2017. június 20., kedd

Tell me why?!


JÚNIUS 20 - MENEKÜLTEK VILÁGNAPJA

Továbbra is borzasztó végiggondolni, mi mindent kell átélnie egy menekültnek, akik egy jobb, humánusabb, békésebb világ felé indulnak. Te mit tennél a helyükben? Elindulnál erre a nagy utazásra ha úgy adódik? Mit vinnél magaddal? Meddig, és hova mennél? Mit tennél meg magadért, családodért? Apaként, szülőként azt hiszem egyértelmű, családomért MINDENT!

Most, 2017-ben Magyarországon, egy keresztény állam határán a menekültek kerítéssel találkoznak, vagy ha be is kerülnek, a tranzitzónák szögesdróttal és fegyveres őrökkel körbevett konténervárosából nincs nagyon kiút, maximum visszafelé. Országunkban ez a hivatalos - embertelen - álláspont, állítólag minket akarnak védeni...


Ferenc pápa az ENSZ menekültek világnapjának alkalmából imát mondott mindazokért, akik a háború és az üldöztetés elől menekülve veszítették életüket. A katolikus egyház vezetője szerint az ő, reményről és félelemről szóló történeteik alkalmat teremtenek egymás kölcsönös megértésére.

"A személyes találkozás a menekültekkel eloszlathatja a félelmet és a torz ideológiákat, és az emberi növekedés útjává válhat" 

Márciusban volt szerencsém határ mellett megtapasztalni milyen veszélyesek ezek a menekültek. Elkeseredettek, fáradtak, de szemükben még ott pislákol a remény, ami nélkül, talán idáig sem jutottak volna. Itt vannak, és egy biztos, nem sok jó véleményük lesz Magyarországról. Ez hosszú távon nem tűnik kifizetődőnek, de ez aligha érdekel bárkit is kormányzati szinten.


keresztényinek egyáltalán nem mondható vendégszeretet

Részlet Ferenc pápa vándorlók és menekültek világnapjára írt üzenetéből /2017
(...) Mindenekelőtt tudatosítanunk kell, hogy a migráció jelensége elválaszthatatlan az üdvösség történelmétől, sőt, ennek részét képezi. A jelenség ugyanis kapcsolatban áll Isten parancsával: „A jövevényhez ne légy kegyetlen és ne sanyargasd, hiszen ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén” (Kiv 22,20); „Szeressétek (tehát ti is) a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén” (MTörv 10,19). A migráció jelensége az idők jele, egy olyan jel, amely az isteni gondviselés művéről beszél a történelemben és az emberi közösségben, miközben az emberiség egységére utal. Az Egyház egyáltalán nem hagyja figyelmen kívül a migrációs problematikát, sem a vele kapcsolatos gyakori drámákat és tragédiákat, még kevésbé azokat a nehézségeket, amelyek a vándorlók méltó befogadásával járnak együtt, de mégis arra bátorít, hogy e jelenségekben is ismerjük fel Isten tervét, abban a biztos meggyőződésben, hogy a keresztények közösségében senki sem idegen és ez a közösség magához ölel mindenkit: „Minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből” (Jel 7,9). Mindenki értékes ember, az emberek értékesebbek a tárgyi dolgoknál, sőt, minden intézmény értékét aszerint ítélik meg, hogy miként bánik az élettel és az ember személyi méltóságával, főleg amikor ez a személy olyan sérülékeny helyzetbe kerül, mint a kiskorú vándorlók.
forrás, teljes üzenet - uj.katolikus.hu



Az UNICEF legfrissebb jelentése szerint Földünkön jelenleg mintegy 43 millió ember menekül, s közülük minden második gyermek.

A MENEKÜLTEK IS EMBEREK. OLYANOK MINT MI.

Megosztás:

0 megjegyzés: