Nem terveztük, így alakult. Nem vártuk, a munka pedig munka, egy kis időre családtól távol, egy határmenti kis településen fogok dolgozni, és csak remélem, hogy hamar végzünk a munkálatokkal, hogy újra magamhoz szoríthassam szeretteimet.
Tegnap még a szirénák téves megszólalása sem változtatta meg a tényt, ma menni kell. Előkerült a nagytáska, de most csak nekem kell pakolni. Furcsa, ahogy az is, ennyi időt még nem töltöttünk külön, nem is beszélve Liliről, aki az elkövetkező napokban sajnos csak telefonon, vagy monitoron láthatja édesapját. Talán érezhette ő is, hogy más ez a nap, hamarabb felkelt, annak ellenére, hogy már hajnalban elfoglalta jogos helyét anya és apa között...
Pszt, anya még alszik! - Hamarosan újra együtt....
.. és újra énekelhetjük együtt esténként, elalvás előtt:
a "vasfüggöny" lebontása a magyar-osztrák határon fotó: fortepan.hu
1985. 06. 14. - A schengeni megállapodás aláírása
A luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én az Európai Gazdasági Közösség öt tagja – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – által a Princesse Marie-Astrid nevű hajó fedélzetén aláírt megállapodás mindössze a résztvevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is.
1989. 05. 02. - Vasfüggöny lebontása
Elfelejtett dátumnak minősítette az MTI-nek nyilatkozva 1989. május 2-át a ZDF német közszolgálati televízió egykori kelet-, illetve közép-európai tudósítója, Joachim Jauer. Az osztrák-magyar határon ezen a napon kezdődött a Keletet és a Nyugatot évtizedeken keresztül hermetikusan elválasztó drótkerítés, a hírhedt vasfüggöny lebontása.
1989. 11. 09. - Berlini fal ledöntése
1989 november 9-én az utazási törvény ügyében ülést tartott az NSZEP felső vezetése. Az ott hozott döntést este, élőben közvetített sajtótájékoztatón Günter Schabowski ismertette. A sajtótájékoztató lezárása után Riccardo Ehrmann, olasz újságíró azt kérdezte, hogy milyen könnyítések várhatók az NDK-állampolgárok utazása ügyében. Schabowski zavartan keresgélt a papírjai között, mivel emlékezett arra, hogy kapott erre utasítást. Kollégája segített neki megkeresni, majd felolvasta. A teremben mindenki döbbenten hallgatta, és próbálta értelmezni a hallottakat. Erre a hamburgi Bild riportere Peter Brinkmann az intézkedések életbe lépésének idejéről érdeklődött, Schabowski ekkorra már eltette a szemüvegét, így pár másodpercig tanácstalanul forgatta papírjait, majd a következő választ adta:
Ismereteim szerint ez érvénybe lép... igen, azonnal.
A tévék előtt ülő NDK-polgárok ezrei indultak meg a berlini határátkelőhelyek felé, ahol egy órán belül hatalmasra nőtt a tömeg. A határőrséget ekkor még nem tájékoztatták, mivel a határozat csak másnap 4 órától lépett volna életbe. Az átkelőknél a feszültség egyre nőtt, a tömeg „visszajövünk, visszajövünk” skandálással követelte a határ megnyitását. A határparancsnokokat (Harald Jäger) utasították, hogy a leghangosabban követelőzőket engedjék ki az NDK-ból, de igazolványukba tegyenek a visszatérést megtiltó pecsétet. A tömegnyomás azonban odáig fokozódott, hogy 23 órakor a Bornholmer strassei átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat és átengedték a tömeget Nyugat-Berlinbe. Pár nap elteltével a mindkét oldalról érkező németek vésővel, csákánnyal és puszta kézzel kezdtek hozzá a fal lerombolásához.
1990. 10. 03. - Németország újraegyesítése
Az első keletnémet szabad választások (1990. március 18.) után a két német állam tárgyalásainak eredményeként megszületett az "egyesítési szerződés" (Einigungsvertrag). Eközben a két német állam a Németország II. világháborút követő felosztásában szerepet játszó egykori megszálló hatalmakkal (Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió) is aláírt egy szerződést ("kettő plusz négy" szerződés, Zwei-plus-Vier-Vertrag), amely garantálta az új állam függetlenségét.
............
2015. 06. 17. Magyarország
A kormány utasítást adott a belügyminiszternek a teljes magyar–szerb határ lezárásának előkészítésére, jelentette be a kormány ülése közben Szijjártó Péter külügyminiszter. A 175 kilométeres határszakaszt 4 méter magas kerítéssel zárják le. A belügyminiszternek egy héten belül elő kell készítenie a határzárat.
