A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1976. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1976. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. január 5., péntek

82. Dunaújvárosi anziksz

Feladó: Radványi Barna-Endrődi István

A dunaújvárosi vekker kezd világhírű lenni: viszik Angliába, viszik Afrikába. Öt év alatt két millióra akarják emelni az itt gyártott órák számát. Dunaújváros lesz a magyar Schaffhausen. Nem is nagyon sokára. Órák kérdése csupán.

- Büszkék vagyunk rá, hogy a mi vekkereink szavára ébredezik az afrikai kontinens...

A szomszédos faluban, Baracson is újvárosi vekker ébreszti a munkába készülőket. Csak egy kicsit korán. Fél órával tovább aludhatnának, ha ...
Baracs ugyanis légvonalban csupán három kilométernyire van Dunaújvárostól, ahova sokan járnak dolgozni a faluból. Ám közvetlen összekötő útjuk nincs, az autóbusz csak 15 kilométernyi kerülővel tud bejutni a városba. Így hát csak annak érdemes buszra ülni, aki ráér. Aki siet, jobb, ha nekivág toronyiránt, gyalogosan ... 
Lehet, hogy akkor lesz majd út Baracsra, ha az újvárosiak megmérgesednek, és közös összefogással építenek egyet? Nem volna meglepő, számos újvárosi intézmény született már közös munkából közös adakozásból. Legutóbb például a műjég-pálya.
Mostanában sok brigád büszkélkedik azzal, hogy a szabad szombaton végzett munkájukkal keresett pénzük elúszott. Ugyanis most éppen fedett uszodát építenek. Szép. De honnan veszik majd a vizet bele? Hiszen igen gyakran már a második emeleti lakásokban sincs víz. Azt is megoldják majd, összefogással: ha kell, a kalapjuk karimájában hordják tele a medencéket a Duna vizével...

- Abba a leghátsó dobozba már nem kell tennünk...

A Volán központi telepén nem volt meleg víz, a gép-javítóműhely munkásai szurtosan, olajosan jártak haza mindennap a munkából. Hetekig tartott, míg az illetékesek ráébredtek, hogy tenni kell valamit, s intézkedtek is ez ügyben végre. Úgy látszik, ők nem dunaújvárosi vekkert használnak ...

A népesedési politikával kapcsolatos intézkedések nagy sikerrel jártak a városban, a tanács nem győzte a bölcsődéket és az óvodákat építtetni. Mire azok elkészültek, a gyerekek már rég az iskoláskorba nőttek. Most aztán nagyon zsúfoltak az iskolák. A művelődési osztály, úgy halljuk, nagy tételben akar vekkerórákat vásárolni, hogy a pedagógusok azzal ébresszék fel a harmadik műszakban tanuló, fáradt kisdiákok érdeklődését... 

- A matematikával még csak megküzdenénk valahogy, de a helyhiánnyal már nehezebb...

Távirati stílusban, vigasztalásul: a Dózsa II. városrészben épül már egy iskola. És épül-készül az úgynevezett Béke városrészben az újabb Dunaújváros. (A tervek szerint az ezredfordulóra a város megduplázódik majd.)
Legközelebb majd onnan küldünk anzikszot: Dunaújújvárosból

Megjelent: Ludas Matyi - 1976. január 22-i számában. (10. oldal)

Ha tetszett, oszd meg, hogy ismerőseidhez, barátaidhoz is eljusson a cikk. Köszönöm!

Megosztás:

2015. április 2., csütörtök

29. Fedett uszoda


1977. április 2-án a hazai "létesítmény-jegyzékre" új név kerül fel: a dunaújvárosi fedett uszodáé. Azé a fedett uszodáé, amelynek építését két esztendővel ezelőtt, 1975. március 10-én kezdték meg. Ez az uszoda nemcsak azt jelenti, hogy a ma ötvenötezres lélekszámú város gazdagodott egy télen, nyáron egyaránt használható uszodával, hanem azt is, hogy a város vonzáskörzetében, a Mezőföldön szintén megindulhat az úszósport fejlődése. A létesítmény jelentőségét csak aláhúzza, hogy a legközelebbi ilyen uszoda a fővárosban és Kecskeméten van. A dunaújvárosi fedett uszoda vízét "mesterségesen" melegítik, s ehhez a Dunai Vasmű úgynevezett hulladék-gőzét használják fel. Megszűnt tehát az az állapot, hogy az ember számára legtöbbet nyújtó sportok egyikét, az úszást, csak néhány nyári hónapban űzhették kedvelői.
Dunaújváros a településfejlesztési tervekben részleges felsőfokú központként szerepel. Most, hogy elkészül az új uszoda, remélhetőleg a magyar úszósport nagykönyvében is megkapja rövidesen a felsőfokú jelzőt.
De nézzük, hogyan is épült fel a dunaújvárosi fedett uszoda, amely nemcsak technikai megoldásában, korszerűségében rendhagyó a hazai fedett uszodák közt, hanem építése is eltér a "hagyományos" építési módoktól.


A gondolat, hogy az úszósportot is fejleszteni kell, már régóta érlelődött, és a város vezetői többször kísérletet tettek a megoldásra. Az egyik elképzelés az volt, hogy a városi strand medencéjét befedik, hogy az úszásoktatás idejét kitolják a koratavaszi és az őszi időszakra is. Mivel a technikai feltételek megteremtése nehézségekbe ütközött (az öltözőket is "téliesíteni" kellett volna, és a jelenlegi helyéről áttelepíteni) kézenfekvőbb megoldásnak kínálkozott egy kisebb méretű, télen-nyáron használható tanmedence építése. A város kapott rá ajánlatot, és hamarosan sikerült is a szükséges berendezések egy részét beszerezni. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a tanmedence csak ideiglenes megoldás lehet, az igények ennél sokkal nagyobbak.


A városi pártbizottság és a városi tanács ismételten megvizsgálta, hogyan lehetne a társadalmi erők mozgósításával egy minden igényt kielégítő, korszerű uszodát felépíteni Dunaújvárosban. S, hogy elképzelésével nem volt egyedül, bizonyság rá a város dolgozóinak, a vállalatok, üzemek, intézmények kollektíváinak megajánlása, a Dunai Vasmű, az OTSH, a Fejér megyei Tanács és a városi tanács hathatós anyagi segítségnyújtása. Amikor azután minden részletre kiterjedően megvolt az uszodaépítés indításához a fedezet, amikor teljesen bizonyossá vált, hogy megvalósítható - s nem valamiféle "kalandos" vállalkozás lesz, akkor kezdődött meg a tervezés, majd pedig az építkezés.
De addig sok víz lefolyt a Dunán.
1975. március 11-én sokan olvasták a Dunaújvárosi Hírlap cikkét, amely címében adta hírül: társadalmi összefogással két év alatt felépül a fedett uszoda. Az ünnepélyes "alapkőletételéről" szóló tudósításban ez olvasható:
"...valamennyi dunaújvárosi gyár, üzem és intézmény dolgozói is kiveszik részüket a fedett uszoda építéséből, amely nemcsak Dunaújváros, hanem az ország egyik legmodernebb uszodája lesz. A 21 x 50 méteres, feszített víztükrös, a nemzetközi előírásoknak is megfelelő medence nagy versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz ... A tervek szerint 1977. április 4-én nyitja majd meg kapuit városunk büszkesége..."
S az, hogy a város valamennyi vállalata kiveszi részét a nagy munkából, hogy valamennyi dunaújvárosi támogatja az uszodaépítést, nem maradt csak papíron. Ezt bizonyítja, hogy már az építkezés megkezdése előtt néhány nap alatt mintegy kétmillió forintot fizettek be a szocialista brigádok és magánszemélyek a városi tanács fejlesztési csekkszámlájára.


A kezdeti lendület nem csökkent a továbbiakban sem. Két esztendő alatt - 1975-ben és 1976-ban - a város vállalatainak, intézményeinek dolgozói több mint háromszázezer órát dolgoztak társadalmi munkában a fedett uszoda építkezésénél. Földet lapátoltak, betont hordtak, zsaluzódeszkákat cipeltek, mikor mire volt szükség. Érdekes és tanulságos szemügyre venni azt a statisztikát, ami a társadalmi munkákról készült.



