Vajon tudunk-e egyszerűen csak örülni valaminek? Netán mások sikerének, vagy csak úgy önfeledten buzdítani, szurkolni, esetleg nem az ellenfelet becsmérelni.... A kérdés persze költői, a válaszokat mindenki keresse saját közösségi felületén üzenőfalán, megosztásokban, és a hírekben. Mindenesetre annak ellenére, hogy a tegnapi napon csak fél füllel követtem az eseményeket (születésnapoztunk a családdal és ez mindennél fontosabb), de minden tisztelet a magyar csapaté, akiket mintha kicseréltek volna az EBre!
CSAK ÍGY TOVÁBB!
ui: tegnap mi már megettük a belga csokis tortát :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése