#7nap - 56

Sokat kell inni, lehetőleg minél többet vízparton lenni, és nem utolsó sorban, csütörtök lévén lehet olvasni az új 7NAP bejegyzést. Ígérem a hőségre való tekintettel inkább hűsítő tartalmakkal fog találkozni a kitartó olvasó. Kezdjük rögtön a strandokkal, örök probléma, hogy hol hűsölhetünk, szerencsére vannak még jó helyek, akár a Dunán is. Ha már Duna, akkor hétvégén Hartán rendezik meg az Őrült Hajók Versenyét, némi fesztivál hangulattal megspékelve egész pofás rendezvény várható. Érdemes lesz az eget is kémlelni, csillaghullás, és úgy néz ki, egy szál felhő nem fogja zavarni az égi "adást". Hatalmas gratuláció Snétberger Ferencnek, aki egy újabb díjjal térhetett haza Németországból. Van miért, van mire büszkének lennie. Térjünk még egy kicsit haza, Dózsában börze várja a látogatókat, akár vennél, akár eladnád megunt dolgaidat, érdemes lesz benézni. Székesfehérváron Királyi Napokkal, pompás programokkal várják a kicsiket és nagyokat, és még egy hazai program, szeptember elsején adják át az MMK-ban a NépmesePontot, egész napos családi programokkal várják a mesevilág rajongóit. Start! Most és itt.

1. Strand, strand, strand

Szerintem mindannyian egyetértünk, hogy legyen minden munkahelyen egy nagyobb hidegvizes medence, vagy minimum vízparton, láblógatva tudjunk dolgozni, természetesen hűs szellő, és árnyék kíséretében. Akinek ilyen munkahelye lenne, innen is üdvözlöm! Nincs is mit tenni, munkaidő végeztével irány a vízpart, lehetőleg minél közelebb. Helyben is több lehetőség adott, uszoda, élményfürdő, hogy az egykor szebb napokat megélt szabadstrandunkról inkább ne is beszéljünk. Kis utazással Velencei-tó, esetleg Balaton. Ha Duna, akkor Budapest alatt inkább már nem, viszont a Dunakanyarban annál több jó strandot találhatunk. Személy szerint szívem csücske a Szentendrei-sziget északi csücskében található Kisoroszi, ha ajánlani kellene, ezt mindenképpen. 

KISOROSZI télen-nyáron

De lássuk hát milyen strandok vannak, esetenként nem is oly távol Dunaújvárostól.

Természetesen óvatosan, vigyázzunk magunkra!

2. V. Őrült Hajók Versenye - HARTA

V. ŐRÜLT HAJÓK VERSENYE / HARTA - DUNAPART

Két napos fesztivál festői környezetben és 'legyünkegykicsitmáshol' hangulattal, csudajó koncertekkel, csomó értelmes-értelmetlen programmal, illetve a jó öreg Dunával! Ott a helyed!

2018. augusztus 10-11. (péntek-szombat)

2018. augusztus 10. péntek12:00 - kapunyitás

13:00 - Bográcsos Ételek Főzőversenye START

15:00 - Sárkányhajózás, kajak – kenu, + „szervezés alatt”

15:00 - 16.00 - Los Hartaos Banditos

17:30 - Bográcsos Ételek Főzőversenye END

18:00 - a versenyen résztvevő ŐrültHajók megtekintése a parton 

18:30 - eredményhirdetés

18:00 - VERACRUZ

20:00 - PATAKY MŰVEK

21:30 - Mécses úsztatás a Duna vizén

22:00 - PEDROFON

00:00 - best of the 80’-90’ (válogatott rock/pop himnuszok az MTV korszakból)

2018. augusztus 11. szombat

12:00 - Start

13:00 - Hajószentelés 

14:00 - ŐRÜLT HAJÓK VERSENYE elődöntő

15:00 - COUNTRY ROAD (gyermekkoncert) - a gyereksarokban

16:00 - SEXY BEAST zenekar

17:00 - ŐRÜLT HAJÓK VERSENYE döntő

18:00 - Eredményhirdetés

18:30 - NEW GENERATION

20:00 - SUPERNEM

22:00 - giga tábortűz

22:30 - PADDY AND THE RATS 

A fesztivál egész ideje alatt: 

Gasztro sarok: street food & borutca (Oszvald Pince, Savanya Pálinka Manufaktúra, stb.), kézművesek, Hartai sültkolbász, bazár, lovagoltatás, sörös rekesz mászás, stb.

Szombaton programok még:

12:00 - 18:00-ig Gyereksarok: kézműves programok, arcfestés, kishajó építő verseny lovagoltatás, légvár, stb.

Hartaiaknak lakcímkártyával, 14 éven aluliaknak és a versenyzőknek ingyenes, egyébként a két napos támogatói belépőjegy 2000 HUF-ért a rendezvény helyszínén kapható.

még több info:

http://www.orulthajok.hu/

2018. 08. 10-11.

V. Őrült Hajók Versenye 2018 // Harta

3. Jönnek a Perseidák!

fotó: ng.hu / Landy-Gyebnár Mónika

Reméljük több szerencsénk lesz az augusztusi csillaghullással mint a korábbi holdfogyatkozással, és teljes mértékben átadhatjuk magunkat az égi jelenségnek. Mit is érdemes tudni a Perseidákról?

A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik. Az első megfigyelések a Perseidákról kínai csillagászoknak köszönhetően Kr.u. 36-ból származnak. Japán, kínai, koreai megfigyelések már a 8. és 9. században is előfordultak, később azonban a 12. század körül már csak szórványosan említik őket. Újkori újrafelfedezésük Adolphe Quetelet-nek köszönhető, aki 1835-ben Brüsszelben írta le először, hogy az augusztusban előforduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethető. A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle üstökös. Radiánsa a Perseus csillagkép területén van (innen kapta nevét), maximuma általában augusztus 12-re vagy augusztus 13-ra esik, függően a naptárszámítástól. A köztudatban emiatt augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban.

Amikor a Perseus csillagkép alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, vékony csík. Ezek megfigyelésére a 21-23 óra közötti időszak alkalmas.

Az augusztusi Perseidák maximuma idén igen szerencsés időben, 12-én és 13-án éjszaka várható, sötétedéstől pirkadatig akár óránként 50 meteort is megpillanthat az ember. Az éjszaka folyamán lehetnek csendesebb és meteorokban gazdagabb percek, a Perseidákra is jellemző, hogy általában pár percen belül számos rajtag néha valóban záporszerű benyomást keltve hullik, majd utána pár percig nem látunk egy hullócsillagot sem.  Ezt a látványt is a sötét, fényszennyezéstől távoli területeken élvezhetjük igazán. Bár a Perseidák közt is sok a fényes rajtag, amelyeket akár városi égen is megpillanthatunk, de nem fogjuk megbánni, ha ezt az éjszakát inkább a közvilágítástól messzebb töltjük el. Mivel a maximum vasárnapról hétfőre virradóan köszönt ránk, talán nem mindenki engedheti meg magának, hogy ekkor gyönyörködjön a meteorok fenséges látványában, viszont a Perseidák már a maximum előtt és után 1-2 nappal is megörvendeztetik a megfigyelőket, aki nem akar hétfőn álmosan menni munkába, annak a szombat éjszakát érdemes szabadban tölteni.

forrás: wikipédia - ng.hu

4. Snétberger Ferenc

fotó:  Béres Attila / Magyar Nemzet

A JTI Trier Jazz Award elnevezésű díjat érdemelte ki Snétberger Ferenc, amit a gitárművész a Mosel Musikfestivalon vehetett át.

"Nagyon örülök és nagyon büszke vagyok" – hangsúlyozta Snétberger Ferenc. A gitárművész emlékeztetett arra, hogy a rangos zenei elismerést olyan hírességek vehették át eddig, mint Stefano Bollani olasz zeneszerző, Markus Stockhausen német tromibatművész-zeneszerző és Toots Thielemans belga szájharmonika-művész, zeneszerző.

Snétberger Ferenc a díjat zenei munkásságáért, valamint a Snétberger Zenei Tehetség Központ létrehozásáért érdemelte ki, amely hátrányos helyzetű tehetségeket támogat.

forrás: papageno.hu

A Snétberger Zenei Tehetség Központ ötlete 2008-ban Berlinben, Snétberger Ferenc lakásán merült fel először, egy hosszú beszélgetés alkalmával.

A szinto-roma gyerekek berlini gitáriskolájában addigra már tapasztalatokat gyűjtött Snétberger Ferenc, és Mészáros Zoltán közösen fogalmazták meg, hogy jó lenne Magyarországon is egy kifejezetten a roma származású zenei tehetségek felkarolásával foglalkozó iskolát alapítani.

Az ötlethez a finanszírozási hátteret az EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmus (Norvég Alap) és a Magyar Állam teremtette meg 2009-2010-ben. A kettős dotáció eredményeként 2011 júniusában Felsőörsön megnyílt a Snétberger Zenei Tehetség Központ, amely azóta is minden évben 60-65 hátrányos helyzetű tehetséges fiatal számára biztosít 12 héten át tartó zenei képzést és tehetséggondozást.

Példaértékű munka, le a kalappal, GRATULÁLOK!

5. Dózsa Börze - ki ne dobd!

6. Székesfehérvári Királyi Napok 2018

http://szekesfehervarikiralyinapok.hu/

https://www.facebook.com/szekesfehervarikiralyinapok

7. NépmesePont az MMK-ban

Hamarosan elkészül az MMK első emeletén a NépmesePont, szeptember elsején várják a kicsiket és természetesen a kísérő nagyobbakat is a hivatalos átadóra, illetve az egész napos rendezvényre. Igazi családi program ígérkezik...

CsupaCsoda Birodalom az MMK-ban Népmesepont

2018. 09. 01.
Hetedhét Családi Mesenap- CsupaCsoda Birodalom Mesepont megnyitó

Tovább >>>

112. Egy életmű folytatása - Egy elnök naplója I.

EGY ÉLETMŰ FOLYTATÁSA

Szegény Tapolczai Jenő!

Milyen örömmel készült naplójának a megjelenésére. Másfél-két éve, nyáron Balatonakarattyán megmutatott néhány lapot kéziratának a másolatából. Azokat a lapokat, amelyeken leírja egy látogatásukat Borovszky Ambrussal, a Dunai Vasmű akkori vezérigazgatójával valamelyik országos főhatóságnál. Hazafelé az autóban megállapították, hogy ismét sikerült létrehozniuk egy pontházat. Pont kétszer annyiba került, mint korábban tervezték.

- Ilyen vidám könyv lesz?

- Nem. Komoly is, szomorú is, vidám is; igyekszem úgy megírni, hogy benne legyen az egész életem. Abban pedig mindenféle esemény volt.

Meghalt 1976-ban. nem érhette meg a könyve megjelenését. Most itt van az olvasók előtt a napló - Egy elnök naplója címmel Apró Antal előszavával a Kossuth Kiadó jelentette meg, néhány hónappal ezelőtt a Népszabadságban részletet közöltünk belőle -, egy gazdag és okos élet summája. Olvasom, s úgy érzem, mintha Tapolczai Jenő beszélne, forgatná a gondolatait, mesélné a történeteit, színezné a múltat, mozgatná maga körül a világot A könyve olyan, mint amilyen a személye volt: komoly, felelősségtudó, mozgalmas, bölcs, humorral teli. Látható, hogy aki írta, minden kiterjedésében élte az életet; része volt gondjaiban, ínségeiben, küzdelmeiben, örömeiben. Szerette a sikert és elviselte a kudarcokat, mindegyiket mértékkel és magas rendű emberi méltósággal. Tudott nyerni, tudott veszteni; sokszor volt igaza és sokszor nem volt igaza. Használta magát másokért, és kedvét lelte a munkájában.

Gyorsan kergetik egymást az évek: ezért tehát a fiatalabb olvasóknak röviden elmondom, hogy ki volt Tapolczai Jenő. Legutolsó aktív állásában, nyugdíjba vonulása előtt a Fejér megyei tanács elnöke, korábban 14 éven át Dunaújváros tanácselnöke, még korábban az OTSB elnökhelyettese; a felszabadulás utáni időkben Kispest polgármestere. A felszabadulás előtt munkás, illegális kommunista. S kommunista mindvégig, haláláig...

Az igazi szerelem, a nagy alkalom - az életmű: Dunaújváros volt.

A város, amelyet meg kellett csinálni. Mondanom sem kell, eszem ágában sincs azt állítani, hogy ő csinálta. De azt igen, hogy ez a város őnélküle nem az volna, ami ma. Tapolczai Jenő személye másfél évtizeden át összeforrott Dunaújvárossal; és milyen másfél évtized volt ez! A városalapítást követő lendületes évek, az 1953-as szüneteltetési válság és bizonytalanság, az ellenforradalom, az újrakezdés, a kibontakozás - s az eredmény, amelyet megérhetett.

Erről szól a könyv. Ez a témája. De nem ez a tartalma. A tartalma több ennél. Egy politikus, egy közéleti ember életének évtizedei. Miként állította tulajdonságait és adottságait - buzgalmát, meggyőződését, tüzes akaratát, politikusi készségét, személyiségének vonzását - egy ügy szolgálatába. Persze: ezek a szavak nincsenek benne az Egy elnök naplójában. Tapolczai mesél, anekdotázik, emlékezik, ismét átéli régi élményeit kedvvel, szívvel, ahogyan egész életében mindent.

Most, hogy a könyvét olvasom, írásával elibém teremti magát: okos, nagy szemének nyugtalan pillantását, türelmetlen gesztusait, mindig kifejező, mindig találó szavait, szellemességének kedves fordulatait, felszabadult, önfeledt pillanatait. Amelyek sohasem voltak egészen önfeledtek: mert mindig benne vibrált a készenlét, hová kell odaállni, hol lehet segíteni, tenni, elérni, kiharcolni, megvalósítani valamit... Kevés olyan embert láttam, aki a tettekre felhangoltabb lett volna nála.

Amikor nyugdíjba ment, akkor sem nyugodott. Beteg volt már, s hirtelen megroskadt. De tudta, hogy még van tennivalója. Eleget tenni az emlékezés parancsának. Leírni, amit tett és átélt. S a hatvanhárom éves ember tollat fogott, emlékezett, régi feljegyzések, iratok, vb-ülések jegyzőkönyvei, újságcikkek, fényképek segítségével megírta az élettörténetét. Egyszerűen, tényszerűen, időrendben, írásban gyakorlatlanul, de minthogy érdekes személyiség forgatta a tollat, a tehetséges ember ösztönös sugallatával, érdekes lett a könyv is.

Tapolczai Jenőnek, közéleti pozíciója következtében, volt hatalma, és törődött is a hatalmával. Élt vele. De nem a hatalom tette emberré. A személyisége töltötte meg tartalommal azt a hatalmat, amelyet rábíztak. Tudta - sajnos, sokan elfelejtik! -, hogy a beosztásoknak bizonyos kihordási idejük van. Hivatali kudarc, betegség, indokolt, vagy indokolatlan változtatási szándék, s ezerféle más lehetséges ok: beosztás volt, nincs. De emiatt nem kell megroppanni, összedőlni, semmivé válni. Az idő törvényei elől nincs menekvés. Aki ezt nem érti meg és csak "funkciók" kategóriáiban gondolkodik, egész életében lapulhat egy íróasztal mögött. Csak ne történjen semmi. Ne legyen baj, változás, előre nem látott esemény; ne borzolja fel egyetlen kavics se az állóvizet. Tapolczai - pedig mennyivel kényelmesebb lehetett volna az élete - nem bírt így élni.

Zaklatta maga körül a világot, a világ zaklatta őt; így voltak egymással, termékeny békétlenségben. De közben: történtek a dolgok, lendítette, amennyire erejéből futotta, az eseményeket. Nem volt hiúbb sem, mint más ember. Hallottam olyan emberről, akinek az alárendeltjei mindenféle ártatlan összeesküvéseket szőnek, hogy egy-egy ügyben a főnököt ne az osztályvezető, hanem legalább a miniszterhelyettes kérje meg valamire. mert különben úgy érzi, csorba esik a méltóságán. Tapolczai? Az ördög öreganyjával is hajlandó volt tárgyalni, ha szükségesnek gondolta. S tette kedvtelve, örömmel vagy dúlva-fúlva, esete válogatta - de mindig elért valamit.

Szeretett szembenézni a bajokkal. Könyvében idéz egy régi történetet: néhány évvel a felszabadulás után, rövid ideig tartó belügyminisztériumi tevékenysége idején azért bocsátották el az állásából (s mennyire örült, hogy ilyen olcsón megúszta), mert egyik jelentésében leírta, a közhangulatot rontják a súlyos közellátási nehézségek, továb a kuláklistán indokolatlanul szereplő gazdálkodók zaklatása. "Egész pályámon kötelességemnek tartottam - írja a könyvében -, hogy jelentéseimben ne a feletteseim óhaját, vágyálmát foglaljam szavakba, hanem a tényleges, a valós helyzetet. Meggyőződésem ugyanis, hogy a hivatali szervilizmus csak árt közös ügyeinknek. A félrevezetés, a rózsaszínű ködképek festése legfeljebb a személyes karriernek használ, annak se mindig."

Nehezen tudom elválasztani a könyvben olvasottakat a személyes emlékektől; életének legaktívabb szakaszában közelről ismertem. Néhány hónappal a visszavonulása előtt a Fejér megyei tanács elnöki hivatalában meglátogattam, hívására. Cukorbeteg volt; a csúnya őszi napon kedélytelen, lehangolt. Egyszer csak felvidámodott: - Megkérjük a titkárnőmet, hogy hozasson fel valami ebédet. Közben beszélgetünk.

Megérkezett az ebéd.
- Nem lesz belőle baj?

- Ebből?! Dehogynem lesz. Hohó, hogy mekkora baj lesz! Nem győzök majd hazudni az orvosomnak, de alighanem hiába, mert neki is van esze. Ebéd után pihennem kellene egy félórát de kimegyünk Mezőszilasra a szövetkezetbe. Berki megmutatja az új lovait. Abból is baj lesz, persze, hogy elmarad a pihenés. Általában mindenből baj lesz, ha az ember nem ül egész életében egy üvegbura alatt.

Ennek a délutánnak az emléke is itt van a könyvben.

A legfontosabbat ami benne van; miként kell tehetséges vezetőnek lenni, természetesen nem lehet megtanulni Tapolczai Jenő naplójából. De a figyelmes olvasó megtudhatja belőle, hogyan kell egy embernek önnön értékeivel bánnia. Benne van Tapolczai Jenő rokonszenves személyiségének minden vonzóereje - egyebek között az, hogy bár hivatalokat vezetett, soha, egyetlen pillanatig sem volt hivatalnok. Hogy korrekt szabályossággal csinált mindent, előírásokat, törvényeket tisztelve, de ő maga, emberi adottságai folytán, mégis mindig szabálytalan volt. Ettől sugárzott, ezért volt élmény beszélni, találkozni, dolgozni vele a munkatársainak. Ettől lett népszerű és közkedvelt, ahol csak megfordult.

Ebben a könyvben, az Egy elnök naplójában még egyszer - fájdalom, utoljára, de maradandó érvénnyel - megmutatta, hogy közéleti ember közéleti munkálkodással megtarthatja magát az utódok emlékezetében.

Tamás István

Népszabadság - 1977. május 12. 

Következő rész >>>

Előszó

A könyv, amelyet most kezébe vesz az olvasó, szakmai értelemben nem "történész munka". Szerzője, dr. Tapolczai Jenő, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, aki a felszabadulás után, 14 éven át Dunaújvárosban a városi tanács elnöke volt, majd később, nyugdíjba vonulásáig, a Fejér megyei Tanács élén állt. Amikor élményeit, tapasztalatait csokorba szedte, természetesen nem kívánt történelmet írni a korról, amelyben küzdött, munkálkodott, sem a városról, amelyhez emlékeinek java része kötődik. A szerző nem törekedett arra, hogy gazdag életpályájáról hiánytalanul számot adjon. A cím - Egy elnök naplója - maga is inkább széljegyzeteket, egy-egy téma kapcsán a szerző emlékezetébe felötlő élményeket, eseményeket ígér és nem teljes beszámolót. S mégis, az emlékek kusza, olykor látszólag lazán, de mindig logikusan egymáshoz fűzött sorából végül is olyan impozáns mozaikot alkotott, amelyben nemcsak a harcos, céltudatos életút rajzolódik ki világosan, hanem mögötte jól láthatók az országban kibontakozó szocialista építőmunka egyik fontos frontszakaszának, egy új szocialista város létrejöttének és dinamikus fejlődésének kontúrjai.

Elöljáró soraimban hadd kapcsolódjak csupán két, úgy vélem, igen lényeges szálon e könyv sokrétű mondanivalójához.

Dunaújváros különleges helyet foglal el az új típusú szocialista urbanizációban. A magyar társadalomban és gazdaságban a felszabadulás után végbement mélyreható átalakulás történelmileg rövid idő alatt jelentősen megváltoztatta a dolgozók életkörülményeit. Számottevő változás következett be a lakosság települési viszonyaiban is. A szocialista iparosítás előrehaladásával a városba áramlás tömeges méreteket öltött, s a városiasodás folyamata általában felgyorsult. Az urbanizáció egyik legsajátosabb irányát azonban az ipartelepítés, ill. -fejlesztés következményeként szinte a semmiből - jelentéktelen községek helyén - született új városok képezik. Közülük is kiemelkedő jelentőségre tett szert a felszabadulás előtt ismeretlen Dunapentelén, a Vasmű szomszédságában felépülő Dunaújváros, melynek neve elválaszthatatlanul egybeforrt a szocialista építés történetével.

A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott világtörténelmi jelentőségű győzelmével, hazánk felszabadításával számunkra is megnyílt a lehetőség, hogy megvalósuljon a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma. Ehhez azonban meg kellett szervezni a fasiszták által lerombolt, kifosztott ország újjáépítését, meg kellett semmisíteni a tőkés-földesúri rendszer társadalmi gazdasági alapjait, és meg kellett teremteni a forradalmi fejlődés fő eszközét, az új demokratikus államhatalmat. A kommunista párt, az újjászületés vezető ereje, ezért tűzte ki elsődleges célul a közigazgatás megreformálását és a népellenes elemektől való megtisztítását. Így került be a dolgozók képviseletében az állam központi és helyi szerveibe, a hatalom bástyái közé sok ezer munkás és szegényparaszt. Közöttük szép számmal voltak olyanok, akik - miként e könyv szerzője is - már a felszabadulás előtt részt vettek a munkásmozgalomban. Közéleti tapasztalatuk alig volt, igazgatási ismereteik még kevésbé, de volt forradalmi lelkesedésük, hitük, és élvezték a dolgozók bizalmát. Helytállásuknak, áldozatos munkájuknak nagy szerepe volt abban, hogy a proletárdiktatúra kivívását követően létrehozhattuk a tanácsrendszert, s ezzel igazi népképviseleti alapokra helyezhettük a közigazgatást.

A tanácsok a munkáshatalom államszervezetének fontos társadalmi funkciót is betöltő alapintézményei. Megalakulásuk óta tevékeny részesei a párt- és az állami politika helyi végrehajtásának, a szociális gondoskodás, a város- és község-fejlesztés, a lakosság ellátása terén elért eredményeknek. Ismeretes, hogy az első években - különböző okokból - még nem tölthették be megfelelően az alkotmányban és a tanácstörvényben meghatározott szerepkörüket. A szerző saját példáján keresztül érzékelteti az indulás nehézségeit, a városfejlesztés ezernyi gondját, a szükséges önállóság és hatáskör hiányát. A tömegkapcsolatokra is hátrányosan hatott több korabeli hibás intézkedés, a tömegek meggyőzése helyett az adminisztratív intézkedések előtérbe helyezése és az 1949- 1956 közötti évek egyéb ellentmondása. Mindezek nehezítették a tanácsok munkáját is, és mellettük kevés figyelmet és eszközt fordíthattak a lakosság jogos szükségleteinek kielégítésére.

Igaz, a Magyar Dolgozók Pártja 1953 júniusa után hozzákezdett a hibák feltárásához és kijavításához. Ennek eredménye volt az 1954-ben hatályba lépett második tanácstörvény is, amely növelte a tanácsok önállóságát, kedvezőbb feltételeket teremtett munkájukhoz. Az akkori politikai helyzet miatt - amelyet a szerző "cikcakk-politikaként" jellemez - a várt fejlődés mégsem következett be a szükséges mértékben. Amikor pedig megindult a jó irányú kibontakozás, az ellenforradalom állította átmenetileg súlyos helyzet elé a néphatalmat, a tanácsokat is. A próbára tevő nehéz években, majd az ellenforradalom okozta eszmei-politikai és gazdasági zűrzavar körülményei között a tanácsvezetők és a tanácsi dolgozók többsége hű maradt a szocializmus ügyéhez, és tevékenyen részt vett az ellenforradalom leverését követő konszolidációban, majd a mezőgazdaság történelmi jelentőségű szocialista átszervezésében. Ennek a forradalmi feladatnak a megoldása új helyzetet teremtett társadalmi, politikai, gazdasági téren egyaránt. A szocialista alapok lerakása új elemeket vitt pártunk szövetségi politikájába, amelyben jelentős szerep hárult és hárul a tanácsokra is. Ezeket az új elemeket pártunk VIII. kongresszusa elemezte, és ezek mint a szocialista nemzeti egység politikája váltak ismertté. Együtt a tömegekkel - együtt a néppel: ezt követelte addig is a fejlődés, azonban ennek még nagyobb lett a jelentősége új, az addiginál bonyolultabb feladataink teljesítése érdekében. Pártunk féltve vigyázta és vigyázza, hogy nagy történelmi feladataink megoldásába bevonja a nép széles rétegeit, mert ez nem csupán alapfeltétele a szocializmus sikeres építésének, hanem ez a módja az egyéni, a csoport- és az állami érdek egysége érvényesítésének is.

A szocializmus alapjainak lerakása, majd a fejlett szocialista társadalom építésének megkezdése napirendre tűzte az állami munka színvonalának emelését, a szocialista demokratizmus szélesítését is. Ehhez mérten a hatvanas évek elejétől kezdve számos központi intézkedés növelte a tanácsok önállóságát, hatáskörét, anyagi eszközeit. Hatásukra mindjobban kibontakozott gazdasági szervező, kulturális ellátó tevékenységük, megélénkült a város- és községfejlesztés, javult a hatósági ügyintézés, növekvő számban vonták be a tanácsi munkába az állampolgárokat. Ezzel párhuzamosan nőtt a tanácsok társadalmi elismerése, tekintélye.

Társadalmi, gazdasági fejlődésünk gyorsuló üteme csakhamar általánosabb előrelépést követelt. Az MSZMP X. kongresszusa állást foglalt az államélet és a szocialista demokrácia átfogó fejlesztése és ennek keretében a tanácsrendszer továbbfejlesztése, a tanácsok hatáskörének, önállóságának és felelősségének növelése mellett.

Az országgyűlés által 1971. február 10-én elfogadott harmadik tanácstörvény szocialista rendszerünkben ténylegesen betöltött szerepüknek megfelelően határozta meg a tanácsok funkcióit, és minden korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtett munkájukhoz. Tapolczai elvtárs ezt úgy fogalmazta meg, hogy az új törvény "a tanácsok életében szinte forradalmi változást hozott". E törvény alapján valóban új lendületet vett a tanácsi munka. Az MSZMP XI. kongresszusa szerint erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege, hatékonyan vesznek részt az össztársadalmi feladatok megoldásában.

Egyre érezhetőbbé válik az, hogy bővült a tanácsok területi szerepköre. Folyamatosan bővül a nem tanácsi szervekkel való összefogás lakások, közművek, járdák, parkok létesítésére, iskolák, óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők, sportpályák és más, a helyi lakosság ellátását szolgáló létesítmények közös megépítésére, a létesített intézmények együttes fenntartására. Sok szép példát találhatunk erre ebben a könyvben is. Igen jelentős, pozitív irányú változások történtek a tanácsok területi-igazgatási rendszerében. A fejlettebb községek nagyközségi jogállást és ezzel több hatáskört kaptak. A felszabadulástól napjainkig 34 új város alakult. Köztük több szocialista város, elsőként Dunaújváros.

A szocialista társadalom fejlődésében természetesen nem lehet megállás. A XI. kongresszus határozatainak végrehajtása a szocialista állam valamennyi szervére, a tanácsokra is növekvő feladatokat hárít. A legfontosabbak közé sorolható az ötödik ötéves terv politikai-gazdasági céljainak valóra váltása, a városok és községek fejlesztése, a lakosság ellátásának javítása, mindenekelőtt a tervezett lakások, közművek és kapcsolódó intézmények megépítése. Ehhez a tanácsoknak 375 milliárd forint áll rendelkezésükre, másfélszer több, mint a negyedik ötéves tervük előirányzata volt.

A tanácsokban, egész eddigi fejlődésük ezt igazolja, megvan a képesség, hogy megfeleljenek a magasabb követelményeknek. Biztosíték erre a közéleti munkában jártas sok ezer tanácstag, a politikailag és szakmailag jól felkészült és képzettségét folyamatosan növelő tanácsapparátus.

Tapolczai elvtárs visszaemlékezése személyes vallomás közügyekről. Tanácselnöki tapasztalatait a tőle megszokott közvetlen stílusban, jó humorral, humanitással és politikai éleslátással örökítette meg. Ezért e könyv - úgy gondolom - nemcsak a dunaújvárosiak vagy a tanácsi munkában részt vevők számára lehet hasznos és érdekes olvasmány, hanem joggal tarthat igényt a legszélesebb közérdeklődésre is.

APRÓ ANTAL

Folytatás hamarosan!

Egy elnök naplója - KÖNYV

Ha tetszett, oszd meg, hogy ismerőseidhez, barátaidhoz is eljusson a cikk. Köszönöm!

MÉG TÖBB VÁROSTÖRTÉNET

Tovább >>>

#7nap - 55

Hőhullám ide vagy oda, itt az új 7NAP! Témaindítónak rögtön essen szó a hőségről, egy biztos, ezt is túl fogjuk élni. Tippek, trükkök, némi uszodázás, ahogy mi is tettük múlt héten a strandok éjszakáján, Igalon. De térjünk vissza Dunaújvárosra, remek fotóválogatással várják az Így látjuk "MI" csoport tagjai az érdeklődőket az evangélikus templomba, szeptember 6-ig, azon túl persze a neten bármikor, keressetek rájuk a facebookon, megéri! Szomorú statisztika, 2018 első felére vonatkozóan a zebrán elgázoltak száma már 440. Lerágott gumicsont, de ugye egyszer ez a szám a második félévben csökkenni fog?! A kérdés persze költői, csak bízni tudok benne, hogy igen, ahogy abban is, hogy egyszer elérjük azt, hogy értelmes kezdeményezésekre költjük adóforintjainkat. Mondjuk ingyenes buszközlekedés? Na jó, ne szaladjunk annyira előre, mi mondjuk kezdhetnénk a jövő generációjával, a gyerekekkel... Zárásképpen pedig két programajánló, péntek-szombaton Nagyvenyimre várják az érdeklődőket a falunapi rendezvényekre, augusztus 24-én pedig Quintia koncert az Intercisa Múzeumban. Én szóltam! Start! Most és itt!

1. Hőség

Nem mindennapi időjárás van mostanában, és ha hihetünk az előrejelzéseknek, ez így is marad még egy kicsit. Nyilván, nyár van, erről szól ez az időszak, mégis... Mit lehet tenni, hogy elviselhetőbb legyen a mindennapi munka mindazoknak, akik mondjuk nem strandon hűsölnek. 

A nagy hőség még az egészséges emberek szervezete számára is extrém igénybevételt jelent. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. A hőség idején gondoskodni kell a megfelelő folyadékpótlásról, ne várjuk meg, míg kialakul a szomjúságérzet. Kerülni kell az alkohol, a kávé és egyéb magas koffein-, illetve cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását. A legmelegebb órákban, vagyis 11 és 15 óra között lehetőség szerint ne tartózkodjunk a tűző napon, bőrünket megfelelő öltözködéssel és napvédő készítmények alkalmazásával védjük a leégéstől. A vízparton pihenők kerüljék a napozást, valamint ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel. A melegben a koncentrációs készség is gyengül, ezért az autósok fokozott óvatossággal vezessenek.

forrás: antsz.hu

További (jó)tanácsok:

Közegészségügyi tanácsok a hőhullámok hatásainak enyhítésére - hohullam_tanacsok.pdf

Közegészségügyi tanácsok a napsugárzás káros hatásainak megelőzésére - uv_tanacsok.pdf

Bárki által – saját nyitva tartásuk függvényében – igénybe vehető légkondicionált helyiségek Fejér megyében - fejer.katasztrofavedelem.hu

Egész télen erre vártunk NEM?! 

VIGYÁZZUNK MAGUNKRA ÉS CSALÁDTAGJAINKRA!

2. Igal

Régi bakancslistás hely, és legutóbb, amikor ott jártunk megfogadtuk, még visszatérünk. Így is lett, egészen pontosan múlt pénteken a strandok éjszakáján tértünk vissza "ünnepelni". Némi távolságbeli problémáink vannak, lehetne közelebb is, de az igali fürdőért azt hiszem érdemes ennyit utazni, még akkor is, ha nem éjszakai fürdőzésre megyünk. Gyerekbarát, családbarát, lehet fürdeni kint, bent, nagyon helyes kis retro nyakba akasztható kis tartóba lehet betenni a szekrényünk kulcsát, már persze ha kérjük, a kiszolgálás jó, köszönet a szervezőknek, a helyieknek, és külön köszönet a szállásadónknak is, remekül éreztük magunkat! 

Tud(t)unk élni! :)

Apropó, Dunaújvárosban mikor lesz ilyen?!

3. Fotókiállítás Dunaújvárosban

Nem gondoltam volna, hogy ennyien lesznek a tegnapi kiállításmegnyitón, talán maguk a szervezők sem. Fülledt meleg, 35 fok árnyékban, talán mindenki várta már, hogy a megnyitóbeszédek után kicsit megmozduljon a terem, életre keljenek a képek, az érdeklődők megcsodálhassák. Hiszen ezért indult ez az egész pár éve az Így látjuk "Mi" csoporttal. Lelkes amatőr fotósok, akik szabadidejükben járják a közelebbi és távolabbi szebbnél szebb helyeket, ezekből a képekből készült egy összeállítás, ezeket a képeket csodálhatjuk meg szeptember 6-ig az evangélikus templomban. A kiállításon Lukács János, Németh Zsolt, Szabó Nadett, Józsa Róbert, Holczer Tibor, Kuruczné Gál Kriszta és Nagy Zsolt városi, és nem városi képeit láthatjuk. Nem csak a kiállítást érdemes megtekinteni, de nap mint nap kerülnek fel szebbnél szebb fotók a csoportba is, akit érdekelnek, szerintem nyugodtan keresse meg őket a facebookon, és ha kedvünk támad, akár mi is feltölthetjük saját alkotásainkat. Fényképezőgépre fel, sok további szép képet mindenkinek.

Aki nem látta, szeptember 6-ig pótolhatja! 

4. Balesetek

Ki vigyen el? A taxis, a rendőr, a mentő, vagy a halottaskocsi?!

Még választhatsz!

Aggasztóan sok a baleset, főleg azért, mert ezeknek a nagy része egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Lerágott csont lenne végigvenni mikor ne üljünk be az autóba, viszont a zebra környékén mindenképpen gondoljunk mások testi épségére, másrészt az autó javítása sem egy olcsó dolog egy ilyen baleset után.. de ez már tényleg csak másodlagos.
2018 első felében 440 zebrán átkelő gyalogost gázoltak el. Sajnos Dunaújvárosban is volt 1-2 ilyen eset az elmúlt időszakban. Vigyázzunk rájuk!

Jó ha tudjuk:

A jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie a zebrát, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.

 

Sebesség - Kricsmarekovics Szvetozár története

5. Ingyenes buszközlekedés

Hogy mi mindig le vagyunk maradva, azzal nyilván sokan egyet tudunk érteni. Néha csak kapkodjuk a fejünket mi mindennel járnak előttünk az úttörők, jelen esetben Észtország, ahol gondoltak egyet, és az ország jelentős részén ingyenessé tették a regionális közlekedést. Nos csak ha szeretett városunkra gondolok, jelen helyzetben még akkor sem tudnám igénybe venni a helyi buszközlekedést, ha ingyenes lenne, ugyanis még mindig vannak olyan városrészek, ahova csak átszállással tudnék eljutni, nem is beszélve a városnéző körutakról. Azért mégis jónak tartanám, hiszen itt elsősorban nem is rólam van szó. Ha kicsiben is, de el lehetne kezdeni, mondjuk ne csak az élményfürdőzést támogassuk a diákoknak, hanem az ingyenes buszközlekedést. Ha nem is mindenki, de mondjuk a diákoknak, a jövő generációjának egy külön iskolabusz, nem csak kiegészítő jármű... Ugye ismerős a szinte majd minden iskola előtti tumultus, amikor a lelkes szülők, még akár az osztályteremig is felvinnék gyermeküket?! Nos ha nem is tűnne el ez a jelenség, biztos vagyok benne, lenne rá igény. Aztán lehet továbbgondolni, helyi szinten kamatoztatni az ezzel járó előnyöket. Nem utolsó sorban, óvjuk a környezetünket. 

Igen, én megpróbálnám!

Az ingyenes tömegközlekedéssel két baj lehet: vagy nincs rá pénz – vagy túl jól sikerül - hvg.hu

6. Falunap Nagyvenyimen

Ismét elérkezett augusztus első hétvégéje, eltelt egy év, ismét falunap Nagyvenyimen. a programokról bővebben a Palágyi József Művelődési Ház és Könyvtár oldalán olvashatunk. Jó szórakozást, jó időt!  Mi ott leszünk! És Ti?!

Palágyi József Művelődési Ház és Könyvtár - muvhaz.nagyvenyim.hu

7. Quintia koncert

Csak halkan megsúgom, lesz egy fantasztikus koncert az Intercisa Múzeumban augusztus 24-én. Én időben szóltam! :)

Tovább >>>

111. Sebesség

Rába platós tehergépkocsi  -  illusztráció

SEBESSÉG

Ezt a történetet szavahihető barátom mesélte el nekem. Viszont az illető - meg kell mondanom -Rácalmáson lakik és így elfogult. A történetet szóról szóra úgy mondom el, ahogy őtőle hallottam, csak a soffőr nevét felejtettem el időközben. Ezért a továbbiakban - rövidség kedvéért - Kricsmarekovics Szvetozárnak fogom nevezni.

A soffőr gyermekkorában autóversenyző akart lenni és álmában egyszer látta is magát, megszámlálhatatlan lóerejű versenykocsin. Diadalmasan búgott fel a motor, mikor rákapcsolt a 240 kilométeres sebessége, halomra döntögette a rekordokat, de azután felébredt és később teherkocsin lett soffőr. Egyébként ő szállította a pentelei dolgozókat Baracsra, de lehet, hogy Földvárra, ámbár az is lehet, hogy Rácalmásra. De erre már nem emlékszem pontosan.

A teherkocsin ponyva volt, a ponyva alatt fapadok és volt egy feljáró hágcsó is, a kapcsolótáblán pedig volt egy sebességmutató óra. Mindez azért volt - ezt persze csak a gyengébbek kedvéért közlöm - hogy az utas felmenjen a hágcsón, leüljön a padra és a ponyva védje, ha viszontagságos az időjárás. A sebességmutató pedig azért volt, hogy figyelmeztesse a soffőrt arra: lassan hajts és a közmondás szerint is tovább élnek utasaid. Nem így azonban Kricsmarekovics...

Egyszer olvasta valahol, hogy Caracciola jónevű olasz autóversenyző a Róma-Castelgandolfói utat 16 perc 57 másodperc alatt tette meg. Szemében titokzatos tűz  gyulladt erre ki. Eszébe jutott a régóta magába temetett álom és első kísérletre már tizennégy perc és negyvenegy másodpercre javította meg az elbizakodott olasz eredményét a Rácalmás és Pentele távon. Az elnyűtt motor asztmásan köhögött, a kocsi minden alkatrésze külön zihált és jajgatott. Az utasok sápadtan kapaszkodtak a táncoló padokba és egymás kezét szorították görcsösen, vadul. Július végére 13 perc alá szorította a rekordot. Sajnos, két pad közben összetört, valamint egy vigyázatlan utas lába is, aki a bekanyarodásnál könnyelműen ülve maradt, ahelvett, hogy hasrafeküdt volna a fenéken, mint ezt a tapasztaltabb utasok általában tanácsolják.

Augusztus 18! Komoly dátum: 12.06 perc az új rekord! A harmadik pad is eltört és szegény feljáróhágcsó a sebességtől szédülten zuhant ki egy vigyázatlan huppanásnál. Aprófa alakjában találtak rá másnap a környékbeli hivatásos hulladékgyűjtők.

Ebben az időben az utasok, ha nem hoztak saját lépcsőt magukkal, úgy egymás hátára állva próbáltak bejutni a kocsiba és ez sok mulatságos pillanatot szerzett a jóságos soffőrnek. Ha pedig az autó megindult, az emberek egymásba markoltak szótlanul és lázas fogvacogásuk kísérte csak a meghajszolt motor kétségbeesett zakatolását. Szeptemberben a ponyva végleg széthullt s a rohanástól egyre lazuló lyukain keresztül szél süvített az utasokon át. Sokan zokogtak még az erős férfiak közül is, a nők pedig hangosan sikoltozva, körmeiket vágták a fenékdeszkába és harsány fogadalmakat kiáltoztak az éjszakába, ha Rácalmásig fennmaradnak a kocsin. (Szeptember 19-én: tizenegy perc, huszonhárom másodperc.)

Sajnos - mint barátom meséli - akkor már a kocsi indulási ideje is kezdett tökéletesen bizonytalanná válni. Kricsmarekovics már az 1953. decemberi menetrend szerint indult és a legvalószínűtlenebb időközökben suhant át kocsironcsával a parkírozó helyen. A reggeli negyedhetes járat néha délután Indult és csak Pentelén derült ki, hogy ez a jövő heti félhatos, de ez is visszafelé Rácalmásra. Néha éjféltájt rohant át Ópentelén és sikoltozó utasai a kardántengelybe kapaszkodva repültek utána. (Kilenc perc, negyvenegy másodperc, két dugattyúval és oldalfalak nélkül.)

Barátom - aki rácalmási, de szavahihető - ekkor tért át a gyalogjárásra és meséje így végetért. De babonás almási vénasszonyok, esténként a kemence mellett, suttogva folytatják a legendát Kricsmarekovicáról, akinek autója rég szétmállott atomokra, de ő a megmaradt bal hátsó keréken állva, kezében a sebességmérővel és egy fél sárhányóval, pokoli sebességgel vágtat a pentelei éjszakában. Pentele-Rácalmás három perc... kérem a szállítási igazolványokat felmutatni - üvölti az arrajárók felé.

A vénasszonyok szerint ilyenkor a jótét lélek háromszor köpjön át balvállán és hő imát mormoljon a szent Tefuhoz, avagy a Szállítási Osztályhoz, amely lakozik a NEB- ben...

Földes Miklós - Sztálinváros

Ha tetszett, oszd meg, hogy ismerőseidhez, barátaidhoz is eljusson a cikk. Köszönöm!

MÉG TÖBB VÁROSTÖRTÉNET

Tovább >>>

#7nap - 54

Hőség ide, vagy oda, a jól megérdemelt szabadság után újra itt a 7NAP! Mai körképünkben essen szó egy kicsit a focistákról, akik az elmúlt hónapban izgalomban tartották az egész világot. Némi földrengés, gratula a francia győzelemhez, és hát déli szomszédaink is kitettek magukért. U20-as kéziseink is világbajnokok, nem semmi teljesítménnyel fordítottak a döntőben. Szép volt lányok! Ha már világsiker, essen szó egy magyar animációs rövidfilmről is, a Wireless-ről, ami most már online is megtekinthető. Hétvégére pedig reméljük a legjobbakat, rengeteg program közül válogathatunk, többek között vár ránk a pénteki Holdfogyatkozás, és a Strandok Éjszakája, szombaton pedig éjjel is libegőzhetünk, már ha persze van kedvünk hozzá, és kicsit kimozdulunk. Megéri. Jövő héten pedig vár minket Székesfehérvár a hétfőn kezdődő Alba Regia Feszt koncertjeire. Nem fogunk unatkozni... Helló NYÁR! Start! Most és itt.

1. Labdarúgó-világbajnokság

Míg a magyar focisták az elmúlt bő egy hónapban elfáradtak a televíziónézésben, addig a francia csapat szépen csendben megnyerte az orosz rendezésű labdarúgó-világbajnokságot. Ki gondolta volna?! Ha az elején kérdezik, talán Argentína, vagy Brazília lett volna a favorit. A "nagyok" pedig szépen csendben kihullottak, ki-ki a maga módján értelmezte, de ne felejtsük el, akik elbuktak, azok legalább kijutottak. No nem is nagyon ostoroznám, ilyen a sport, a foci, és hatalmas gratuláció a "mi kutyánk kölkének", Horvátországnak is, nagyon megkedveltem őket, és nem csak azért mert épp a döntő előtt értünk haza a dalmát tengerpartról...
.. és miközben nálunk a másodosztály focipályáit fogják szorgalmasan fűteni, addig déli szomszédainknál:

"Történelmet írtunk. Lehet nincs olyan stadionunk, amelyben az ősszel rajtoló Nemzetek Ligájában fogadhatjuk az ellenfeleket, de van szívünk és büszkeségünk"

- válaszolt Zlatko Dalic szövetségi kapitány arra a kérdésre, hogy mit jelent egy olyan kis ország, mint a négymillió lakosú Horvátország számára a fináléba jutás.

2. U20 kézilabda-világbajnokság

Ami nem sikerült az aranylábú focistáinknak, azt bőven túlteljesítette az U20-as kézilabda csapatunk, ugyanis nem csak kijutottak a világbajnokságra - jelen esetben épp Debrencen volt a házigazda - , de iszonyatos energiával a fináléban Norvégia nemzeti csapatát múlták felül. Hatalmas gratula a hölgyeknek!

Boldogok és büszkék vagyunk. Az aranyérem, a világbajnoki cím nem az én sikerem, hanem természetesen a lányoké, és azoké az edzőkollégáké, akik megtanították őket kézilabdázni. A siker közös, mindenkinek köszönöm, aki részese volt. Nagyon egységes volt a csapat

– nyilatkozta a szövetségi kapitány Golovin Vlagyimir.

A világbajnok magyar válogatott névsora:
Binó Boglárka, Faluvégi Dorottya, Fodor Csenge, Giricz Laura, Háfra Noémi, Hlogyik Petra, Hornyák Bernadett, Horváth Laura, Kácsor Gréta, Klujber Katrin, Kuti Bettina, Lakatos Rita, Márton Gréta, Pásztor Noémi, Pénzes Laura, Suba Sára, Szabó Kitti, Tóvizi Petra, szövetségi edző: Golovin Vlagyimir, edző: Pigniczki Krisztina

kép, forrás: index.hu/sport

3. Wireless

Pataki Szandra 2016-ban készült vizsgafilmje, a Wireless az elmúlt években bejárta a nagyvilágot, több, mint 20 különböző fesztivál programjába válogatták be, közben több díjat is kapott, például megnyerte a Magyar Filmdíjat animációs kategóriában, de ott volt a 2017-es cannes-i filmfesztivál Short Film Corner elnevezésű programjában,  Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztiválon, Kanadában a Festival Stop Motion programjában és a horvátországi Supertoon animációs filmfesztiválon is, csak hogy néhányat említsünk. Több díjat is elnyert a Wireless, például idén februárban a magyar filmkritikusok neki ítélték a legjobb rövid animációs film díját. Az elmúlt évben pedig a Slow Film fesztiválon a legjobb animáció díját kapta, de díjazták az amerikai Womanimation nevű fesztiválon is.

A Wireless egy bábanimációs film, ami stop motion technikával készült. Egy olyan világban játszódik, ahol minden ugyanabból az egy, végtelen hosszú drótszálból jött létre. A történet főhőse egy kapzsi alak, aki először csak az előtte lévő drótot próbálja saját magának megszerezni, közben fogalma sincs, hogy mi ellen küzd. De miután megszerezte, még erősebb lesz, így még több drótot tud bekebelezni.

De inkább nézzük....

WireLess from Szandra Pataki on Vimeo.

Pataki Szandra mellett a film kreatív csapatában benne volt Kubinyi Krisztina és Márton Noémi, a zenét Tornyai Péter szerezte, az operatőr Nemes Sándor volt.
Így készült:

WireLess werk 2017 from Szandra Pataki on Vimeo.

forrás: index.hu/kultur

4. Holdfogyatkozás

Nem mindennapi eseménynek lehetünk szemtanúi, a pénteki holdfogyatkozás különlegessége, hogy a 21. század leghosszabb teljes holdfogyatkozását láthatjuk, már amennyiben az időjárás engedi. Az esemény maximuma magyar idő szerint 22:21-kor lesz látható, maga a teljes holdfogyatkozás pedig 1 óra 43 percen át fog tartani. Ezzel csupán 4 perccel marad el minden idők leghosszabb teljes holdfogyatkozásától. Szóval akit érdekelnek az égi jelenségek, ki ne hagyja, biztos szép lesz és látványos!

5. Strandok Éjszakája

Idén július 27-én, 9. alkalommal rendezik meg a Strandok Éjszakáját, amelyhez országos szinten több fürdő is csatlakozott már. Hosszabbított nyitvatartással, sztárfellépőkkel és kedvezményes belépőkkel várják az érdeklődőket. A kezdeményezés célja, hogy felhívják a figyelmet a magyar fürdőkre, az évezredes magyar fürdőkultúra hagyományaira.

Aquaworld Resort Budapest - www.aquaworldresort.hu:
DJ-vel, tűzzsonglőrökkel, szauna szeánszokkal, és táncosokkal várják a vendégeket a fürdőben. A kedvezményes belépőjegy aznap csak 3 690 Ft! Hosszabbított nyitvatartás 01.30 óráig.

Harkányfürdő - www.harkanyfurdo.hu:
9.00-22.00-ig várják az érdeklődőket a fürdőben.

Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidő Központ - www.cegledfurdo.hu:
Medence party DJ MAD aka GustavM-mel! 50% kedvezmény-t adnak, így a belépő szaunahasználattal csak 1 200 Ft. A fürdő 20.00-24.00-ig tart majd nyitva.

Kecskeméti Fürdő - www.kecskemetifurdo.hu:
Az éjfélig tartó buliban élő DJ Show, lézer show, táncfellépés, tűzzsonglőr, ajándék világító karkötő várja a vendégeket. A belépő ára 14 év felett 1 300 Ft/fő, 14 év alatt 900 Ft/fő.
A helyszín jó idő esetén a Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark (Kecskemét, Csabay Géza krt. 3.), rossz idő esetén a szomszédos Kecskeméti Fürdő (Kecskemét, Csabay Géza krt. 5.).

Tisza Parti Gyógy- és Élményfürdő - www.tiszapartifurdo.hu:
A fürdőzés éjfélig tart, Vastag Csaba koncert 20.00-tól, pizza- és koktélkupon, lézershow, tűzzsonglőr. A napi belépő ára tartalmazza az éjszakai fürdőzésen és programokon való részvételt.

Igali Gyógyfürdő - www.igal.hu:
Igal Night – Éjszakai fürdőzés, Buli a csillagok alatt -zenés éjszakai fürdőzés, fényszínház, lézershow, koktélok. A rendezvény napi belépőjeggyel látogatható, 18 óra után érkezők pedig kedvezményesen válthatnak belépőt: felnőtt – 1500 Ft (20-60 év), Szép korúak 60 év felett 1200 Ft, Ifjusági (6-20 év) 1100 Ft. Nyitva egészen 24:00-ig!

Tősfürdő - www.toserdo.com:
Fontos információ: A rendezvény nem 27-én, hanem július 28–án szombaton kerül megrendezésre! A program: retro medencés party és Dj Gazso 24:00-ig!

Teljes lista, még több fürdő a www.furdoszovetseg.hu/programok/strandok-ejszakaja/ oldalon

6. I. Libegők Éjszakája

Libegőzz úgy mint még soha, élvezd az éjszakai libegőzés élményét, és nézd meg a hegytetőkről a Piscis Austirnidák hullócsillagrajt mindenféle fényszennyezés nélkül, július 28-án, szombaton!
Magyarországon több helyszínen is részese lehetsz az éjszakai libegőzés élményének, mint például:

Zemplén Kalandpark, Sátoraljaújhely

Zugligeti Libegő, Budapest

Eplényi Libegő, Kaland Hegy - Eplény

Élmény és kikapcsolódás az egész családnak, miért is maradnátok otthon?!

7. Alba Régia Feszt 2018

Most aztán igazán érdemes lesz jövő hét elején Székesfehérvárra utazni, mert remek - és nem utolsósorban ingyenes - koncertek várják az érdeklődőket.

 Alba Régia Feszt

www.facebook.com/albaregiafeszt

www.albaregiafeszt.hu

Tovább >>>

110. Sándor András - Sztálinváros XII.

SZTÁLINVÁROS

Tizennégyezernyolcszázan  írták alá ezt a levelet...

ELJÖTT AZ ŐSZ. A hulló falevelek aranyesővel borították el az utakat. A Duna fölött vadludak gágogtak, szél hátán úszó ökörnyálakon didergő pókok menekültek a közeledő tél elől. Felhőfoszlányok csak ritkán tűntek fel az égboltozaton, az ég hidegen, szürkéskéken csillogott. Öreg pentelei parasztok, anyókák csodálkoztak: ritkaság itt az efféle száraz ősz. Elmaradt az eső, elmaradt a tavalyi ősz sara. De fent a falakon már érezte az építő az ősz csípős leheletét. A szél már hidegebb volt és a szállásokon is egycsapásra megjelentek a kályhák, a kályhákban fellobbant a láng.

Szabályosan élt, lélekzett a Város, az új város, a maga új embereivel.

Őszi idők jöttén mindig felébrednek az emberekben a gondolatok, mindig a vizsgálódás korszaka következik. Talán azért, mert közeledik a fagy, mely évezredeken át tétlenségre kárhoztatta az embert, talán azért, mert az elmúlás gondolata és látványa magábaszállásra készteti az embert.

Az új város építői és lakói maguk előtt látták eddig elkészült művüket és eltűnődtek rajta. Törték rajta a fejüket a parasztok: ki hitte volna? Az építők végignéztek az új utcasorokon, a felépült Gépgyár tömör műhelyein és visszaemlékeztek arra az időre, amikor hozzákezdtek, amikor még el sem tudták volna mindezt képzelni. A dal, amely a hármas kockáról és a csillagról szól, immár egy elmúlt korszak dala, hiszen már nem is látszik az a csillag a hármas kocka tetején és a legmagasabb épület immár a víztorony, amely nem sokáig burkolózik tovább állványerdőbe... Megrendülve vetettek számot az elmúlt esztendővel a műszakiak, a mérnökök: többre voltak képesek mint maguk is gondolták volna. A vasöntő is visszagondolt arra, amikor még sajnálta a pénzt nagyobb épülettől, hiszen elég neki egy szoba is... Kis szobácska négy fala után most már hozzászokott a végtelen tér látásához és várta a napot, amikor öntőmester lehet és keze nyomán kitör a kemencéből az izzó vas, az első vas, amely ezen a tájon termett, amióta ember lakja a Duna és a Tisza partjait.

November 7 ez a nap.

Harmincnegyedik születésnapja a világszabadságnak, az új korszak hajnalának. Ezen a napon folyik majd a Vasmű első vasa és első acélja.

Az acél...

Erre a nagy november hetedikére készülve egyre többször jutott az építők eszébe az Acélember. Orosz nyelven: Sztálin.

A magyar történelemnek is legnagyobb alakja Ő. A szakadék széléről rántotta vissza a gúzsbakötött népet. Elvágta a kötelékeket, összetörte a láncokat. Elűzte az ősi ellenséget, diadalra juttatta Dózsa, Rákóczi, Kossuth, Petőfi és a szabadságért halt kommunisták ügyét. Tanította, nevelte, nekünk adta a ma legnagyobb magyarját, Rákosi Mátyást. Tapasztalatokat, mérnököket, gépeket adott és nélküle nem lenne most Vasmű, nem lenne izzó acél, nem lenne új város és nem lenne új ember a Duna szeszélyes, szakadékos partján.

Egy este a mi pusztai emberünk, azaz az új ember levelet írt a szobában. A brigád ott állt és ült körülötte, majdnem mindenki tett hozzá egy-két szót a levélhez. A pártbizottságnak szólt a levél.

"... éppen ezért kérjük a pártbizottságot, továbbítsa kérésünket Rákosi elvtárshoz: azt kérjük, nevezzük el a mi vasművünket Sztálin elvtárs nevéről Sztálin Vasműnek, új városunkat pedig Sztálinvárosnak..."

A motorszerelő megkapta a levelet, azután egy másik ugyanilyen tartalmút, egy harmadikat, a tizediket, a századikat. Népmozgalom bontakozott ki az új városban: november 7-én folyjék a vas és az acél, november 7-én Dunapenteléből Sztálinváros legyen.

Tömve volt azon az estén a magasépítők kultúrháza, a József Attila kultúrház, azon az estén, amikor összegyűltek az építők, hogy megválasszák a küldöttséget, amely elviszi Rákosi elvtársnak a Vasmű építőinek levelét.

Tizennégyezernyolcszázan írták alá ezt a levelet.

Tizenöttagú küldöttség kereste fel Rákosi elvtársat. Erről a nagy napról így számolt be a "Szabad Nép":

Szombaton reggel tizenöttagú dunapentelei küldöttség kereste fel Rákosi elvtársat. Sztahánovisták, brigádvezetők, mérnökök jöttek el ide, volt köztük dolgozó paraszt a faluból, Dísz-tag, segéd- munkásnő. Vaskos kötetet hoztak: a gyár építőinek, a falusiaknak 14.800 aláírását.

"Legforróbb óhajunk, hogy a Nagy Októberi Szocialista forradalom 34. évfordulóján, épülő nagy művünket és városunkat, Ötéves Tervünk büszkeségét, a világ minden dolgozójának vezéréről, a szocializmus megvalósítójáról, a magyar nép legőszintébb barátjáról, a nagy Sztálinról nevezhessük el - így hangzik a kérés.

-  A Vasmű minden egyes dolgozója, városunk minden egyes dolgozója kéri, hogy épülő békeművünk "Sztálin Vasmű", új, szocialista városunk "Sztálinváros" nevet vehesse fel."

A küldöttség óhaját Bojér Béla dunapenteleí sztahánovista kőműves tolmácsolta.

- Régóta a szívünkön viseljük, most végre ki is mondjuk: Mi, akik a nagy Dunai Vasművet, a szocialista várost építjük, azzal a kéréssel fordulunk Rákosi elvtárshoz, hogy Dunapentelét Sztálin elvtársról nevezhessük el, akinek olyan sokat köszönhetünk.

- Nemcsak aláírásokat gyűjtöttünk - folytatja Bojér Béla. - Komoly felajánlásokat is tettünk, vállaltuk, hogy csökkentjük a selejtmunka mennyiségét, hogy komoly megtakarítást érünk el a mély- és a magasépítésnél egyaránt és így 49.215 órát takarítunk meg december végéig.

Úgy épül a gyár, a szocialista város, hogy aki két héttel ezelőtt látta, alig ismerne rá. Nemcsak vasbetonfalak, téglarengeteg emelkedik a földből, százával, ezrével születnek Dunapentelén az újtípusú emberek is. Csak a hazájukat, népüket, pártjukat forrón szerető férfiak és nők képesek ilyen alkotásra. Csak olyan eszme, mint a szocialista Magyarország építése, tudja ilyen nagy tettekre lelkesíteni a munkást. Ilyen emberek küldték ide tizenöt képviselőjüket.

- Vannak komoly hibáink is, tudjuk... - mondja tovább Bojér elvtárs. Érzi ő is, mint a sok ezer aláíró, milyen nagy felelősséget vállal, mikor Sztálin elvtársról akarja elnevezni a Vasmű városát.

- Tegnap felajánlották dolgozóink, hogy békeműszakot rendeznek, Sztálin-műszakot, melynek komoly eredményei születtek - folytatta Bojér elvtárs. - Legjobb brigádunk 517 százalékot, a Borbándi-brigád 360 százalékot teljesített. Női építőbrigádjaink között van olyan, amelyik 237 százalékot, egy másik 215 százalékot ért el.

Ígérjük, hogy méltóak leszünk a nagy névre, melyet üzemünk, városunk büszkén viselni fog.

- Szívesen tolmácsolom a kérést pártunk és a kormány felé - válaszolja Rákosi elvtárs. Nagyon örülök, hogy a dolgozók ilyen egyhangú lelkesedéssel támogatják ezt a helyes kezdeményezést. Valóban megtisztelő, hogy első szocialista városunk a magyar nép nagy barátjának, mindnyájunk szeretett vezérének, Sztálin elvtársnak a nevét viselje. Az elvtársaknak azonban érezniök kell, hogy ez a név kötelez. Kötelez még nagyobb, még fegyelmezettebb munkára. A vasmű minden dolgozója legyen büszke erre a kitüntetésre s tartsa kötelességének, hogy a nagy névhez méltóan, fegyelmezettebben, felelősebben, szocialista hazaszeretettel végezze munkáját. Szeretném, ha elmondanák otthon, hogy ezzel a kérésükkel fokozott kötelezettséget vállaltak az egész dolgozó nép és maga Sztálin elvtárs előtt. Ez a tudat adjon erőt újabb eredményekhez és újabb győzelmekhez.

Rákosi elvtárs lapozgat a kötetben, olvassa:

"Sztálin elvtárs dicső neve zászló lesz kezünkben. Magasra emeljük ezt a zászlót, a magasabb teljesítményért, a jobb minőségért, az anyaggal való takarékosságért, a munkánkat akadályozó ellenség és a maradiság ellen vívott harcunkban. Megfogadjuk városunk megtervezőjének és első építőjének, Rákosi elvtársnak, hogy győzelmi lobogó lesz kezünkben Sztálin elvtárs neve: határidő előtt felépítjük acélvárosunkat!"

Rákosi elvtárs átveszi a Dunai Vasmű építőinek küldöttségétől a leveleket tartalmazó díszalbumot

Az aláírók nevük mellett feltüntették a november 7-re felajánlott nagyobb teljesítményt is. "Tizenkilenc éves vagyok -  írja Forró József. - Szabad és legyőzhetetlen vagyok, mert Sztálin elvtárs vezet és a mi drága Rákosi elvtársunk tanít. A mi 230 százalékunk nem üres ígéret. Harc vállalása ez, ami gyönyörű. Köszönöm a pártnak, hogy a gyár és a város építőjének nevelt. Boldog volnék, ha a vasművet és a várost a mi fényes napunkról, békénk védelmezőjéről, felszabadítónkról, Sztálin elvtársról nevezhetnénk el. Ehhez a névhez hűek leszünk, míg élünk." - "Amikor aláírom a levelet -  írja Plavecz Lajos brigádvezető - a brigád nevében vállalom, hogy teljesítményünket 230 százalékra emeljük. Ezzel támasztom alá kérésünket." - "Ezen alkalommal vállaljuk - fogadja Szabó Imre, a sztahanovista kubikosbrigád vezetője - hogy az öntöde B-csarnokának összes betonozását, valamint a magszárító-kemence betonozását november 4. helyett október 31-re befejezzük. Brigádunkon belül megszilárdítjuk a munkafegyelmet és részt veszünk a Gazda-mozgalomban."

Rákosi elvtárs elbeszélget a küldöttség tagjaival - jórészüket ismeri is már régebbről. A szovjet árokásógép teljesítményéről kérdezi Bonta Józsefet, a Mélyépítő Vállalat főmérnökét. Nagy János, a szerelőbrigád vezetője büszkén jelenti, hogy a három rezsiüzemen már rajta a tető és hogy november 7-re, ahogyan ígérték, öntenek már. A fiatalság munkájáról Horváth László, a sztahanovista betonozóbrigád vezetője számol be. Tizennyolc éves, teljesítménye állandóan 300 százalék fölött van.

- Mennyi a keresete? - kérdezi tőle Rákon elvtárs.

- Kétezer forint havonta.

- Komoly összeg. Akkor bizonyára nősülésre is gondol már?

Horváth elvtárs elpirul, úgy mondja:

- Már meg is történt, Rákosi elvtárs.

Pergel Józsefné, segédmunkás 9 gyermekes családanya ruháján MNDSZ-jelvény díszeleg. Rákosi elvtárs a Vasmű MNDSZ-szervezetéről érdeklődik, majd megkérdi:

- Ugye, nem bánta meg, hogy az építkezéshez jött?

- Nem bántam meg - válaszolja az asszony - szeretek ott dolgozni. Legutóbb takarításra akartak áttenni, de én visszakértem magam a kőművesekhez.

- Nem nehéz magának ez a munka?

- Nem - hangzik a válasz - szívesen dolgozom ott.

- Akkor hívja Pentelére nőismerőseit is. A férfiaknak gyakran nem hisznek a nőmunkások, a nő náluk a legjobb agitátor. Mindenüvé oda kell állítani a nőket.

- Különösen a munkafegyelemre vigyázzanak - mondja Rákosi elvtárs, mikor a hiányzásokról esik szó.

- Amit a bányászoknak mondottam, az másoknak is szól: "Lányomnak mondom, menyem is érthet belőle." Amiatt, hogy mindenütt könnyű munkát kapni, nagyon meglazult a fegyelem. Most helyre kell állítani. Egy fegyelmezetlen ember tíznek rontja el a munkáját. Rá lehet mindenkit szoktatni a fegyelemre. Minden egyes ember mellé nem kell ellenőrt állítani, hanem a közhangulat legyen olyan, hogy ne tűrje a fegyelmezetlenséget.

Egy órája van már itt a küldöttség, de mintha csak egy perce jöttek volna, úgy tűnik, mikor búcsúznak.

- Támogatom javaslatukat - mondja Rákosi elvtárs és sorra kezetszorít a tizenöttel - és bízom benne, hogy nem maradunk szégyenben Sztálin elvtárs előtt. Sok sikert kívánok. Különösen a nőket támogassák - szól oda Földes elvtársnak. -  Az ifjakat is üdvözlöm. Egyesült erővel állni fogjuk, amit most vállaltunk.

A dunapentelei küldöttség reggel kilenckor jött Rákosi elvtárshoz. Tízkor azzal a tudattal indultak vissza a Vasmű városába, hogy úgy kell dolgozniok, mintha már sztálinvárosiak lennének...

...November 7-én, a Nagy Októberi Forradalom harmincnegyedik évfordulóján nagy nap virradt az új városra, amely valójában maga is ennek a forradalomnak, ennek a csodálatos pétervári estének a gyermeke, amely maga is akkor fogamzott az idők méhében, amikor az Auróra ágyúlövésének hangja végiggyűrűzött a kikötő öble fölött és az emberiség új korszakának harangkondulása volt.

Vörös és nemzetiszínű, tarka zászlódíszben pompázott a Május 1-utca, a Víztoronyról lekerült az állványerdő és tetejére illesztették a névadó Sztálin hatalmas képét. Az iskola, az ideiglenes Tanácsház körül már parkot láthattál, zöldelő fenyőkkel és a sárga falon fekete táblát, ünnepélyes, komoly betűkkel, aranybetűkkel: Sztálinváros Tanácsa.

Farkas Mihály elvtárs ünnepi beszédét tartja

Az utcákon és utakon, az elkészült és féligkész épületek között, az ötemeletesek alatt hömpölygött a nép.

Az Öntödében izzott, lángolt már a koksz a kemencében, lángnyelvek táncoltak a kúpoló-kemence csatornája és az üstök felett, amelyekben az "előmelegítés" céljára meggyújtott fahasábok égtek. Az ívfényes kemencében tüzesen olvadozott az acél, Sztálin Vasmű első acélja.

Az első vas öntése

Hatezer ember zúgása töltötte meg a mechanikai javítóműhelyt, melynek első keretét negyvenegy óra alatt betonozta be a mi új emberünk brigádja. Most már teljesen készen állt a műhely: acélos-szürkén sorakoztak benne a gépek és a gépek között a rengeteg ünneplő, boldog ember.

Farkas Mihály beszélt. Beszéde után még felszólalt Szijjártó Lajos, az építésügyi miniszter, Zsofinyec Mihály, a kohóipari miniszter, Prjevara Ferenc a mechanikai műhely és az Öntöde építésvezetője, L. Szász Antal, régi ismerősünk és felszólalt a vasöntő.

Azután megtelt izgatott, ünnepélyes emberekkel az Öntöde.

A néma csendben csak a daru zúgása hallatszott, amint az üstöt a csatorna alá helyezte.

A vasöntő ott állt a kúpolókemence mellett és intett.

Kezdődik...

A vasöntő kezébe vette a vasrudat, a "dugót" és bontani kezdte a kemence falát, ott, ahol a csatorna kifut az öntőgödör fölé.

Az első győzelem utolsó harca volt ez. Saját kezével vívta meg a parancsnok, ostromolta az utolsó akadályt, amely a kiömlő, izzó, szikrázó vas előtt áll.

Mennyi mindent kellett így legyőzni ahhoz, hogy eddig a pillanatig eljuthasson! Hány falat, hány régről maradt gátat, szokást, rosszindulatú makacsságot kellett áttörni, míg, íme, eljuthatott a kemence faláig!..

S akkor, egy pillanat meghozta a sok küzdelem gyümölcsét. A "dugó" áttörte a kemence falát és megjelent tüzesen, pirosán, majd szinte fehéren, izzón az első csepp vas. Beragyogta a vasöntő arcát, amely egyébként is ragyogott és egy rég várt pillanat boldogságában úszott. Azon a sáros őszi napon, két esztendővel ezelőtt álmodta meg ugyanezen a helyen ezt a képet, amikor még nem borult föléje a betonkeretek és a Hill-födémek sora, hanem csupán a súlyos terhüktől roskadozó, sötét-szürke, permetező fellegek... S a megálmodott kép most valóság, tömör anyaggá változott, itt, keze nyomán előtört és már zuhog is az üstbe Sztálin Vasmű első vasa, ott, a háta mögött pedig a megdöntött ívfényesből vastag sugárban az első acél.

Az első acél öntése

S a nézőkből önfeledten tör fel az "éljen" és rögtön utána annak a neve, akinek ezt az első vasat és az egész Vasművet és az egész életet és jövőt köszöni itt mindenki: Sztáliné. Akinek arcát azon az éjjelen, harmincnégy évvel ezelőtt Lenin mellett az ágyúk torkolattüzének fénye világította meg, az ágyúké, amelyek az új világ indulóját harsogták. Az ágyúké, amelyek az első rést ütötték az imperializmus korhadt falán s ez a rés azóta is egyre jobban szélesedve önti magából a proletárforradalom izzó acélját, az emberszeretet tüzét s elhamvasztja a háború, a gyilkolás világuralomra törő salakját. A kiömlő vas hányja a szikrákat, a tüzes csillagokat és piros fénye ott villog a falra meszelt felíráson: "Ez a mű békemű"!

Zúgva ömlik a vas és az acél és zúg a diadalmi ének, a Béke hadseregének csatakiáltása: "Éljen Sztálin!"

A felvonulás befejeződött.

Holnap új harc kezdődik, a nagy, az igazi: a kohóért, a Martinért, a nagyolvasztóért.

A vasöntő az épülő műhelyek, a mozdonyjavító, a kazánkovácsműhely és az épülő erőmű magasbaszökő, karcsú "bikái" között elnéz a messzeségbe, ahol még szántóföldek húzódnak és a tanyák fái hullajtják levelüket, éppen úgy, mint azon a sáros őszi napon, amikor még semmi sem állt, csak a kivert szemű két radarkészülék.

Ott lesz a nagy mű:

SZTÁLIN VASMŰ

Vége

Sándor András - Sztálinváros

Bevezető

Egy sáros őszi nap

A szél

Egy boldog város
A szén és acél műve
Új hadsereg
Harc
Hősök
Negyvenegy óra
Egy "kohó" már működik
Az új ember
Sztálinváros

Ha tetszett, oszd meg, hogy ismerőseidhez, barátaidhoz is eljusson a cikk. Köszönöm!

MÉG TÖBB VÁROSTÖRTÉNET

Tovább >>>