EGY BOLDOG VÁROS
Az építőipar hadserege felvonult Dunapentelére...
AZ AZ EMBER, aki ezen a földön leltári tárgyként és az igásállatnál is hitványabb holmiként élt a föld szétosztásáig, 1950 tavaszán érkezett ide, a fennsíkra. Tarisznya volt az oldalán, az asszony jól megpakolta mindazzal, amit a föld, az ól, az istálló terem a parasztembernek. Ásót kapott, jól megmarkolta és a lábával is segített, hogy nyélig mélyedjen a földbe. Mellette csákány sújtott a talajba és röpítette szerte a göröngyöket.
A vasöntő kezet fogott a földművessel és maga is ásott.
Ásták az első munkáslakások alapjait. De nem ám a radarnál. Sokkal északabbra, a dunaföldvári út mellett.
Megkezdődött az építkezés, a "generálplán" készen volt. 1000 mérnök dolgozott a vezérterven. Nyolc hónapig tartott a tervezés nagy műve és 45 kötet született belőle.
Negyvenöt vaskos kötetben a magyar nép legnagyobb műve, amelyet valaha is alkotott.,.
A 45 kötetes terv pontosan, az utolsó négyzetméterig mindennek kijelölte a helyét. A vasöntő és a mérnök elkészítette a felvonulási tervet, az organizációs tervet, a műszaki és kivitelezési tervet.
Az építőipar hadserege felvonult Dunapentelére, a vasöntő vezérlete alatt.
Erre kellett a felvonulási terv.
Az ideiglenes kikötőben hatalmas kotrógépek öntik partra a Duna homokját és köveit, amelyek vasbetonná válva az új város és a Vasmű alkotóelemei lesznek.
Összesen 27 különböző szakmával foglalkozó állami vállalat vonult fel a város építéséhez. Sorban épültek az első barakkok az építők számára. Tábor keletkezett a Duna partján, olyan tábor, amelynek nagyobb feladat jutott, mint a honfoglalók sátortáborának.
A felvonulási terv pontosan megállapította mindennek a határidejét. Megállapította, hogy a várost és a gyárat hány lépcsőben, hány kiépítésben fogják felépíteni. Az első kiépítés - az első ötéves terv idejére szól. Pontosan előírta a terv, hogy első kiépítésben a város és a gyár milyen részeinek kell állniok, működniök. Ezen belül előírta, hogy melyik évben mely épületeknek kell felépülniök, az éveken belül pedig negyedévi terveket állapított meg. Fontos ez, mert ettől függ az építők számának alakulása is. Amíg csak egy barakk van, addig csak egy barakkra való ember jöhet ide dolgozni, azaz nem több, mint harminc. A létszám csak úgy növekedhetik, amint a szálláshelyek szaporodnak. A szocialista város építésén senki sem hálhat a szabad ég alatt. A város felépülő házait is eleinte építőipari szálláshelynek szánják. Megkezdődött a szálláshelyek szerzése a környező falvakban is. íme, tehát a telekspekulációt felváltotta a terv. A kapitalista zűrzavart a szocialista rend. Mára barakktáborokban is kirajzolódott az új város képe. A mélyépítők tábora lent épült fel, a radar-épület körül, közel a gyár területéhez. A magasépítőké pedig feljebb, a leendő város déli szélén, a dunaföldvári út mentén, három kilométernyire a falutól.
A kis exkavátor sok kubikos munkáját helyettesíti, három fordulattal megtölt földdel egy teherautót
Táborrá változott a falu is, Dunapentele. A hegyoldalba bújt kicsiny házak, a parti halászkunyhók, halászbárkából faragott faházak évszázados csendjét felverte a gépek zúgása. A felvonuláshoz hozzátartozik a "gépesített alakulatok" felvonultatása is. Megérkeztek a teherautók: a biztos-szilárd ZlSz-ek, gyors Csepel-ek, hosszúorrú, zöld Skodák, billenő teherkocsik, nagytestű, széles dömperek. A falu főutcáján végigdübörögtek a felvonuló hadsereg páncélosai, a hatalmas, hernyótalpas Sztálinyec-traktorok. Egymásután érkeztek a különféle daruk, rakodógépek, fáradhatatlan exkavátorok és árokásók, hosszúnyakú szalagos emelőgépek, közönséges nevükön: transzportőrök. Az állomásra tehervonatok futottak be, a Dunán megrakott, vízvonalig süllyedt uszályok úsztak Pentele felé.
A magyar történelem leghatalmasabb építkezése bontakozott ki a bámuló Dunaparton.
A város és a gyár összesen 1100 katasztrális holdon terül el. Az első kiépítésben 4400 lakás épül a városban. Ez a városkép gyökeresen más, mint a kapitalista város képe. Itt nem lesz kőrengeteg. A házak között nagy, füves, virágos kertek, lombos fákkal beárnyékolt parkok terülnek el, egyetlen ház sem épül össze a másikkal. A város nagyfőterén lesz majd a pártszékház, a Városi Tanács háza, a gyönyörű rendelőintézet, az ország legkorszerűbb, 700 személyes filmszínháza, a kultúrpalota. A főtéren megy keresztül a város főútja, amely - mint már tudjuk - szélesebb a budapesti Sztálin-útnál. Az út közepén lombos fasor vonul végig, két oldalt pedig ötemeletes paloták, munkáslakóházak szegélyezik majd. Ez az út vezet a hatvanholdnyi erdősávon át a gyárig. Mivel ez az út nagyon forgalmas lesz, a Gipromez tervezői egy-egy általános iskolát terveztek a város úton inneni és úton túli részébe, hogy a gyermekeknek ne kelljen naponta kétszer a forgalmas főúton átkelniök.
Ezek a toronydaruk építették fel a főút ötemeletes palotáit
A házak között mindenfele játszóterek lesznek, két óvoda is épül, ezenkívül pedig egy csecsemőotthon. A szigeten épülnek fel a város vízművei, a dunaföldvári úton túl pedig a kenyérgyár, ételgyár és mosoda.
Az utcák mind virágosak és füvesek lesznek, öt és fél, hat és fél méter széles járdával. A kapuk és a százhúsz centiméteres járdaszegély között virágos parksáv zöldel.
A házak kettő, három és ötemeletesek. Típusuk is különböző. Vannak kockaalakúak és hosszabbak, van utcahosszúságú is. A tetők részint laposak, részint cserepesek. Ezeket a háztípusokat rendesen az alakjukról nevezték el és az elnevezések ma már széltében-hosszában használatosak Pentelén. A kockához nem kell különösebb magyarázat. Ha a lapostetejű kockát kissé megnyújtjuk, olyan házat kapunk, amelyet "csont"-nak hívnak, mivel alaprajza a lábszárcsonthoz hasonlít. Ha mégjobban megnyújtjuk, akkor előttünk áll a hosszan elterülő, de arányos "bivaly". A kétemeletes, utcahossznyi házak nyolc lépcsőházra, "szekcióra" oszlanak, ezért ezeknek a házaknak a neve "szekciós". Ezenkívül van még "ötemeletes" , "medve" és így tovább.
Van olyan ház, amelyikben tizenhárom lakás van, a másikban huszonnyolc, a nagyobbakban hetvenhat és száz. A lakások egy-, két- és háromszobásak, minden mellékhelyiséggel, fürdőszobával. Minden lakás fürdőszobás, még az egyszobás is.
Az épülő város látképe a Víztorony tetejéről (ez valahonnan a Kohász utca felől a belváros felé - szerkesztő)
A terv gondoskodott a város lakóinak áruellátásáról is. Épül egy nagy áruház, de a főúton végig, a két sor ötemeletes ház földszintjén állami üzletek lesznek, hogy az áruforgalom lebonyolítása ne ütközzék akadályokba.
A Dunaparton lombos, erdős sétányok húzódnak majd, amelyeken a lakók kellemesen tölthetik pihenőidejüket, anélkül, hogy messzire kellene menniök. Az új város lakóinak nem lesz tüzelőgondja. Központifűtéses minden ház, de nem úgy, mint eddig mindenütt. Az egész várost egyetlen központ fogja fűteni: a gyári erőmű. Ilyen központifűtés még nem volt Magyarországon.
Az első város Magyarországon, amelyben nem lesznek szegények, nem lesznek koldusok, amelynek nem lesz perifériája.
Úgy emelkedik majd ez a város a fennsík tetején, mint egy fellegvár. Esténként, éjszakánként a széles környéket beragyogja villany- és neonfényeinek, tűzpiros csillagainak fénye, különösen azé a csillagé, amely a Városi Tanács tornyán fog szikrázni. Már most is, Adony felől jövet vagy a Dunáról Tass felől feltűnik a pentelei szirtfokon a város, az állványokkal körülvett, kerek víztorony, a két sudár-magas toronydaru és a pirosló házak sora.
Az ember gyökeret vert a löszös pusztaságban, amelyet utoljára kétezer évvel ezelőtt lakott, a nemrég kiásott szerény római határerődítményben.
Folytatás hamarosan!
Sándor András - Sztálinváros
Ha tetszett, oszd meg, hogy ismerőseidhez, barátaidhoz is eljusson a cikk. Köszönöm!
