Pitymallik Olaszország keleti partvidékén
Nincs is szebb dolog visszagondolni a napsütéses tengerpartra ami fogadott minket Bariban, de ne szaladjunk ennyire előre. Mint korábbi bejegyzésemben is írtam, a hajnal, a felkelő nap első sugarai felejthetetlenül belémégtek, azóta már 1-2 este elment azzal, hogy újra megszervezhessünk egy ilyen utazást, amire mindenképpen sort fogunk keríteni az elkövetkező években valamikor.
Olaszország a szívünkben, és a hűtő oldalán :)
3. szinten, mentőhajók alatt.
Reggel nem csak a napfelkeltét nézhettem meg, hanem kicsit felfedezhettem a hajó belső tereit. Megdöbbentő méretek, éttermek, kávézók, játékterem, hatalmas színházterem, ámulat-bámulat.
Fő közlekedő, ahol a bárok mellett a boltok is megtalálhatóak.
Itt jellemzően minden drága.
Játékterem és az egyik étterem.
Üres színházterem, minden kényelmi funkcióval felszerelve.
A jó időnek köszönhetően az őszi ruházatot elfelejtve mentünk reggelizni. Mivel a hajó csak 11 óra környékére volt hivatalos a kikötőbe, bőven volt időnk a felkészülésre.
Nagyon hamar rájöttünk, hogy a reggelire a legtökéletesebb hely, a szélvédett tat rész, ahol egyrészt szabadban vagyunk, másrészt gyönyörködhetünk a tengerben, a napsütésben, ha már nem kértünk erkélyes szobát.
Az ellátás részét képezi a korlátlan fogyasztás (nyitott büfék függvénye), reggelihez korlátlan juice, kávé, ezen kívül a víz ami mindig van. Esténként pedig ültetett vacsora - a megfelelő beosztással a megfelelő asztalnál - itt nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos, 6-7 fogással, mesterszakácsokkal, csini ruhában... előkelő felszolgálással.
Az ellátás részét képezi a korlátlan fogyasztás (nyitott büfék függvénye), reggelihez korlátlan juice, kávé, ezen kívül a víz ami mindig van. Esténként pedig ültetett vacsora - a megfelelő beosztással a megfelelő asztalnál - itt nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos, 6-7 fogással, mesterszakácsokkal, csini ruhában... előkelő felszolgálással.
Előz a konkurens MSC hajója. Eredetileg arra vettünk volna jegyet.
Délelőtti fürdőzés
Kiszállás előtt még volt időnk meghallgatni egy előadást a hajóról, illetve nagy vonalakban információkat hallgathattunk meg a kirándulásokról, melyet minden kikötőből szerveznek, természetesen ezek választható - és pénzes - utak. Mi az utazás során csak két ilyen kiránduláson vettünk részt, Görögországban, és Isztambulban. Barit mi magunk fedeztük fel - lehetőségeinkhez mérten.
Érkezés Bariba
BARIBari az azonos nevű megye és egyben Puglia régió székhelye, Nápoly után Dél-Olaszország második legnagyobb városa.
Az Adriai-tenger partján fekvő, ma jelentős ipari és oktatási központot az illírek alapították egy kis félszigeten, amelyen ma az óváros áll. Jelentősége a római fennhatóság alatt nőtt meg, amikor a Via Traiana egyik fontos állomása, valamint a birodalom egyik jelentős kikötője volt. Később a longobárdok, a szaracénok és a bizánciak birtokolták, majd a normann hódításokkal a Szicíliai Királyság része lett. Amikor 1087-ben Myrából a városba hozták Szent Miklós ereklyéit, a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak. Az ereklyék elhelyezésére építették fel a San Nicola-bazilikát, amely a román kori építészet egyik legszebb alkotása. Az Anjou-ház, valamint az aragóniai királyok uralkodása alatt Bari gazdasági élete hanyatlásnak indult.
Virágkora a 16. századra, Aragóniai Izabella milánói hercegnő uralkodásának idejére tehető. A város fejlődésében jelentős szerepe volt Sforza Bona lengyel királynénak, aki megözvegyülve visszatért Bariba és élete végéig nagyvonalúan támogatta a város szellemi életét. A város a 19. század elejéig a középkori városfalak közé szorult. Joachim Murat nápolyi király rendelte el az új, rácsos utcahálózatú, a tiszteletére Murattianónak nevezett városnegyed felépítését. A fasiszta uralom idején alapították meg egyetemét és akkor létesítették neves vásárközpontját, a Fiera del Levantét. Napjainkban Puglia legjelentősebb gazdasági központja és Dél-Olaszország egyik legjelentősebb kikötője, úgy teher-, mint személyforgalom szempontjából.
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/BariMivel a hajó közvetlenül az óváros mellett kötött ki, egyszerű sétával bejárhattuk Bari ezen részét, a kis szűk utcák között bolyongva el is felejtettük hogy egy hatalmas ipari városban vagyunk.
Szent Miklós bazilika ...
... és Szent Miklós szobra
Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) myrai püspök, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek és diákok védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők és Kecskemét város védőszentje Magyarországon. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Mikl%C3%B3s
Itt vagyunk Bariban! Csííííz :)
tengerpart, kikötő, és ott van a mi hajónk is, nehéz eltéveszteni
Estebéd már a hajón
Bárzene, a hallban.
"Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház"
Bevallom, amikor tervezgettük az utazásunkat, felmerült annak a lehetősége, hogy Bariba repülővel leutazzunk, majd itt szálltunk volna fel a hajóra. Nem bántam meg hogy nem így lett, de remélem még lesz alkalmunk Barihoz, lenne még sok felfedeznivaló.
Folytköv... következő részben irány Görögország!
Első rész: Előzmények
Második rész: Irány Velence
