Bence-hegyi kilátó ~ Horváth Tamás

Épül, szépül

Aki mostanában a Velencei-tó környékén járt, biztos észrevette, hogy az északi parton, a Bence-hegyen valami épül, történetesen egy új kilátó.

Közkedvelt kirándulóhely, aki már járt ott, tudja milyen szép a panoráma, még kilátó nélkül is.

A mára legendának számító régi acélkilátó – egy leselejtezett olajfúrótorony – 1965 novemberében került a velencei Bence-hegy tetejére, és idővel ugyanúgy a település szimbólumává vált, mint a pákozdi csata emlékműve. Az építmény az évek során kedvelt turisztikai célponttá vált. Már messziről látni lehetett az utakról, iránytűje volt sok vitorlázónak, horgásznak és két helyi egyesület is használta jelvényében a sziluettjét.

Fotó: Velence Helytörténet Egyesület, Szabó Béla

A mai szemlélődő talán könnyedén megállapítja, hogy az olajfúró torony nem illett a tájképbe, de kérdezzük meg bármelyik régi velencei lakost, mindenkinek lesz egy kedves története a kilátóval kapcsolatban. A furcsa építményt a helybeliek és a tónál üdülők is gyorsan megszerették. Csodálatos volt a panoráma odafentről (jó időben még a budapesti augusztus 20-i tűzijáték is látszódott), pedig a fából készült kilátószintet nem is a 43 m magas torony legtetején, hanem annak alsó egyharmadán alakították ki (ez falépcsőkön volt elérhető, tovább csak az arra illetékesek juthattak fel, létrán).
Idővel a kilátó elöregedett, majd életveszélyessé nyilvánították. Felújítására nem volt anyagi forrás, hasznosítását nem vállalta senki, így 1988 szeptemberében megszületett a "halálos ítélete". A szerkezet lebontása igen hosszadalmas és veszélyes lett volna, így robbantani kellett – összedöntéséhez 13 kg robbanószert használtak fel.

forrás: turistamagazin.hu

Éppen 2 éve, 2015 áprilisában kihirdették a Velencei-tó északi partján megvalósuló Bence-hegyi kilátóra kiírt, összesen 1 millió forint díjazású építészeti ötletpályázat eredményét Budapesten, ahol a zsűri elnöke a díjátadón elmondta, hogy a felhívásra 156 pályamű érkezett, és a megépítendő tervet később választják ki.

A nyertes pályamű, Pozsár Péter alkotása

Az 500 ezer forinttal járó első díjat Pozsár Péternek (Hello Wood) ítélték oda. A második helyezett Kruppa Gábor és Merkel Tamás terve lett, amelynek a pályadíja 300 ezer forint. A 200 ezer forintos harmadik díjat Bartha Zalán, Béres Csaba és Bozsó Barna nyerte.

Kép: tervlap.hu

Eltér István, a Magyar Építész Kamara alelnöke, a zsűri tagja a részletekről elmondta: a pályázat egyik feltétele az volt, hogy az építés ne kerüljön többe 80 millió forintnál. Közlése szerint az első helyezett pályamű egy csavart formájú kilátó terve lett.

A pályázatot a Velencei-tó és Térsége, a Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács és a Vadex Mezőföld Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. hirdette meg, még 2014 decemberében.

A szakmai zsűri döntése után Velence polgárai a lakossági szavazáson Kruppa Gábor és Merkel Tamás második helyen végzett, nem hétköznapi tervének megvalósítása mellett döntöttek.

Kruppa Gábor a Turista Magazin kérdéseire válaszolva elmondta:

Azt gondoljuk, hogy a kilátó különleges formája volt leginkább hatással azokra, akik a helyi szavazáson véleményüknek hangot adtak. Velence régóta várta, hogy a lebontott korábbi kilátó helyére egy olyan jellegzetes építmény kerüljön, ami a város egyik turisztikai látványossága is lehet. A szavazásnál nyilván számított az is, hogy ez a torony nagyon időtálló anyagból készül, és ezért nem kell attól félni, hogy az avulás miatt lezárják, mint az olajfúrótoronyból átalakított és elrozsdásodott acélszerkezetű elődjét.

A pályázati anyagban ezt írtuk: „A Bence-hegy tetején természeti formákat idéző, a gyönyörű táj elemi erőit is megjelenítő, szélfútta fára, hajlott levélkehelyre, virágsziromra, fosszíliákra emlékeztető kilátó épül. A belsejében felvezető lépcső kilátóterasszá nyílik. Anyaga kő és csiszolt, színezett beton.”

Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít, nem egyértelműen beazonosítható, kissé rejtelmes, titokzatos tárgy a hegytetőn. Már messziről felkelti az autópályán utazók, a tavon hajózók érdeklődését, de közelről, a felfelé tekeredő szerpentinen, a kacskaringós Panoráma úton haladva is minden oldalról más-más képet ad, így nem válik hamar unalmassá, megszokottá a látványa. A leglátványosabb része a tó felé kinyúló kilátóterasz, amit mintha odahajlítana, csavarna az északnyugati irányból fújó szél.