voltunk, teljesen más közeg. 

Mi volt az első felvételetek? 
2001-ben készítettük el az első demó anyagunkat, saját és barátaink szórakoztatására. Ezt a demót azóta egy kicsit bánjuk is, ugyanis a mai napig vannak olyanok, akik az akkori dalainkkal azonosítanak bennünket. Pedig nem maradtunk 16 évesek. Ezen a demón már rajta volt az utolsó lemezlovag, ez az a számunk, amit a rádiók is játszanak. Egyelőre egyslágeres zenekar vagyunk. (nevet)
A lemezlovag billentyű-témája a sztori szerint akkor született, amikor Áron zongorázott valamit egy lánynak, aki pörgősebbet szeretett volna hallani. Abból a dallamból lett később a szám.

Hogy lett ebből zenekar? El tudnád mesélni röviden, csak a nagyobb fordulópontokat említve?
A demó elkészítése után egyre nagyobb volt bennünk az igény új számok írására, szépen- lassan gyűjtöttünk zenészeket is magunk köré. Felléptünk gimikben és kocsmákban.
A tagok is cserélődtek, a mostani felállásból Miklós Milán és Köllner Dániel ekkoriban igazolt hozzánk. A katonaság elől iskolába menekültem, felköltöztem Pestre, Pityus már itt tanult. Ekkor már komolyabban agyaltunk Áronnal a zenekaron. Egyre komorabbak is lettünk. Kezdődtek a húzósabb dolgok az életünkben, megszűnt a gimnazista lét. Megváltoztak a körülöttünk lévő emberek is, romlottabbak lettek (elég rossz lányok, rosszarcú fiúk). Az éjszakai élet és tapasztalatai eléggé rányomták a bélyegüket a későbbi zenére és a szövegekre is.

2007-es interjú Jakab Péterrel Rendhagyó interjú a Jazzékiel nem frontemberével
(sajnos az interjú második oldala már nem elérhető)

Jó újra hallani rólatok srácok! Csak így tovább!

Megosztás:

0 megjegyzés: