Dunaújváros, a szívem csücske. Na jó.. az egyik. Ennek is köszönhető a dunaujvarosmesel.hu, oldalo, ahol a város történetének 1-1 szemelvényével lehet találkozni. Nosztalgia, kis történelmi visszatekintővel. mindezek mellett persze egyre nagyobb hangsúlyt fektetek a saját kutatásokra, a szabad végzett dokumentációkra, így fotókkal is bemutatni, mi újság most azon a helyen, ahol egykoron.... Szóval most ilyen összeállítással készültem erre a napra. Kedvcsináló kiránduláshoz, múltidéző, és némi történelmi visszatekintő. Amikor még akár meg sem születtünk... Start! Most és itt!
1. Radar
Ezeken a csöveken kapja a Duna vizét a Vasmű.
Fotó: Horváth Tamás
A CSÖVEK! Minden évben február utolsó napja az az emléknap, amikor megemlékezhetünk a partomlásról, aminek köszönhető városunk jelenlegi partszakasza, az óriások lépcsője, az a rengeteg zöld felület, mely egyben a városi védelmét is ellátja.
Az eseményről tavaly, a 60. évfordulóra készítettem egy nagyobb gyűjteményt:
Radar - a két szivattyútelep között
2. Déliváros
Sok városépítőnek volt szálláshelye a Déliváros, vagy a fent említett Radar, ahonnan a partomlást követően kiköltöztették a lakókat. Hasonló sors jutott osztályrészül az egykori Délivárosnak is, ahol szinte minden intézmény megtalálható volt, igazi város a városban... Elszigeteltsége akkor nőtt a tetőfokára, amikor már nem lehetett csak úgy lerövidíteni az utat a Vasmű területén, és az épületek ellátottsága sem volt megfelelő. 60-as évek végére a terület kiürült, majd ledózerolták a területet, új funkcióval épültek ott irodaházak és egyéb gyárral kapcsolatosan munkában résztvevő cégek kaptak ott helyet.
A régi területen maradt még két "elfelejtett" barakképület, sajnos a terület le van már zárva, nem látogatható. Azért a zárás előtt még sikerült 1-2 képet csinálni:
Déliváros – ami maradt – képtár
3. Sigray kúria
Elfelejtett kúria épület Sándorházán a büntetésvégrehajtási intézet mellett... Szomorú történet az egykori földeurak birtokának felosztása, melynek köszönhetően a patinás épültekbe beköltözhettek TSZ irodái, vagy egyéb "közhasznú" intézmények. Ahogy szokott lenni, nem nagyon foglalkoztak az értékekkel, a díszítésekkel. Hát most ott áll egy ilyen mementó a 62-es út mellett a fák között.
Talpalatnyi Dunaújváros – Sigray-kúria és a pálhalmai Dóra-kastély
4. Janitsáry kúria
5. Sulák Áruház
Sulák áruháza a Vasmű úton
fotó: Horváth Tamás
Soha nem felejtem el, már szóba került az egykori kiállító csarnok, majd vívócsarnok, a végén pedig Sulák Szőnyegáruház épületének elbontása, ami már önmagában is balesetveszélyes volt. Kiürült, évekig romló állapota miatt már alig volt ép üvegtáblája, és a hajlééktalanos is megtalálták maguknak. Város közepén, szinte ideális helynek tűnhetett. Persze a felfedező énemet nem nagyon érdekelte, mindenképp látni akartam még az egykori sportcsarnokot, ahol én is kardozhattam. Előtódult emlékek, fotók készítése közben alig akartam észrevenni, hogy ott az egyik sarokban bizony alszik valaki... Amúgy sem vagyok egy hangos katasztrófaturista, de nem akartam felkelteni. Talán észre sem vette, hogy lefényképeztem... de személyiségi jogai miatt nem használtam fel végül ezt a képet... de amiket készítettem, itt közzétettem.
2005. 05. 13. Sulák Szőnyegáruház
6. Zöld rendelő
Itt már nincs rendelés... / 2015
fotó: Horváth Tamás
Egészen hasonló története van a Zöld SZTK fotózásának is. Teljes felújítása előtt sikerült még megörökíteni ezeket a nem mindennapi állapotokat. Ami törhető, törött. Ami lefeszíthető, az le volt feszítve. Ami szakadhatott, hát... nem kímélték a megmaradt elemeket. Szerencsére mára már rendezett formában várja az ügyfeleket az egykori egészségház, a Zöld SZTK. Nem utolsó sorban a rendelőintézet szinte egész története végigkövethető a dunaujvarosmesel.hu oldalon is.
04. Azok a “boldog szép napok”
... és az előkerült korábbi tervrajz, azaz ilyen is lehetett volna:
Dunai Vasmű, II. sz. Rendelőintézet – tervek /1971
Emlékszem.. Lili születése után pár nappal mentünk be, ahol igazából már semmi sem akadályozta a bejutást. Ahogy nekünk sem, így a hajléktalanok is megtalálták a még használható sarkokat, megnyugtattuk, nem kiköltöztetni jöttünk őket, és még semmi hír a felújításról, maradhatnak még. Épp a tetőn próbáltuk élvezni a belvárosi sürgést-forgást, már ami ilyenkor érzékelhető lehetett, de ott találtuk magunkat egy frissen szabadult egyénnel. 2 lépés és lepottyanunk, főleg ha esetleg ki is akarnak lökni. Szerintem nagyon gyorsan megpróbáltunk úgy helyezkedni, hogy ne a hátunk mögött legyen az a 3 emeletnyi magasság, és.. szerencsénkre egy rövid beszélgetés után meg is szabadulhattunk ezektől a nem kívánt gondolatoktól.
7. Dunai Vasmű
Vasmű kerítésén belül /2021
fotó: Horváth Tamás