Eszerint sorrendben a Dunai Vasmű, a 26. Építőipari Vállalat, a Papíripari Vállalat, a műszaki főiskola, Bánki Donát Szakközépiskola, a 316. sz. Makarenko Szakmunkásképző Intézet, a 340. sz. Építőipari Szakmunkásképző Intézet, a Beton- és Vasbetonipari Művek, a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Hídépítő Vállalat, a DÉDÁSZ, a dunaújvárosi Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat, a dunaújvárosi Víz- és Csatornaművek, a Vegyesipari Vállalat, a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat, a Munkásszövetkezet végezte a legtöbb társadalmi munkaórát, de részt vett a munkákban számos más vállalat és intézmény is. Napi átlagban közel ötven fő dolgozott rendszeresen az uszodaépítésen. Ezek a vállalatok, intézmények dolgozói összesen 320 ezer társadalmi munkaórát töltöttek el a fedett uszoda építkezésén. Ennyit áldoztak arra szabadidejükből, hogy az impozáns létesítmény felépüljön.




De nemcsak két kezük munkáját ajánlották fel a dolgozók, hanem jelentős anyagi összegekkel is támogatták az építkezést. 1974-ben, 1975-ben és 1976-ban a különböző vállalatok dolgozói munkájuk révén az alábbi összegeket fizették be a fedett uszoda számlájára.
Dunai Vasmű: 3 175 276; 26. sz. Állami Építőipari Vállalat: 14 030; Papíripari Vállalat: 63 179; Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat: 139 883; BVM Dunaújvárosi Gyára: 171 263; MOM óragyára: 70 513; 14. sz. Volán: 52 235; Betonútépítő Vállalat: 28 152; Hídépítő Vállalat 25 234; Kohászati Gyárépítő Vállalat: 31 760; Vörös Október Férfiruhagyár: 140 583; férfifehérneműgyár: 171 151; Vegyesipari Vállalat: 75 962; Munkásszövetkezet: 54 150; egyéb vállalatok és intézmények: 373 656 forint, így összesen 4 587 027 forintot fordítottak közvetlenül a vállalatok dolgozói az uszodaépítés támogatására.



Dunaújváros testvérvárosának, Kommunarszknak is ott van a "névjegye", hisz nyaranta a kommunarszki főiskolások csoportjai segítették a társadalmi munkásokat, akikben egyébként nem volt hiány, hisz volt olyan nap, hogy kivitelező vállalat dolgozóinak létszámát négy-ötszörösen meghaladta az önkéntes társadalmi segítők száma. KISZ-szervezetek, szocialista brigádok, diákok, magánosok jelentkeztek naponta munkára.




De nemcsak helyi vállalatok, lakosok tekintették szívügyüknek az építkezést, amely naponta az érdeklődők gyűrűjében folyt. Az összes érintett vállalatok kiemelt feladatként kezelték a dunaújvárosi fedett uszoda építését, s minden segítséget megadtak ahhoz, hogy rekordidő, huszonöt hónap alatt elkészüljön a létesítmény. Ez annál is inkább fontos volt, mivel az építkezésnek nem volt "generálkivitelezője", amely összefogta, szervezte volna a munkát, összehangolta volna az együttműködő vállalatok, az alvállalkozók munkáját. A műszaki irányítást szintén a Dunai Vasmű vállalta magára, s felállított egy operatív csoportot a munkálatok műszaki irányítására. Erre nagy szükség volt, hiszen csupán jó szándékú társadalmi munkásokkal nagyon nehéz lett volna felépíteni egy ilyen bonyolult létesítményt.
Számos vállalat, intézmény és az önzetlen társadalmi munkások munkáját nem volt könnyű összehangolni. Ez csakis azzal a hálótervvel volt lehetséges, amelyet szintén a Dunai Vasmű szakemberei készítettek el. Ez tette lehetővé, hogy a különböző munkafolyamatok szinte percnyi pontossággal követték egymást: pontosan meghatározva az elvégzés logikai sorrendje és a határidő. Csakis ilyen precíz kivitelezési "haditerv", az állandó brigád - akik helyett munkatársaik dolgoztak, társadalmi munkában - a több ezer társadalmi munkás és a Dunai Vasmű segítségével sikerült a fedett uszodát a huszonöt hónapos rekordidő alatt felépíteni.




Alakul a művész álma, az uszoda bejáratát Cyránski Mária Sellő-je díszíti

Végleges helyén, az uszoda előtt - 1978-ban elhelyezve




Az ország harmadik 50 méteres versenymedencés uszodája a dunaújvárosi, amelynek érdekessége a változtatható fenékszintmagasság, valamint emelő-süllyesztő rendszere. 1977-ben készült el. 1996-ban felvette a két évvel korábban, tragikus hirtelenséggel elhunyt világbajnok könnyűbúvárúszó, Fabó Éva nevét.

Gyerekmedence

Képeslapok:



Korszerű, szép középület a fedett uszoda. Tervezője Péchy Imre (1937-), aki 1978-ban e ház tervezéséért kapott Ybl-díjat.  Az acélszerkezetű lefedés 42 méteres támaszközű, e szerkezet a Dunaferrt dicséri. Egyszerű, összefogott, jó arányú tömege, belső tereinek tiszta szerkesztési módja teszik ma is korszerű hatásúvá az épületet.


Megosztás:

2015. március 18., szerda

Szemelvények Dunaújváros történetéből XXVI. - Zöld Rendelő - Tervezési szakaszban




Ahol a Skála áruház magasodik, ott volt 1951-től 1962-ig a Tüzép-telep, a város közepéig vezető G-vágány mentén. Innen látták el tüzelővel a szálláshelyeket és a lakásokat. Az 1953-ban készült fénykép hátterében a mai Táncsics Mihály utca vakolatlan házai láthatók.

Oncsák László képe, megjelent a Dunaújvárosi Hírlapban

1965 - látkép a Dózsa György úti főiskolai kollégium tetejéről.


Dunaújvárosi Hírlap - 1976. július 16.

A volt TÜZÉP-telep helyén

Áruház, rendelőintézet, 320 lakás

Elkészült a Szórád Márton úti volt TÜZÉP-telep helyének építési terve. A Dózsa György út - Szórád Márton út - Esze Tamás utca - Táncsics Mihály út által határolt területen - a Dózsa György út felőli részen - kap helyet az új általános áruház, amely 3650 négyzetméteres alapterületével a város legnagyobb áruháza lesz. A földszinten lévő élelmi szer ABC jelentősen enyhíti majd a környék ilyen irányú ellátási gondjait. A terület Esze Tamás utca felőli részén épül meg a Dunai Vasmű 4000 négyzetméter alapterületű szakorvosi rendelője, amely nemcsak a vasműs dolgozók, hanem a város lakosságának egészségügyi ellátását javítja. A két középület között négy tömbben tízemeletes házak épülnek, összesen 320 lakással. A lakóépületek földszintjén GELKA-javítóbázis, eszpresszó, a járási fogyasztási szövetkezeti központi irodái, valamint, körzeti orvosi rendelők kapnak helyet. Az első 220 lakást az építők már jövő év végére átadják, a többi lakást, valamint  az áruházat, és a rendelőt a tervek szerint 1978. végéig kell megépíteni.

Dunaújvárosi Hírlap - 1976. augusztus 10.


Mi épül a "foghíjakon"?

Néhány esztendeje kényszerű döntést hozott a város parlamentje. Nevezetesen azt, hogy a jelenlegi újváros szabad területeinek beépítése és az északnyugati városrész, az azóta Béke városrésznek elnevezett terület előkészítése közötti időben is biztosítani szükséges Dunaújvárosban a lakásépítés folyamatosságát, s ezért lakásokat Kell építeni néhány olyan "foghíjnak" tekinthető területen, ahol erre lehetőség kínálkozik. E tanácsülésen hozott döntés nyomán épült fel 86 lakás és egy óvoda a Batsányi utcában, telepítettek kilencemeletes panelházakat a Bocskai utcába, s ugyanezen döntés alapján kerül sor panelházak építésére a Ságvári városrészben, valamint a Táncsics Mihály utca és a Szórád Márton út közötti területen.
Most lapunkban arról tájékoztatjuk olvasóinkat, mi épül a szóban forgó "foghíjak" területén.

Rajzunk a II-es hőközponttal szemben lévő, ma még beépítetlen területet ábrázolja.
Ferde Csíkozással jelöltük a felépítendő kövérházakat, fekete pontokkal az áruház
helyét, apró karikákkal az új rendelőintézet kontúrját

Első rajzunk a Táncsics Mihály utca, Dózsa György út, Szórád Márton út és Esze Tamás utca közötti terület beépítési terv javaslatát szemlélteti a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat tervdokumentációja szerint.

A jóhírű tervezőintézet négy darab tízemeletes kövérházat helyezett el a hosszú, keskeny területen. A kövérházak földszintjén kapnak helyet a szövetkezetek központi irodái, 365 négyzetméter alapterületű Gelka szerviz, 284 négyzetméteren körzeti orvosi és gyermekorvosi rendelők, valamint tanácsadóhelyiség, 245 négyzetméter alapterületen pedig vendéglátóipari egység. A tervezők a terület legnyugodtabb helyén javasolják felépíteni a szakorvosi rendelőintézetet, amelyet ötemeletes épületben helyeznek el. A rendelőintézet hasznos alapterülete 4368 négyzetméter lehet. A tervezők kétemeletes, 3560 négyzetméter hasznos alapterületű szövetkezeti áruház építését tartják kívánatosnak a szóban forgó területen, amely kapcsolódik a Dózsa György úti üzletsorhoz és építészetileg hangsúlyosan fejezi azt be. A terv a beépítendő terület keleti oldalán 5300 négyzetméternyi zöldterület, nyugati oldalán pedig 340 gépkocsi elhelyezésére elegendő parkolóhely létesítését javasolja.



A terület beépítése 1977-ben, a kövérházakkal kezdődik, majd a rákövetkező években kerül sor az áruház és a rendelőintézet felépítésére.

A Ságvári tér. A meglévő lakóépületeket fekete színnel jelöltük,
az új panelházakat ferde csíkozással ábrázoltuk

Második rajzunk a Ságvári téren, a harmadik rajz pedig a szülőotthonnal szemben felépülő, a Weiner Tibor körútihoz hasonló tízemeletes lakóházak elhelyezését szemlélteti. Mindhárom toronyházban állami lakások lesznek, egy-egy szinten két darab kétszobás lakás és három másfélszobás lakás kap helyet.

Rajzunk a szülőotthon előtti terület átrendezett képét mutatja.
A felépülő panelház helyét ferde csíkozással jeleztük

A szülőotthonnal szemben levő új épület földszintjén könyvesbolt nyílik, s itt kap helyet az Iparcikk-kölcsönző Vállalat kölcsönzőboltja. Létesítésével egy új szolgáltatás, a különböző iparcikkek kölcsönzése válik elérhetővé városunk s a vonzáskörzet lakossága számára.

A Vörösmarty utca mellé telepítendő épület földszintjén patyolat-felvevőhely lesz, s ide költözik át a háztartási kisgépjavító szerviz, valamint itt kap helyet a Ságvári városrész fotóműterme. A Gábor Áron utcai új toronyház földszintjén körzeti pártirodák számára alakítanak ki helyiségeket.

A Technikum városrész lett volna az ötvenes években a legegységesebb szocreál negyed, de építését 1955-ben félbeszakították, s csak a hatvanas években fejezték be, akkorra már megváltozott koncepció szerint

Az építkezést követően átalakul a szülőotthonnal szemben lévő tér, amint azt harmadik rajzunk szemlélteti. A városrész üzlet utcája a Munkácsy Mihály utca, sétálóutcává alakul, egyben megszűnik a járműközlekedés a Munkácsy Mihály utca és a Balogh Ádám utca között. Átépítik a rajzon feltüntetett módon a Semmelweis utcát, korszerűsítik ugyanott a közvilágítást, s a mainál jóval nagyobb gépkocsiparkolót alakítanak ki a Kohász étterem előtti téren.


A Ságvári téren, valamint a szülőotthonnal szemben az építkezés még az idén megkezdődik, s a jövő esztendőben folytatódik. Az építkezés idejére Ságvári Endre szobrát ideiglenesen a Ságvári iskolában helyezik el, majd visszateszik eredeti helyére.

A Munkácsy utca vezetett a Ságvári szoborhoz. Kovács Ferenc alkotását a rendszerváltozás után önkormányzati döntés nyomán eltávolították: a mellszobrot az Intercisa Múzeumban helyezték el.


Zöld rendelő történeti visszatekintő:

01. Tervezési szakaszban
02. Építkezés
03. Átadás
04. Azok a "boldog szép napok"
05. Privatizáció

MÉG TÖBB VÁROSTÖRTÉNET

Megosztás: