A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rendelőintézet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rendelőintézet. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. március 6., csütörtök

#7nap - 75

 


Dunaújváros, a szívem csücske. Na jó.. az egyik. Ennek is köszönhető a dunaujvarosmesel.hu, oldalo, ahol a város történetének 1-1 szemelvényével lehet találkozni. Nosztalgia, kis történelmi visszatekintővel. mindezek mellett persze egyre nagyobb hangsúlyt fektetek a saját kutatásokra, a szabad végzett dokumentációkra, így fotókkal is bemutatni, mi újság most azon a helyen, ahol egykoron.... Szóval most ilyen összeállítással készültem erre a napra. Kedvcsináló kiránduláshoz, múltidéző, és némi történelmi visszatekintő. Amikor még akár meg sem születtünk... Start! Most és itt!

1. Radar


Ezeken a csöveken kapja a Duna vizét a Vasmű.
Fotó: Horváth Tamás

A CSÖVEK! Minden évben február utolsó napja az az emléknap, amikor megemlékezhetünk a partomlásról, aminek köszönhető városunk jelenlegi partszakasza, az óriások lépcsője, az a rengeteg zöld felület, mely egyben a városi védelmét is ellátja.

Az eseményről tavaly, a 60. évfordulóra készítettem egy nagyobb gyűjteményt:


Idén az alábbi cikkek kerültek még fel:




Érdekesség még a két szivattyútelep közötti kiépített csőrendszer, az egykori ideiglenes nyomvonalak kialakítása után ottfelejtett elemek...  vadregényes környezet!

 Radar - a két szivattyútelep között

2. Déliváros

Teljes utcák, intézmények, a barakktáborban 

Sok városépítőnek volt szálláshelye a Déliváros, vagy a fent említett Radar, ahonnan a partomlást követően kiköltöztették a lakókat. Hasonló sors jutott osztályrészül az egykori Délivárosnak is, ahol szinte minden intézmény megtalálható volt, igazi város a városban... Elszigeteltsége akkor nőtt a tetőfokára, amikor már nem lehetett csak úgy lerövidíteni az utat a Vasmű területén, és az épületek ellátottsága sem volt megfelelő. 60-as évek végére a terület kiürült, majd ledózerolták a területet, új funkcióval épültek ott irodaházak és egyéb gyárral kapcsolatosan munkában résztvevő cégek kaptak ott helyet.

Déliváros 1964
MTI Fotó: Járai Rudolf

 A Déliváros utolsó napjai

A régi területen maradt még két "elfelejtett" barakképület, sajnos a terület le van már zárva, nem látogatható. Azért a zárás előtt még sikerült 1-2 képet csinálni:

 Déliváros – ami maradt – képtár

3. Sigray kúria


2020 év végén…
Fotó: Horváth Tamás

Elfelejtett kúria épület Sándorházán a büntetésvégrehajtási intézet mellett... Szomorú történet az egykori földeurak birtokának felosztása, melynek köszönhetően a patinás épültekbe beköltözhettek TSZ irodái, vagy egyéb "közhasznú" intézmények. Ahogy szokott lenni, nem nagyon foglalkoztak az értékekkel, a díszítésekkel. Hát most ott áll egy ilyen mementó a 62-es út mellett a  fák között.

 A Sigray-kastély Sándorházán

 Talpalatnyi Dunaújváros – Sigray-kúria és a pálhalmai Dóra-kastély

 Sigray-kúria 2020/2021

4. Janitsáry kúria



A Janitsáry birtok is hasonló sorsra jutott, évtizedek óta pusztulóban várja a ... semmit. Itt már biztosra veszem, nem lesz semmiféle megújulás, bár próbálkoztak vele. A teljes bejegyzés, történeti visszatekintő itt található:


5. Sulák Áruház


Sulák áruháza a Vasmű úton
fotó: Horváth Tamás

Soha nem felejtem el, már szóba került az egykori kiállító csarnok, majd vívócsarnok, a végén pedig Sulák Szőnyegáruház épületének elbontása, ami már önmagában is balesetveszélyes volt. Kiürült, évekig romló állapota miatt már alig volt ép üvegtáblája, és a hajlééktalanos is megtalálták maguknak. Város közepén, szinte ideális helynek tűnhetett. Persze a felfedező énemet nem nagyon érdekelte, mindenképp látni akartam még az egykori sportcsarnokot, ahol én is kardozhattam. Előtódult emlékek, fotók készítése közben alig akartam észrevenni, hogy ott az egyik sarokban bizony alszik valaki... Amúgy sem vagyok egy hangos katasztrófaturista, de nem akartam felkelteni. Talán észre sem vette, hogy lefényképeztem... de személyiségi jogai miatt nem használtam fel végül ezt a képet... de amiket készítettem, itt közzétettem. 

 2005. 05. 13. Sulák Szőnyegáruház

6. Zöld rendelő


Itt már nincs rendelés... / 2015
fotó: Horváth Tamás

Egészen hasonló története van a Zöld SZTK fotózásának is. Teljes felújítása előtt sikerült még megörökíteni ezeket a nem mindennapi állapotokat. Ami törhető, törött. Ami lefeszíthető, az le volt feszítve. Ami szakadhatott, hát... nem kímélték a megmaradt elemeket. Szerencsére mára már rendezett formában várja az ügyfeleket az egykori egészségház, a Zöld SZTK. Nem utolsó sorban a rendelőintézet szinte egész története végigkövethető a dunaujvarosmesel.hu oldalon is. 

 01. Tervezési szakaszban

 02. Építkezés

 03. Átadás

 04. Azok a “boldog szép napok”

 05. Privatizáció

... és az előkerült korábbi tervrajz, azaz ilyen is lehetett volna:

Dunai Vasmű, II. sz. Rendelőintézet – tervek /1971

Emlékszem.. Lili születése után pár nappal mentünk be, ahol igazából már semmi sem akadályozta a bejutást. Ahogy nekünk sem, így a hajléktalanok is megtalálták a még használható sarkokat, megnyugtattuk, nem kiköltöztetni jöttünk őket, és még semmi hír a felújításról, maradhatnak még. Épp a tetőn próbáltuk élvezni a belvárosi sürgést-forgást, már ami ilyenkor érzékelhető lehetett, de ott találtuk magunkat egy frissen szabadult egyénnel. 2 lépés és lepottyanunk, főleg ha esetleg ki is akarnak lökni. Szerintem nagyon gyorsan megpróbáltunk úgy helyezkedni, hogy ne a hátunk mögött legyen az a 3 emeletnyi magasság, és.. szerencsénkre egy rövid beszélgetés után meg is szabadulhattunk ezektől a nem kívánt gondolatoktól.

7. Dunai Vasmű


Vasmű kerítésén belül /2021
fotó: Horváth Tamás

Igazi kuriózum volt bejutni az akkor még működő Vasműbe. Sajnos elég kevés időnk volt, és amúgy is köszönet a vendéglátónknak, hogy egyáltalán bejuthattunk, még ha kalandos úton is. Akkor még nem is gondolhattuk, hogy pár évvel később ezek a gyáregységek talán már nem is mennek, még annyi munka sem lesz a Vasműben, mint akkor. Sajnos sem előtte, sem azóta nem kaptam engedélyt, hogy fotózhassak. Szerintem 1-2 napot azért még így üresen, munka nélküli állapotban felfedezve is el lehetne tölteni a területen. Szerintem soha többet nem lesz ilyen lehetőségünk....





Megosztás:

2016. április 30., szombat

Szemelvények Dunaújváros történetéből XLV. - Rendelőintézet



Ivánka András 1911-ben született és alapjában ízig-vérig a modern építészet híve volt. így természetes, hogy a rendelőintézet jellegzetesen modern kompozíció: egyszerű hasáb formájú főtömegéhez nyaktaggal kapcsolódik az "előredobott", henger formájú bejárati előcsarnok-rész. A stílusváltoztatás követelménye a tervezési folyamat közben jelentkezett, ezért az alkotó építész - bizonyára nem is teljesen önszántából - "felöltöztette" ezt a lényegében modern épületet, finom érzékkel keresve meg a klasszicizáló stílus néhány jelzésszintű elemét: a bejáratok keretezését, oszlopokat és palmetta-díszítést, valamint az egyszerű, stilizált főpárkányt. Ezek a módszerek nem álltak távol egyes skandináv építészek, pl. Gunnar Asplund formavilágától sem, aki szintén a korszerűség és hagyomány ötvözésén fáradozott, és ez időben itthon is sokan tekintették példaképüknek.

Rendelőintézet építése





Az I. főépítésvezetőség építi az ország egyik legszebb rendelőintézetét, a sztálinvárosit. Az építők vállalták: Rákosi elvtárs születésnapját azzal ünneplik meg, hogy május 1-re elkészítik az épület első részlegét, június 1-re pedig az egész épületet átadják rendeltetésének.



A dolgozók vállalásához hozzájárult a műszaki vezetőség is azzal, hogy biztosítja a vállalások teljesítéséhez szükséges műszaki feltételeket, Nem régen Gosztola építésvezető javaslatára az előcsarnok fölé nádpallóból ideiglenes épületet készítettek amely megvédi a dolgozókat a téli hidegtől, a széltől és így nyugodtan végezhetik munkájukat.
Pfeil Jakab tervfelbontó vállalta. hogy március l-re elkészíti a május 1-ig szóló tervek felbontását. Jelenlegi április 1-nél tart. Az ö munkájának nagy része van abban, hogy a dolgozók tudják, mikor milyen munkát kell elvégezniök, Minden brigádnak kezében van a munkalap, amely ösztönzi őket a többtermelésre, a magasabb eredményekre.

fotó: kismonilaszlo.hu

Az építkezés legjobb kőműves brigádja a Jeszenovics brigád akik azt vállalták, hogy Rákosi elvtárs születésnapjáig jó munkával 195 munkaórát megtakarítanak. Vállalásuk felét már teljesítették. A brigád jó munkájának maga is látja eredményét, mert keresete mindig az 1000 forint felett van.
Jól dolgozik Bertók Imre 11 fős kubikos brigádja is. A Bertók-brigád 700 munkaóra megtakarítását vállalta, amiből már csak 280 óra van hátra.
A műszaki vezetőség és a dolgozók jó munkájának az eredménye, hogy a második emeleti kőműves munkákat február 28 helyett, 20-án befejezték. A megtakarított nyolc napot már más munkák elvégzésére tudják fordítani.
A rendelőintézeten dolgozók, mint a Vasmű minden dolgozója keményen harcolnak azért, hogy Rákosi elvtársnak adott szavukat teljesítsék, hogy a szocialista munkaversenyben való részvétellel a Vasmű felépítésének határidejét megrövidítsék.






Az új rendelőintézet

Építőipari dolgozóink hatalmas lendülettel építik az új Rendelőintézetet, hogy a világ dolgozóinak nagy, nemzetközi ünnepén, május 1-én átadhassák rendeltetésének.
Az egészségügyi dolgozók lelkes Önkéntes takarító brigádjai vidám nótaszó mellett súrolják és tisztítják azokat a rendelőhelyiségeket, amelyeken már befejezték munkájukat a burkolók, festők és szerelők. De naponta jelentkeznek a többi vállalatok dolgozói is takarító brigádokkal, hogy hozzájáruljanak az intézet építéséhez.
Lelkesedésük mutatja, hogy a Rendelőintézet szívügye minden sztálinvárosi dolgozónak.
Valóban büszkék lehelünk erre az intézetre mely hazánk egyik legszebb és legkorszerűbben felszerelt egészségügyi intézménye lesz.


A Szovjetunió remek műszereket bocsájtott rendelkezésünkre. Kiváló szovjet gyártmányú mikroszkópok segítségével tudtuk lerakni laboratóriumunk alapjait.
Az új Rendelőintézetben korszerű gyermekgyógyászati rendelő van, külön bejárattal csecsemők és gyermekek - és egészen külön bejárattal olyan kicsinyek részére, akiknél fertőző betegség gyanúja áll fenn. Az anyatej-gyűjtő állomás életet jelentő anyatejet tud adni olyan csecsemőknek, akiknek édesanyja kevés tejjel rendelkezik.
Teljesen elkülönített bejárata lesz a tüdőgondozónak is.
A belgyógyászati rendelésen a vetkőző-fülkés rendszer kiküszöböli a torlódást. A belgyógyászati rendeléshez elektrokardiográfiás intézet kapcsolódik, melyhez a magyar műszer-gyártó ipar világviszonylatban is párját ritkító készüléket adott a sztálinvárosi dolgozóknak.
A sebészeti és baleseti rendelés gyönyörű műtője és felszerelése minden követelménynek megfelel.
Műtőruha-sterilizáló berendezésünket, melyet ugyancsak a magyar ipar készített, megcsodálták a budapesti klinikák régi berendezéssel dolgozó vezetői is.
A bőr- és nemi-beteggondozó intézetben külön férfi- és női várószoba lesz.
Nőgyógyászatunk most már rövidhullámú készülékkel is fel van szerelve; ezután nem kell a betegeket Fehérvárra vagy Budapestre küldeni; s így jelentékenyen rövidebb idő alatt fognak gyógyulni.



Orr-fül-gégészetí rendelőnkben olyan hallásvizsgáló szoba van, melynek szigetelése a legkisebb külső zajt sem engedi át.
Ezeken felül szemészet, urológia és ideggyógyászat is működni fog az épületben.
A fogászat külön fogászati röntgennel és a fogpótlások gyorsabb keresztülvitele érdekében fogtechnikai laboratóriummal is rendelkezik.
Röntgen-intézetünk nagy teljesítőképességű gépeket kap; klinikai laboratóriumunkban a szokásos vizsgálatokon kívül élelmiszer vizsgáló állomás is fog működni.
A szovjet példa nyomán véradó szolgálatot is szerveztünk az intézetben, melyhez már megkaptuk a szükséges berendezéseket.
Amint elkészül a betegszállító felvonó, betegeinknek nem kell gyalog róniok a lépcsőket. A központi kartotékszobából külön kartotékfelvonó szállítja mindenkinek a lapját a megfelelő rendelésre. Ez meggyorsítja a betegek adminisztrációját. '
Ötéves tervünk egészségügyi létesítményei között a sztálinvárosi rendelőintézet az élen jár.

Dr, Grószman Sándor - főorvos




  



(1952. április 30-án) Felavatták a rendelőintézetet

Szerdán este ünnepélyes keretek között Ratkó Anna elvtársnő, egészségügyi miniszter jelenlétében felavatták a sztálinvárosi rendelőintézetet. A nagy eseményre összegyűltek a sztálinvárosi egészségügyi dolgozók, valamint az építkezés dolgozói. Tárnok Béla sztahanovista építésvezető az építkezés nevében átadta a rendelő intézetet az Egészségügyi Minisztériumnak, utána Ratkó Anna elvtársnő szólt az ünneplőkhöz. Az ötéves terv beruházásairól elmondotta, hogy Sztálinváros nagyságában, fontosságában és jelentősségében első helyen áll az országban. Majd a Népköztársaság kormánya nevében átadta a rendelőintézetet a sztálinvárosi tanácsnak melyet Berecz Bertalan, a tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke vett át. Utána Hidasi elvtárs, a Kohó és Gépipari miniszter nevében kiosztotta a Sztálin Vasmű Emlékérmeket. A vendégek megtekintették az új rendelőintézetet.

 

 




Ratkó Anna (Bíró Károlyné) (Nána, 1903. augusztus 19. – Budapest, 1981. július 20.) szövőnő, szakszervezeti vezető, népjóléti- majd egészségügyi miniszter, a Ratkó-korszak névadója. Ő volt az első nő Magyarországon, aki miniszteri posztot töltött be. 

A rendszer politikáját még a szakmával szemben is védte. Amikor Sántha Kálmán akadémikus azt állította, hogy a túlerőltetett munkaverseny szellemileg és mentálisan megviseli a munkásokat, lényegében elmebajt okoz, Ratkó Sántha ellen fegyelmit indított, az állítást pedig úgy cáfolta, hogy ő napi 12 órás gyári munkát végzett 28 éven keresztül, és teljesen egészséges. Az ideológiát a tudomány fölé helyezte: amikor továbbképzésre járt, az előadó azt magyarázta, hogy a munka egyenlő erő szorozva az elmozdulással. Erre ő fölállt, és azt mondta, hogy a munka tervszerű tevékenység, és azt csak ember tudja végezni.

Leghíresebbé azonban a róla elnevezett születésszabályozási törvény tette. Bár a törvény az MDP felső vezetésében született, neki nem volt beleszólása, csupán arc volt a rendelethez, mégis az ország vele azonosította a törvényt. A törvény megtiltotta a terhesség művi megszakítását, az abortuszt. Propagandát folytattak a gyermekvállalás mellett, még akár házasságon kívül is. Bevezették a gyermektelenségi adót, amelyet az a 20 és 50 év közötti férfi, illetve 20 és 45 év közötti nő volt köteles fizetni, akinek már volt keresete, de gyereke még nem. Az adó az adóalap 4%-ára terjedt ki.

Ezzel párhuzamosan rögzítették az anyák, terhes nők és gyermekek védelmét. Szülés előtt 12 hét fizetett szabadságot és a szülés után hat hónap szoptatási időt biztosított a törvény. A rendelet valóban jelentős eredményt ért el a népszaporulat növelésében: tíz év alatt közel hatszázezerrel nőtt a lakosság száma. Ha ebbe belevesszük az 1956-os kivándorlást is, akkor legalább nyolcszázezres növekedésről beszélünk, ami ennyivel több élveszületést jelent a halálozásoknál.


EGYIPTOMBA VÁGYIK? IRÁNY SZTÁLINVÁROS!

Megosztás: