Dunaújvárosi Hírlap 1978. 12. 19.
Fúvószenekarunkról
Rezesbanda?
Hangversenyzenekar!
"Rezesbanda", legyintenek sokan, ha fúvószenekarról van szó, mert ez sokak számára nem jelent egyebet, mint katonazenét, magyarán: marsot, menetindulót, méghozzá a német-osztrák fajtából.
A németek, s különösképpen a csehek - akikről a rossznyelvek azt mondják, hogy hónuk alatt trombitával születnek - sok évszázados hagyománnyal bírnak a fúvószenében, s csakugyan tőlük jutott el hozzánk, az iparosodás évtizedeiben a "rezesbanda", - a trombita, a kürt, a harsona, a tuba, a kontrabassz-tuba, ismertebb nevén a helikon - de velük együtt a fafúvók is, s közülük a klarinét és a fuvola ma is nélkülözhetetlen hangszere a fúvószenekaroknak. A múlt század közepétől kezdve egyre-másra jöttek létre nálunk is a bányászzenekarok, mert nyugati szomszédainktól megtanulva ezt a veszedelmes és nehéz ipart, megtanultuk az iparosok zenélésének módját is, a fúvós-zenélést, mi, akik a fúvóshangszerek közül csak a dudát, és a később tárogatónak nevezett, oboa-szerű hangszert, a töröksípot ismertük.
Több, mint húsz éve, 1957-től vezeti a mi városunk fúvószenekarát - a vasmű vállalati tűzoltóinak zenekarát - Tóth Ottó, az Állami Operaháznak ma már nyugalmazott első harsonása, a dunaújvárosi zeneiskola tanára, A zenekar sokkal régebben, még az ötvenes évek elején született, s volt már néhány gazdája, de hogy az elmúlt két évtized alatt eljutott odáig, ameddig eljutott, - a Siklóson kétévenként megrendezett amatőr-erőpróbákon már negyedízben megvédett aranylantfokozatig - az mind a fenntartónak, mind a zenekar tagjainak, mind a dirigensnek köszönhető. Az együttes tagjai, néhány lelkes zeneiskolai tanáron, Horváth Bélán, Abonyi Katalinon, Kovács Attilán kívül hárman az alapító tagok közül, Varga Pista bácsi, Takács Antal, Bihari István és zeneiskolát végzett amatőr zenészek, az úttörők fúvószenekarának felcseperedett tagjai - az élet legkülönfélébb területein dolgozó emberek. Maga a zenekar úgynevezett félfüggetlenített zenekar, ami azt jelenti, hogy a próbákért és fellépésekért az elmulasztott munkaidő pótlásaként bizonyos anyagi juttatásban részesülnek, ám mindezek ellenére amatőrzenekar ez - a Rádió például a próbafelvételre hívott zenekarok közül csak ezt a zenekart ismerte el valóban amatőrnek - a néhány száz magyar fúvószenekar között, beleértve ebbe a legjobbnak tartott, de voltaképpen hivatásos Ganz-Mávag zenekart is.
- A rádió először 1976-ban hívott próbafelvételre - mondja a zenekar vezetője -, azóta évente három felvételt csináltak velünk, ezidén kerül sor a harmadik rádióadásunkra. Hagyományos fúvószenekari művek mellett igyekszünk minél több huszadik századi fúvószenekari művet előadni, tehát nemcsak fúvósátiratokat, hanem fúvószenekarra írt koncertműveket is. Játszunk Muszorgszkijt, Hacsaturjánt, Farkas Ferencet, Balázs Árpádot. A budai várban évente egy alkalommal térzenét szoktunk adni, s ugyancsak évente egyszer szerepelünk a hatos stúdió nyilvános adásán, többnyire zsúfolt néző-, illetve "hallgatótér" előtt. Január 11-én lesz újra fellépésünk a hatosban a Balázs Árpád: Musica piccola, Zelcer: Azerbajdzsáni tánc, Kraul Antal: Magyar díszmenet-induló című művekkel.
- Van-e valami kapcsolata a zenekarnak más együttesekkel?
- Igen jó baráti kapcsolatot tartunk fenn a csehszlovák Frydek Mistek-i lemezüzem kohász-zenekarával; jártunk náluk, és ők is meglátogattak minket.
- Mi az alapja annak a hírnek, hogy a vasmű tűzoltózenekarának zenéjéről lemezfelvétel készül?
- Egy negyven perces műsort, magyarán: egy nagylemeznyi zenét rögzít lemezen a Qualiton előreláthatólag a jövő év tavaszán. A lemezt a vasmű készítteti elsősorban üzemi propaganda céljából, de a hanglemezgyártó vállalat a lemezek egy részét bolti forgalomba is hozza. Ezen a lemezen is elsősorban a fúvós hangversenyzenét akarjuk propagálni, eloszlatandó azt a tévhitet, hogy a fúvószene kizárólag vagy elsősorban az indulózenét jelenti.
S akik hallották fúvószenekarunk rádióbeli felvételeit, vagy dunaújvárosi térzenéit, azok bizonyára egyetértenek a zenekar dirigensével.
(k)
