2018. július 11., szerda

2018. július 9., hétfő

109. Sándor András - Sztálinváros XI.

AZ ÚJ EMBER


BEKÖSZÖNTÖTT A NYÁR. A szabadtéri színpad mellett olyan magas a rozs, hogy még lábujjhegyen állva is elbújik benne az ember.
A hangszóróból vidám népdalok hangjait röpíti szét a szél. A fehér városkapun duzzadón lobognak a zászlók.
A "Partizán"-brigád már a filmszínház és a posta alapjait ássa, hozzákezdtek a Párt székházához és a Városi Tanács házához is. Az iskola már öltözködik: szép, vajszínű ruhát kap. Tető alá került az ifjúsági építkezés két háza, a C 4-es és a C 5-ös.
Kint a gyárban is ünnep van: elkészült a mechanikai javítóműhely valamennyi kerete, a "csontváz" már készen van. Még csupán a betongerendákat kellene elkészíteni és néhány gerendát beemelni.
Szombati nap volt. Ilyenkor 11 órakor van vége a munkaidőnek. A sziréna megszólalt és a mechanikai műhely utolsó gerendái hétfőre maradtak. Márpedig hétfőn - az ütemterv szerint - már új szerelési munkákat kellett volna kezdeni.
Azért mindenki vidám volt, csak a mi emberünk lógatta az orrát. Jobban fájt neki ez az elmaradás, mintha otthon a saját házát késették volna el. Ment, nehéz léptekkel az építésvezetőhöz.
Az építésvezető éppen a vasöntővel beszélt telefonon. A vasöntő ugyanis értesítést kapott, hogy másnap, vasárnap reggel kétszáz rohammunkás érkezik Budapestről. A kétszáz rohammunkás egyike volt azoknak a lelkes építőszándékkal útrakelő csoportoknak, amelyek az üzemek és hivatalok dolgozóinak segítségét viszik Pentelére.
A csoport motorja - mint már az első telefonhíradás is jelezte - a DISZ ifjúságának rohamcsapata volt. 
- Oda küldjük ki őket magukhoz mondotta a vasöntő az építésvezető mérnöknek. - Mire tudják használni őket?
- Takarításra válaszolta az építésvezető.
Amikor a mi emberünk megtudta, miről van szó, odaugrott az építésvezető elé.
- Mérnök szaktárs! - mondotta izgatottan. - Ne takarítsanak azok! Befejeztük velük a betonmunkát, beemeltetjük a gerendákat, no! Behozzuk az elmaradást!
Az építésvezető nevetett.
- Ugyan már! Ne beszéljen szamárságokat! Rohammunkásokkal?
A mi emberünk most megint akár késre ment volna.
- Azokkal hát! Mink se tudtuk, amikor elkezdtük, mégis ment!
A mérnök a fejét rázta.
- Én is hazamegyek, egyetlen munkavezető sem lesz itt, nem lehet.
- Hát majd én megmutatom, hogy lehet -  dörmögött a mi emberünk és felhívta a pártbizottságot, a motorszerelőt.

Mi újság a szakmában?

A motorszerelő a másik vonalon beszélt a vasöntővel.
Néhány perc múlva megszületett a döntés.
A kétszáz rohammunkás el fogja végezni a hátralevő betonmunkát és a munkát vezeti a mi emberünk.
Ő, aki azon az őszi napon ott kezdett ásni a két első barakknál, a mai büffénél és étteremnél.
Mert az övéiben bízik az ember. És a mi emberünk édes testvére a vasöntőnek a munkásosztály nagy családjában.

Varga Gyurka a "Partizán"-brigád tagja már 300 százaléknál tart...

Egész vasárnap folyt a munka. Kétszáz rohammunkás egy része kicsit városias, de gyakorlatlanságukat pótolja a lobogó lelkesedés - hordta a folyami kavicsot, a cementet, öntötte a betont, kezelte a vibrátort és mászott a legnyaktörőbb helyeken, a gerendákon.
A DlSZ-fiatalok mindenütt előljártak, végezték a legnehezebb, legveszélyesebb munkát. Lelkesedésük, kitartásuk mindenkire átragadt.
Azon a napon a mi emberünk volt a főépítésvezető, a főmérnök, a munkavezető egyszemélyben. Már reggel brigádokba osztotta az embereket. Rövid vizsgálódás után kiválasztotta a brigádvezetőket és majdnem minden választása a rohammunkások helyeslésével találkozott. A brigádokat a saját brigádja mintájára szervezte meg. Megmutatta, hogyan kell betonozni Ahol valamit nem tudtak, odaszaladt és megmutatta személyesen. Mint egy századparancsnok a harcban, úgy irányította az embereket.
Még sohasem ment olyan jól a munka a mechanikai műhelyben, mint ezen a vasárnapon. Egy munkavezető időközben kimerészkedett és kicsit fennsőbbséges hangon megpróbált beleavatkozni a mi emberünk munkájába. Ez végignézett a munkavezetőn és míg szemét az egyik bezsaluzott gerendán tartotta, odavetette neki:
- Hagyjon békében, menjen haza. Én tudom, mit csinálok! Az darugerenda lesz, annak sokat kell bírni, nekem az a legfontosabb! Érti! 

Folyik a munka a mechanikai műhelyen

- Jó, jó, értem, csak csinálja szaktárs... - motyogta a munkavezető és gyorsan eltűnt.
A mi emberünk jól megtanult betonozni, de vezetni is. Délben már 115 százaléknál tartottak a rohammunkások. A DISZ-titkár (haja a szemébe hullik, az arca szögletes, mintha vasból kovácsolták volna) egész nap legtöbbet dolgozott a csoportban.
Amikor a 115 %-ot elérték, felegyenesedett és - aznap először - megropogtatta a derekát. Pillantása végigjárt csapatának tagjain, a munka izgalmában égő sok fiatal arcon, azután a többieken, mind a kétszázon, akik átvették az ő ifjú csapatának lendületét és végül megállapodott a vezetőn, azon a nyugodt, magabiztos emberen. A tekintetük találkozott.
Este, öt óra ötvenöt perckor már az utolsó gerenda utolsó sarkába öntötték a betont a vasárnapi építők. Akkor jelent meg a vasöntő is.

Az új várost gyakran meglátogatja az Állami Könyvterjesztő Guruló Könyvesboltja

- Öt perc múlva készen vagyunk, elvtárs! - mondotta ragyogó arccal a mi emberünk és még elszaladt egy-két helyre intézkedni.
Pontban hat órakor elhallgattak a gépek és nagyot fújt a kétszáz izzadt, cementporral belepett rohammunkás. Furcsa csend lett.
Nem, ez elképzelhetetlen. Itt kell lenni, őrizni, védeni, építeni, szilárdítani.
- Most már tudom, miért dolgoztam - szólalt meg a mi emberünk.
A vasöntő lopva rápillantott. Úgy érezte, hogy itt mellette is egy felépült mű áll, amelynek értéke legalább akkora, mint a mechanikai javítóműhely betonvázáé - de nem, annál sokkal nagyobb. Az új ember.
A mi emberünk, az új ember, folytatta:
- Az összes keretet mi csináltuk! Az első 41 óráig tartott, az utolsó már 18 óra alatt ment...
A vasöntő elmosolyodott. 
- Most lehet folytatni. Munkaterület van - és széles mozdulattal mutatott a messze elnyúló lapályra. Most kezdünk hozzá a nagyolvasztókhoz, az erőműhöz, lehet betonozni és rekordot dönteni!
A vasöntő meglepetten látta, hogy az új ember a fejét rázza.
- Nem - mondotta határozottan. - Nem. Én már nem megyek tovább betonozni. Itt maradok a mechanikánál. Most még jön a gépek beszerelése, annál is itt akarok lenni. Aztán, ha megindul a műhely, itt maradok valamelyik gépen. Ötven éves vagyok, eddig paraszt voltam, tanulhatok azért most is valamilyen szakmát. Elhozom az asszonyt és a gyerekeket is. Így gondolom...
A vasöntő torka elszorult és eszébe jutott az a ködös, esős, őszi nap, amikor itt még nem volt semmi és talán éppen ezen a helyen állt, térdig süppedve a sárba.
- Felvesszük vasasnak a gyárba - gondolta magában.
Az új ember folytatta: Itt voltam az első kapavágásnál, én már nem válok meg tőle...

A képzőművészeti tanfolyamon az új várossal együtt növekedik az új, népi festőnemzedék is.

 A lemenő nap vörös sugarai ferdén estek az építkezésre és bíborban áztatták az állványokat. A két ember, a vasöntő és a mi egykori pusztai emberünk lassan baktatott a rohammunkások teherautója felé. A rohammunkások pattogó indulót énekeltek. Az ének hömpölygő áradatából ércesen és szárnyalóan vált ki a DISZ-esek hangja. Mint napközben a munkában, most az éneklésben is élenjártak. A DISZ-titkár ott állt a teherautó közepén és ő is énekelt. Arcán az önfeledt éneklés fáradtságot elsimító boldogsága látszott. Az Alföldön, a láthatáron, ahol az ég a földdel ölelkezik, már közeledett az est. Vége a napnak, hogy holnap felvirradjon újra s aranysugarait bőven szórja szét az ember nagy művei fölött.

Munka után...

Folytatás hamarosan!


Sándor András - Sztálinváros
Egy boldog város
A szén és acél műve
Új hadsereg
Harc

Hősök
Negyvenegy óra
Egy "kohó" már működik
Az új ember


Ha tetszett, oszd meg, hogy ismerőseidhez, barátaidhoz is eljusson a cikk. Köszönöm!

MÉG TÖBB VÁROSTÖRTÉNET
Megosztás:

2018. július 8., vasárnap

#6nap ROCK - Helló Rockmaraton 2018!


Rockmaraton koncertajánló

0. nap - HÉTFŐ

Jolly Jackers

Itthon vannak, aki mostanában nem szeretne lemaradni egy igazi hamisítatlan Jolly Jackers koncertről, itt az ideje elgondolkodni a jegyvásárláson!


1. nap - KEDD

The Toy Dolls

Punkzene egyenesen Angliából.


2. nap - SZERDA

Junkies

Szekeres András is hazatérő, nem is oly rég jelent meg a Túlon innen című nagylemeze, de azért na. Junkies. Ha nem ismernéd még esetleg a zenekart - ez szinte kizárt -  szóljon egy teljes koncert, még 2009-ből. 


3. nap - CSÜTÖRTÖK

Lord

Hogy az öregek ne tudnának zenélni?! Dehogynem! Például itt van ez a szombathelyi rockzenekar, szinte hihetetlen, lassan 50 éve a színpadon.


4. nap - PÉNTEK

AWS

Szégyenszemre én csak A DAL című Eurovíziós válogatóműsorban ismertem meg az együttest, és az elért eredményüktől függetlenül tetszik zenéjük... Nem, még nem viszlát nyár, hiszen szinte még csak most kezdődik.... Hangulatkeltőnek pedig jöjjön egy teljes AWS koncert.


5. nap - SZOMBAT

Leander Kills

Köteles Leander nevével és zenekarával is a TV képernyőjén találkoztam, hasonlóképpen az AWS zenekarhoz, ők is az Eurovíziós versenyre készültek, és bár nem sikerült nekik a kijutás, azóta is szívesen hallgatom zenéjüket.




A környéken élőknek kitartás, a fesztiválra érkező fiataloknak, és még fiatalabbaknak jó szórakozást, dübörögjön a rock, lendüljön a hosszú haj és az ördögvilla, illetve torok ne maradjon szárazon! Érezzétek jól magatokat!

Bővebb információ, teljes program:
Megosztás: