A következő címkéjű bejegyzések mutatása: menekültek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: menekültek. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 25., hétfő

Káosz lesz


Szemetelnek, hangoskodnak, nem bírnak magukkal, és csak jönnek, jönnek, persze Soros pénzéből mind, mert hát valljuk be, ezekkel a rémtörténetekkel mostanában választásokat lehet nyerni.
Az HBO dokumentumfilmje olyan emberek történetét mondja el, akik egy jobb élet reményében szeretnének eljutni Európába. A legtöbbjük valamelyik afrikai vagy közel-keleti országból származik, és a nehéz gazdasági körülmények, illetve a hazáját sújtó véres (polgár)háború miatt indult útnak. A filmesek feltérképezték a 2011-es krízis korai napjait, amikor menekültek százezrei keltek veszélyes útra, mígnem Észak-Afrika líbiai partvidékéről eljutottak Dél-Olaszország kicsiny szigetére, Lampedusára.
Megismerhetünk egy családot, akik mindenüket hátrahagyva csak egy dolgot szeretnének, békét, egy fiatalembert, aki a testvéreit vesztette el a hullámsírba, betekintést nyerhetünk az olasz mindennapokba, és természetesen a műsorban szóhoz jutnak a menekültellenesek is.



KÁOSZ LESZ

feliratos dokumentumfilm

RENDEZTE: Lorena Luciano, Filippo Piscopo


Sajnos még mindig több emberséget láthatunk ebben a dokumentumfilmben, mint akár kicsiny hazánkban. Aki teheti, nézze meg, HBO GO oldalán megtekinthető.
Megosztás:

2017. szeptember 14., csütörtök

#7nap - 14


Csütörtök. Túlóra. Lekéstem az edzésről, azt hittem 5-től van. Gyerek alszik. Ja nem, rosszul van, köhög... Csend. Még jó, hogy összeírtam már mi mindenről szeretnék írni. Meglesz még ma? MEG!

Csodás hétvégénk volt, köszönhetően az Intercisa Múzeum dolgozóinak, @RC plakátkiállítás Pesten, vigyázat, van véleményem, és le is írom , ahogy a menekültekről is. Lazításképpen egy kicsit az olvasás világnapjáról, majd program, és életmód-ajánló, 16-án indul a Mobilitási hét, de ne felejtsük el, ugyanezen a napon lesz Láthatatlan Színház az evangélikus templomban, és ha fesztiválozni támadna kedvünk, irány Rácalmás, irány a Tökfesztivál! A jó idő legyen velünk! Start! Most és itt.

1. Római nap a kőtárban


Nem mindennapi élményben lehetett részük a Kőtárba kilátogatóknak, az Intercisa Múzeum szervezésében létrejött program keretében betekintést nyerhettünk a római mindennapokba. Láthattuk milyen ruhákat hordtak, hogy, és mivel kűzdöttek a gladiátorok, a kicsik különböző foglalkozásokon vehettek részt, és ne felejtsük el, noha Dunaújváros modern kori története, történelme csak 1950-ben kezdődött, római kori emlékeink is vannak, nem is akármilyenek. Városunk idegenforgalmának növekedésének egyik kitörési pontja lehet a római kort, Intercisát bemutató részleg. Még sok ilyen rendezvényt, még több látogatót, minél többen ismerhessék meg, milyen a panoráma Castellum megmaradt bástyájáról!


2. Plakátkiállítás





Egy idő után rájön az ember, hogy van véleménye dolgokról, és ezeket nem is akarja elhallgatni. Erre jó egy blog, egy hevesebb, vagy kellemesebb hangulatú beszélgetés, vagy ha éppen útba esik, elmegy egy plakátkiállításra megnézni, mások hogy foglalták képekbe gondolataikat.
A 17. @RC Plakátkiállítás díjazott alkotásai szeptember 8-tól 24-ig láthatóak az egykori Felvonulási téren, jelenleg Ötvenhatosok tere. Elgondolkodtató üzenetek, fanyar humor, alternatív valóságképek, ahogy az alkotók látják. Néhol mellbevágó...



3. Menekültek

Isten hozott Magyarországon!

Mindennapi félelmünket add meg nekünk....
Végtelen gyűlölet, félrevezetett, fél, vagy inkább hamis hírekből tájékozódó tömegek, akikből a minimálisan elvárható emberség is kiveszett. Hogy ki tehet erről? A kérdés persze költői, mindenki keresse meg a magának tetsző bűnbakot, abban nagyon jók vagyunk. Mindeközben persze a menekültek jöttek, jönnek, aki hiszi, hogy a déli határra felhúzott kerítés megvéd bármitől is, akár minket, akár Európát, annak figyelmébe ajánlanám a következő filmet, amiről már írtam is, de nem árt ismételni... Emberek. Ők is...


Csak egyet kívánnék, soha ne kerüljünk ilyen, vagy csak hasonló helyzetbe, hogy egyszer nekünk is menni kelljen. Gondolatébresztő kérdés: Te mit tennél meg magadért, vagy a családodért?




"Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, 
Ember lenni mindég, minden körülményben. "
Arany János

4. Olvasás világnapja
Szerintem életem legaktívabb időszaka, amikor a könyveket faltam, az a kamaszkoromig bezárólag megvolt, imádtam az indiános könyveket, Verne ifjúsági regényeit, majd édesapám sci-fi könyveivel fertőződtem meg, becsúszott némi horror is. Bevallom a kötelező olvasmányokkal hadilábon álltam, de mégis megmaradt bennem a könyvek iránti tisztelet. Épp a napokban foglaltuk vissza a nappalinkat, gyermekünk összes játéka végre bekerült a gyerekszobába, mi pedig ennek örömére két nagy polcot tömtünk tele könyvekkel, amik eddig dobozban hevertek. Az ügy előzménye, hogy egy kicsit korábban lecseréltük a szekrénysorunkat mindenféle gyermekboldogító eszközökre, játékokra, és ez egészen mostanáig.... No de vissza a könyvekre. Szeptember 8-án tartották az olvasás világnapját. Ebből az alkalomból került fel két új bejegyzés a várostörténeti részhez, nem is akármilyenek. Nem is olyan régen antikváriumi bolyongásaim eredményeképpen sikerült szert tennem Palotai Boris, és Sándor András 1-1 könyvére, amiket örömmel lapozgattam, és persze igyekeztem egy kicsit adni belőle az olvasóknak is, ígérem lesz még folytatása. Tudom, nem divat az olvasás, de mégis.. jó egy kicsit elszakadni a mindennapjainkból. 

"Nagyon jó azoknak, akik látják, amit olvasnak. Persze a film is jó, csak éppen nem a te szereplőd játszik benne, hanem amilyet a rendező gondol. A könyvben az a legjobb, hogy te vagy a rendező."

Kálnay Adél

 

5. Mobilitási hét


Közlekedj okosan, közlekedj környezettudatosan! Ha röviden lehetne összefoglalni a mobilitási hét lényegét, akkor ez lenne az. .. de lássuk mire is számíthatunk helyben Dunaújvárosban.

2017. 09. 16. - 22. szombat - péntek „Tiszta utcák, tiszta terek”
Takarítási akció a város szabadon választott részén. Zsákokat és kesztyűket biztosítunk a jelentkezőknek.

2017. 09. 18. hétfő „Városnézés Autómentesen”
A Városi Főépítész mutatja be a város nevezetes épületeit
Időpont:13 órától Indulás a Városháza térről

2017. 09. 19. kedd „Hivatali Zöld Nap Iskolák részére”
Helyszín: Polgármesteri Hivatal 910 - 912-es Iroda és IX. emeleti tárgyaló
Időpont: 9:00-15:00 között előre bejelentkezés alapján

2017. 09. 20. szerda „Környezetbarát Mobilitás” Szakmai Nap a Dunaújvárosi Egyetemen
Helyszín: az egyetem „A” épületében az S01 előadó teremben
Időpont: 9:00 - 13:00 között 30 perces előadások, bemutatók mobilitás témakörben

2017. 09. 21. csütörtök „Hivatali Zöld Nap Iskolák részére”
Helyszín: Polgármesteri Hivatal 910 - 912-es Iroda és IX. emeleti tárgyaló
Időpont: 9:00 – 15:00 között előre bejelentkezés alapján

2017. 09. 22. péntek „Autómentes Nap”
Helyszín: Vasvári Pál Általános Iskola előtti téren a Petőfi ligetben
Időpont: 9:00 – 13:00 óra között


6. Láthatatlan Színház

részlet az előadásból!

Különleges esemény, csak ajánlani tudom. Megélni, és megtapasztalni. Csak hunyd le a szemed...
Szeptember 16-án, délután 3-tól az evangélikus templomban.


7. Rácalmási Tökfesztivál
Nem is kell olyan messzire menni, ha egy igényes fesztiválra akarunk menni... Szeptember 15-től indul a XIV. RÁCALMÁSI TÖKFESZTIVÁL!


Megosztás:

2017. június 20., kedd

Tell me why?!


JÚNIUS 20 - MENEKÜLTEK VILÁGNAPJA

Továbbra is borzasztó végiggondolni, mi mindent kell átélnie egy menekültnek, akik egy jobb, humánusabb, békésebb világ felé indulnak. Te mit tennél a helyükben? Elindulnál erre a nagy utazásra ha úgy adódik? Mit vinnél magaddal? Meddig, és hova mennél? Mit tennél meg magadért, családodért? Apaként, szülőként azt hiszem egyértelmű, családomért MINDENT!

Most, 2017-ben Magyarországon, egy keresztény állam határán a menekültek kerítéssel találkoznak, vagy ha be is kerülnek, a tranzitzónák szögesdróttal és fegyveres őrökkel körbevett konténervárosából nincs nagyon kiút, maximum visszafelé. Országunkban ez a hivatalos - embertelen - álláspont, állítólag minket akarnak védeni...


Ferenc pápa az ENSZ menekültek világnapjának alkalmából imát mondott mindazokért, akik a háború és az üldöztetés elől menekülve veszítették életüket. A katolikus egyház vezetője szerint az ő, reményről és félelemről szóló történeteik alkalmat teremtenek egymás kölcsönös megértésére.

"A személyes találkozás a menekültekkel eloszlathatja a félelmet és a torz ideológiákat, és az emberi növekedés útjává válhat" 

Márciusban volt szerencsém határ mellett megtapasztalni milyen veszélyesek ezek a menekültek. Elkeseredettek, fáradtak, de szemükben még ott pislákol a remény, ami nélkül, talán idáig sem jutottak volna. Itt vannak, és egy biztos, nem sok jó véleményük lesz Magyarországról. Ez hosszú távon nem tűnik kifizetődőnek, de ez aligha érdekel bárkit is kormányzati szinten.


keresztényinek egyáltalán nem mondható vendégszeretet

Részlet Ferenc pápa vándorlók és menekültek világnapjára írt üzenetéből /2017
(...) Mindenekelőtt tudatosítanunk kell, hogy a migráció jelensége elválaszthatatlan az üdvösség történelmétől, sőt, ennek részét képezi. A jelenség ugyanis kapcsolatban áll Isten parancsával: „A jövevényhez ne légy kegyetlen és ne sanyargasd, hiszen ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén” (Kiv 22,20); „Szeressétek (tehát ti is) a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén” (MTörv 10,19). A migráció jelensége az idők jele, egy olyan jel, amely az isteni gondviselés művéről beszél a történelemben és az emberi közösségben, miközben az emberiség egységére utal. Az Egyház egyáltalán nem hagyja figyelmen kívül a migrációs problematikát, sem a vele kapcsolatos gyakori drámákat és tragédiákat, még kevésbé azokat a nehézségeket, amelyek a vándorlók méltó befogadásával járnak együtt, de mégis arra bátorít, hogy e jelenségekben is ismerjük fel Isten tervét, abban a biztos meggyőződésben, hogy a keresztények közösségében senki sem idegen és ez a közösség magához ölel mindenkit: „Minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből” (Jel 7,9). Mindenki értékes ember, az emberek értékesebbek a tárgyi dolgoknál, sőt, minden intézmény értékét aszerint ítélik meg, hogy miként bánik az élettel és az ember személyi méltóságával, főleg amikor ez a személy olyan sérülékeny helyzetbe kerül, mint a kiskorú vándorlók.
forrás, teljes üzenet - uj.katolikus.hu



Az UNICEF legfrissebb jelentése szerint Földünkön jelenleg mintegy 43 millió ember menekül, s közülük minden második gyermek.

A MENEKÜLTEK IS EMBEREK. OLYANOK MINT MI.

Megosztás:

2016. november 8., kedd

25 négyzetméter Szíria


Míg mi itthon, Magyarországon irdatlanul sok pénzt fizettünk ki egy gyűlöletkampányra, aminek természetesen megvannak a maga haszonélvezői, addig egy norvég IKEA a saját módján próbál segíteni a rászorulókon.
Az áruház kínálatában szereplő bútorok között elhelyezték egy Damaszkusz mellett élő szíriai család 25 négyzetméteres, salak falazatú otthonát. 

25m2 SYRIA from POL on Vimeo.

Az elhelyezett Ikea-poszterek és árcédulák itt nem bútorokat és alkatrészeket jelöltek, hanem bemutatják a szíriai mindennapok nehézségeit, az élelmezés és vízhez jutás kihívásaitól kezdve a gyógyszerek beszerzéséig.

Rana és családjának történetén keresztül a projekt megálmodói lehetőséget teremtettek a norvégoknak, hogy segítsenek elesettebb, rászoruló embertársaik millióin. És ők segítettek is. 
Maga a projekt egy reklámügynökség és a helyi Vöröskereszt közös akciója volt, októberben két hétig volt látogatható, hetenként 40 ezer ember látogatta meg, és összesen 22 millió eurót gyűjtöttek vele össze a Vöröskereszt szíriai misszióihoz.

A cégcsoport már korábban is kiállt a menekültek mellett, erről bővebben itt lehet olvasni:

forrás: 444.huadweek.com
Megosztás:

2016. október 1., szombat

Tudta? XIX. - Ahol félelem van, ott nincs szabadság


A tévé kékes bársonyával kibélelt világ

Forrai Tamás, a magyarországi jezsuiták tartományfőnöke

Mit gondolnak a menekültkérdésről és a népszavazásról a jezsuiták? Mit jelent kereszténynek lenni most? Milyen ember Ferenc pápa? Mik a menekültválság okai? Milyen a magyar állam és az egyház viszonya? Forrai Tamással, a magyarországi jezsuiták tartományfőnökével beszélgettünk.

A jezsuita rend a menekültválság kezdete óta többször is hallatta hangját a hazai nyilvánosságban. Milyen alapvető problémáik vannak a népszavazási kérdéssel?

A jezsuiták szeretnék jobban, mélyebben megérteni a kialakult helyzetet és annak okait. Veszélyesnek érezzük azt, hogy egy nagyon összetett kérdést leegyszerűsítünk. A leegyszerűsítés megnehezíti a menekültválságról szóló gondolkodást, az értelmes párbeszéd lefolytatását. Maga a referendumi szöveg jogi értelmezése is vitatott, és a népszavazásnak lehetnek nem szándékolt következményei is.

Mire gondol?

Aggaszt minket a félelem növekedése. Magyarországon mintha a valós, de felnagyított félelmeken alapuló értelmezés kapott volna igazán teret. De mi marad az emberekben, ha az őszi eső lemossa a plakátokat? Az érzelmi túlfűtöttség hol fog később plusz nehézséget okozni? Ahol félelem van, ott nincs szabadság. A félelem növekedése negatív hatással lehet a társadalmi békére és bizalomra. Komolyan befolyásolhatja például a magyar–cigány együttélést, a Nyugaton munkát vállaló magyarok helyzetét, a magyarság egészének nemzetközi megítélését is.

Lényegében azt mondja, hogy a migránsellenes kampánynak súlyos következményei lehetnek. Uniós szinten milyen veszélyeket hordoz ez a népszavazás?

Jogi munkacsoportunk szerint problémás, hogy ennyire eltérnek a szakmai vélemények magáról a népszavazás jogi értelméről. Úgy véljük, a kérdés jogtechnikailag nyitott kapukat dönget. Aggasztónak találjuk, hogy a népszavazás hosszabb távon akár az EU-ból való kilépés kérdését is felvetheti. Erről azonban ma nincs párbeszéd, nem tudjuk, milyen lenne az életünk az EU-n kívül. Mi Magyarországot az Európai Unióban képzeljük el. A Brexit után szerintünk nem érdemes a tűzzel játszani.

Létezik-e vallásháború keresztények és muzulmánok között, vagy valamiféle civilizációk összecsapása?

Azt hiszem, hogy igaza van Ferenc pápának, amikor azt mondta, ez nem vallásháború. Az iszlámot sem hajlandó azonosítani a terroristákkal, illetve tagadja, hogy az Iszlám Állam a valódi iszlámot képviseli. A menekültválság szerintünk sem egy keresztény-muszlim ellentét, hanem legalább annyira az iszlámnak és a modernitásnak robbanásszerű találkozása. A feszültségeket felerősíti, hogy az iszlám egyháztörténetileg egy olyan állapotban van most, mint a kereszténység volt több száz éve. Az iszlám még nem folytatott le a tisztázó beszélgetéseket, nincsenek eszközei arra, hogy a modernitással való találkozását, a kulturális sokkot teológiailag kezelni tudja. De ez nem jelenti azt, hogy ez a civilizációk összecsapása lenne. Hozzáteszem: optimistán látom Magyarországot, ez valamilyen szinten még mindig a béke szigete, hiszen sok más hellyel ellentétben nem történt atrocitás, erőszak az ide érkezettekkel szemben! A félelem, a bezárkózás, a mások iránti gyűlölet ugyanakkor veszélyesen erősödik a magyar társadalomban, ami nyilván nem lehet egyetlen kormányzat célja sem.

Egy hírhedt, jobboldali publicista szerint, Ferenc pápa “vagy egy demens vénember vagy egy gazember”. Hogyan éli meg a rend a pápa személyét ért igaztalan támadásokat?

Fájdalmasan. Ferenc pápa egyszerű, közérthető lelkipásztori nyelvezettel beszél. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért akarják félreérteni. A támadásoknak sok személyes oka is lehet. Talán az is közrejátszik, hogy egyeseknek nehéz elfogadni azt, hogy a pápa nem politikai ideológiát művel, és hogy őt nem lehet beskatulyázni, még a menekültkérdésben sem. Hozzáteszem: az, akit megbotránkoztat az, hogy a pápa menekültek lábát megmossa, olvassa el az Evangéliumot.

A pápával egyet kell-e értenie a katolikus hívőnek?

Nem kell mindenben. Ebben a kérdésben is teljesen világos az egyház tanítása, amikor megkülönböztetjük a hitbeli és a nem hitbeli kérdéseket. Nem hitbeli kérdésekben a zsinat tanítását követi a pápa, így nem akarja megmondani, ki hogyan szavazzon, és nem szól bele abba, hogy Európa hány menekültet fogadjon be. Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, ha megszólal. Véleménye nagyon fontos a hívőknek, mert evangéliumi alapon álló, prófétai iránymutatást ad.

A Jezsuita Menekültszolgálat tavaly júliusban kezdte meg működését. Fő feladatuk a menekültek segítése. Mik az eddigi tapasztalataik?

Ma sokkal komplexebbnek látjuk a helyzetet, de több is mind a tapasztalat, mind a segítő partner. Egy év alatt formálódott ki, hogy merre is menjünk. Ma két nagy területet látunk. Az egyik a direkt szociális segítségnyújtás az állam által befogadott családoknak. A másik a nevelésen keresztüli integráció. Úgy gondoljuk, hogy ha a menekültek gyermekei magyarul tanulnak, magyar iskolába járnak, magyar barátaik lesznek, akkor a szüleik is jobban be fognak illeszkedni. Én magam egy budapesti és egy győri családot is ismerek, akik befogadtak a házukba menekülteket. És nálunk, a pesti jezsuita rendházunkban is lakik egy iraki kurd muzulmán család, négy gyerekkel, amíg nem tudnak elindulni saját lakás felé. A probléma az, hogy a magyar szociális ellátórendszer sajnos nagyon gyenge. Akik megkapják a magyarországi menekült státuszt, azok az utcára kerülnek, ugyanúgy, mint a magyar hajléktalanok, akiket szintén segítünk. Ezért van szükség segítségre, ez következik a keresztény hitünkből.

forrás, és a teljes interjú: 24.hu

Megosztás:

2016. szeptember 22., csütörtök

Tudta? XVI. - Szír Menekültek Filharmonikus Zenekara


A tévé kékes bársonyával kibélelt világ

Szír Menekültek Filharmonikus Zenekara

Zenekart alapítottak a polgárháború miatt Szíriából elmenekült zenészek, első koncertjüket 2015 szeptemberében, a németországi Brémában adták.

Raed Jazbeth

A menekült muzsikusokat a Brémában élő Raed Jazbeh nagybőgős gyűjtötte egybe a Facebookon. A kezdeményezés célja, hogy az embereknek ne csak a háború borzalmas képei jussanak eszükbe Szíriáról, amely gazdag kulturális és zenei élettel is rendelkezik.

Raed Jazbeh elmondta, hogy a szíriai zenészek gyakorlatilag mind ismerik egymást, mert az országban egyetlen helyen, a damaszkuszi zeneakadémián folyik zenei képzés.

A zenekar repertoárjában az európai zeneműveket éppúgy megtaláljuk, mint a klasszikus arab alkotásokat, népzenei feldolgozásokat.

A zenészek remélik, hogy a koncert révén jobban megérti az európai közönség a szíriai zenét és kultúrát.

- Muzsikusként az a dolgom itt Európában, hogy bemutassam a szír kultúrát, zenét. Itt békében élhetünk együtt, és ehhez a zene a legjobb eszköz – mondta az arab fuvolán játszó Mohamad Fityan.


Az együttes tagjainak többsége Németországban telepedett le, de olyanok is vannak köztük, akik Rasha Rizkhez hasonlóan Párizsban leltek menedékre. A karmester, Ghassan Alaboud például Montrealból jár a próbákra, koncertekre.


berlini koncert plakátja

- A nosztalgia köt össze bennünket, mindennél erősebben. Felidézzük a régi történeteket, mit tettünk, és mit nem kellett volna megtennünk, és bizony mindez nagyon megható – magyarázta a karmester.

A berlini teltházas koncerten európai és arab zenei klasszikusok, valamint arab népzene is felcsendült a berlini Gendarmenmarkt nevű patinás belvárosi téren álló Konzerthausban. Az estet a KulturLeben Berlin nevű szervezet rendezte, amely a főváros alacsony jövedelmű lakosai számára szervez koncerteket.

Részletek a zenekar malmői koncertjéből


forrás: origo.hu, fidelio.hu
Megosztás:

2016. szeptember 20., kedd

Tudta? XIV. - Nagyon nehéz és veszélyes az út


A tévé kékes bársonyával kibélelt világ

Szíriai graffiti:
"tudd meg, hogy mielőtt eljöttem, mindent megtettem, hogy maradhassak"

Talán már többen elgondolkoztunk azon, mi mi mindent tennénk meg, ha a menekültek helyében lennénk? A kérdés természetesen költői, talán nehéz elképzelni mi mindenen mennek át ezek az emberek. Életüket, családjukat mentik ki, egy jobb, szebb jövő reményében. Többek között erről (is) mesélnek. Az atlatszo.hu sorozata a menekültek útjáról a déli határunktól Salzburgig:



Megosztás:

2016. szeptember 15., csütörtök

Tudta? XIII. - Szíriai menekültekkel népesítenék újra Detroitot


A tévé kékes bársonyával kibélelt világ


A Stanford Egyetem professzora és a New York-i ingatlanfejlesztési vállalat egykori vezetője szerint a szíriai menekültek ideálisak lennének Detroit újranépesítéséhez, az arab-amerikaiak ugyanis már jelenleg is dinamikus és sikeres közösséget alkotnak a városban.
A The New York Times című amerikai napilapban megjelent javaslat szerint az Egyesült Államoknak ötvenezer szíriai menekültet kellene befogadnia és letelepítenie az egyre inkább elnéptelenedő, Michigan állambeli Detroit városban. Az Egyesült Államok valamikori negyedik legnépesebb városának lakossága az évtizedekkel ezelőtti 1,8 millióról mára 713 ezerre esett vissza, főleg az autóipar hanyatlásának következtében. A városban szakértők szerint több mint hetvenezer lakás áll üresen.

David D. Laitin, a Stanford Egyetem professzora és Marc Jahr, a New York-i ingatlanfejlesztési vállalat egykori vezetője szerint a szíriai menekültek ideálisak lennének Detroit újranépesítéséhez, az arab-amerikaiak ugyanis már jelenleg is dinamikus és sikeres közösséget alkotnak a városban.

"Képzeljük el, hogy ez a két humanitárius és társadalmi katasztrófa összekapcsolódik és létrejön valami jó dolog" - írták a cikkben. A Szíriában több mint öt éve tomboló polgárháború elől milliók menekültek a környező országokba. Rick Snyder michigani kormányzó már 2014 januárjában hasonló ötlettel állt elő, amikor azt javasolta, hogy fogadjanak be ötvenezer bevándorlót Detroit feltámasztására.

A terv bírálói elsősorban az asszimilációs problémákat emelték ki, valamint azon véleményüknek adtak hangot, hogy a szíriai menekültek jelentős része azonnal elköltözne a városból, mihelyst rendeződött a helyzete. Szakemberek szerint nem létezik olyan jogi megoldás, amellyel ezt meg lehetne tiltani.

Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége befogadni az ártatlan menekülteket, s ezzel ráadásul erős üzenetet küldenének a világ számára.

A 2011. március 15-én békés tüntetésekkel kezdődött, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkolló szíriai felkelés halálos áldozatainak száma már meghaladta a 300 ezret.

forrás: hvg.hu
Megosztás:

2016. szeptember 14., szerda

Pörög a hisztikampány

kép forrása: dunaujvaros.com

"meg kell védenünk értékeinket"

Pörög a szavazásra buzdító kampány, a riogatás továbbra is maximumon dübörög, nem múlik el nap, hogy ne hallanánk valami új kijelentést, hogy épp miért kell félnünk, rettegnünk a menekültektől. Kivezényelt kormánypárti képviselők viccesen, vagy épp vicc nélkül öntik ránk a kötelező lózungokat, márpedig ők már csak tudják. Hivatkozási alapnak pedig többek között olyan szakértőre hivatkoznak, aki annak idején földönkívüliekkel "randevúzott", és talán azóta is mély félelemben élhet. Pataky Attilával biztos megadatott a közös téma. No persze közben a fél ország már rákapott a félelem ízére, lelki szemeim előtt látom hogy aki tehette, már odakészítette a vasvillát az ajtó mellé, készülve az elkerülhetetlenre, függetlenül attól, hogy ha voltak is országunkban menekültek, eszük ágában nem volt itt maradni. Még innen is menekültek, hogy a magyar fiatalokról ne is beszéljünk. Az utolsó meg majd lekapcsolja a villanyt, már ha épp lesz még mit. Dunaújvárosban amúgy is gondok vannak a közvilágítással, már az autósok is aggódnak.

Lássuk hát mi mindent szeretnének megvédeni. Az idézeteket a képpel együtt a dunaujvaros.com oldalról vettem.
"(...) létrejöttek olyan zónák, ahová nem lehet bemenni, mert ott egészen más életmódot folytatnak az ott lévő akár muszlimok, akár más vallási emberek."
Sajnos a más életmódról nálunk is van egy kialakult kép, kezdve a leggazdagabb gázszerelőtől, akit épp a napokban segít meg a kormány, ide lehetne sorolni a Voldemort névre hallgató képviselőt, és ugye emlékszünk még az újdonsült "villalakóra", akit a jómódú szülők segítettek ki, de még napestig lehetne sorolni a hasonló ügyeket, egy biztos, vannak egyenlőbbek, és ez már rég nem a vicces kategória. És hogy hova nem érdemes menni, pláne kérdezősködni Magyarországon, arról a 444.hu összefoglalója számol be


"(...) Nagyon kevés olyan képsort látunk, ahol a gyermekekkel vannak. "
Ismerjük a közmédiát, tudjuk, tüntetők mellett is nehéz megtalálni a tömeget, ugye emlékszünk még 2012 januárjára?
  • 2015-ben több mint harmincezer kísérő nélküli fiatal érkezett Németországba, és százezer gyermek kért menedékjogot világszerte az Unicef szerint.
  • Az Ensz gyermekekkel foglalkozó szervezete szerint ez háromszor annyi, mint egy évvel korábban.
  • Európában is fontos lenne, hogy a papírok nélkül érkező gyermekek gyors segítséget kapjanak.

Háború gyermekei címmel korábbi bejegyzésemben további adatok találhatóak a fiatalokról.


"védjük meg a brüsszeli bürokráciától Magyarországot, attól, hogy ránk kényszerítsenek olyan intézkedéseket, amelyekkel nem értünk egyet. "
Márciusban Merkel, ma pedig Juncker tette világossá, nincs kötelező kvóta, de tényleg ne kockáztassunk:

TÁJÉKOZÓDJUNK!

Magyarország évről évre veszti el hitelességét, barátait, ennek biztos meg lesz a következménye, épp a napokban került szóba kizárásunk az EU-ból. Tudjukkik, liberálisok, némi Sorosozással, vegyítve egy kis Gyurcsányozással. Általában jön a sablonszöveg, külügyér villalakó megvédi Magyarországot, és lakóit a nemtelen támadásoktól. Az ország pedig mindeközben egyre zártabb lesz, és nem csak a szögesdrótok miatt. De nem kell félni, lassan épülhet a harmadik kerítés, persze van az a pénz, amivel szinte bárki jöhet. Jöttek is, eddig közel 18 ezren.

Visszakanyarodva városi rendezvényünkre. Kérem jól nézzük meg az első sorokban ülőket, majd halkan tegyük fel magunkban a kérdést, vajon hány komolyzenei koncerten tolongtak, hogy ott is első sorban ülhessenek, és ezzel is egy kicsit jelenlétükkel támogassák a helyi kultúrát. Nem kell összetörni magunkat a számolgatással, Kurucz Gergely ezt egy szomorú cikkében már megtette:



Úgy látszik a fontossági sorrendet láthatjuk. A nagy hon-, és világvédelmi feladatok, stadionok, kisvasutak és egyéb agyament projektek mellett pedig többek között

védjük meg az oktatást,
az egészségügyet, és a kultúrát,
mert ezek az igazi értékeink!

Bár korábban már szó esett a közmédia elfogultságáról/bénázásáról, de köszönhetően az Eötvös Károly Intézetnek elkészült egy kis tájékoztató videó, amit sok szeretettel ajánlok minden, a témára érzékeny olvasónak.


Megosztás:

2016. szeptember 12., hétfő

Tudta? XII. - Menekültek világnapja


A tévé kékes bársonyával kibélelt világ


2000. december 4-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése az 55/76-os határozatával a menekültek világnapjává nevezte ki június 20-át, amit 2001. óta minden évben megünnepelnek. A 2001-es év különleges voltát adta, hogy egyúttal az 1951. július 28-án Genfben aláírásra került menekültügyi egyezmény 50. évfordulójára is emlékeztek. E mellett a június 20-i dátumot azért választották, mert az egybeesik az afrikai menekültek napjával.

Minden év június 20-án az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa és számtalan civil szervezet emlékezik meg a napról. Céljuk felhívni a figyelmet arra a több millió menekültre és kitelepítettre, akik háború, üldözés vagy egyéb konfliktusok miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat.

Több mint 100 országban emlékeznek meg a napról. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa minden évben kiválaszt egy témát (jelmondatot) és az eseményeket e köré a téma köré szervezik az egész világon. A szervezők világszerte ösztönzik a részvételt az ünnepségeken.

2016 jelmondata:

"Mi azokkal vagyunk, akiket menekülésre kényszerítenek"
Megosztás:

2016. szeptember 11., vasárnap

Tudta? XI. - Menekült séfek Párizsban


A tévé kékes bársonyával kibélelt világ

Stéphane Jégo és Mohammad El Khaldy

Nyáron a párizsi L’Ami Jean étteremben szokatlan étlap fogadta a vendégeket: a menüben vöröslencse püré, kibbeh és spenót, marinált makréla és tahini, valamint fürj freekeh-vel is szerepelt. Stéphane Jégo séf és tulajdonos elsősorban arról híres, ahogyan a baszk konyha felé fordul. Azon az estén azonban nemcsak ő vezette a konyhát, hanem a szír Mohammad El Khaldy is, aki az elmúlt húsz évben, egészen addig, míg menekülni nem kényszerült, Damaszkuszban dolgozott szakácsként. A különleges párizsi estén Szíria ízei kerültek terítékre, de francia stílusban. Ez az étterem az első, amely részt vett a Refugee Food Festival rendezvénysorozatában, amely Párizsban zajlik. A Migratory Cooks egy egészen új kezdeményezés, amelynek az a lényege, hogy menekült séfek mutatják be a hazájuk ízeit a franciáknak. Az ötlet, hogy a többezer menekült között megtalálják a legjobb szakácsokat, két fiatal vállakozó agyából pattant ki. Louis Jacquot és Sébastien Prunier célja nem más, mint hogy a franciák nyitottabban tekintsenek a menekültekre, és megismerjék ezeket a távoli, ismeretlen, de nagyon jó ételeket is.

Három szíriai, egy csecsen, egy iráni, egy indiai, egy etióp és sli lankai séf közreműködésével már február óta zajlanak különböző események, de már sorban áll egy afgán és egy tibeti séf is, hogy megmutathassa, milyen ételekkel büszkélkedhet a hazája.


2015 őszén Budapesten is volt egy hasonló gasztrohét, erről bővebben itt: 
http://index.hu/kultur/eletmod/2015/09/26/mit_esznek_a_menekultek/
Megosztás:

2016. szeptember 10., szombat

Tudta? X. - Életem egyik legnehezebb munkáját végeztem Magyarországon


A tévé kékes bársonyával kibélelt világ


Arwa Damon, a CNN riportere tavaly Európában kísérte végig a menekültválság állomásait. Ő volt például az egyetlen újságíró, aki menekültekkel együtt töltötte az éjszakát azon a vonaton, amit a hatóságok csapdának használva több mint 24 órán át állomásoztattak a bicskei vasútállomáson. A veterán haditudósító először beszélt tavalyi magyarországi élményeiről a hvg.hu-nak.


hvg.hu: A magyar határhoz a menekültválság csúcsán, tavaly augusztus végén érkezett meg, majd több mint három héten át tudósított Magyarországról. Rengeteg harcedzett hazai és külföldi újságíró mesélte nekem, mikor a helyszínen dolgoztunk, hogy az itt látottak még őket is megviselték. Ön hogyan élte meg a terepmunkát Röszkén és a Keletinél?

A. D.: Életem legnehezebb munkáját végeztem a szerb–magyar határon, pedig több mint tíz éve tudósítok Irakból, Szíriából és más közel-keleti gócpontokról. Amikor először csatlakoztunk rá a menekültútvonalra a szerb-macedón határon, olyan kérdéseket és félelmet tapasztaltunk, amihez már hozzászoktunk az aktív háborús zónákban, a frontvonal közelében, amikor hordóbombák hullanak lakóházakra, vagy olyan borzalmas erőszak tombol, amit itt sokan el sem tudnak képzelni. De az embert végtelenül megrázza, mikor ugyanezt Európa déli határán hallja viszont. Annak az Európának, ami annyira büszke erkölcsi tartására, elveire, az emberi jogok tiszteletben tartására.
Ezt éltük át Magyarországon is, amikor az út mellett a pusztában, ahol szintén teljesen magukra voltak hagyva, főleg az elején, amikor semmilyen ellátást nem kaptak. Nem volt víz, nem volt étel a közelben, akkor még segélyszervezetek sem mutatkoztak. Órákig, sokszor napokig itt várakoztak úgy, hogy senki nem kommunikált velük, nem tudták miért és meddig kell várniuk, hol kaphatnak orvosi ellátást, amíg várakoznak. Ezután következtek be azok a szélsőséges esetek, amikor az emberek áttörték a rendőrsorfalat és elkezdtek futni a kukoricásban, vagy amikor a tömeg megindult a budapesti pályaudvarról Ausztria irányába az autópályán.
A kivonulás alatt történt az egyik legmeglepőbb eset is, amikor teljesen véletlenszerűen jelentek meg tömegével helyiek az autópálya szélén, hogy vizet, száraz élelmet és egyebet osztogassanak a menekülteknek. Én úgy érzem, vagy úgy tapasztaltam, hogy az európai menekültkrízis sok szempontból a legrosszabbat és sajnos jóval kisebb mértékben a legjobbat hozta ki az emberekből. Ott voltak az önkéntesek, ott voltak a segélyszervezetek. Ha mindez nagyobb méretekben történik, ha valóban ez lett volna az általános reakció a menekültáradatra, akkor Európának nem csak az egyébként is elkerülhetetlen tömeggel kellett volna megküzdenie, de lehetősége lett volna egy ellen-narratívát létrehoznia az Iszlám Állam brutalitásával szemben.

Megosztás:

2016. szeptember 4., vasárnap

Tudta? V. - Háború gyermekei


A tévé kékes bársonyával kibélelt világ



2015-ben több mint harmincezer kísérő nélküli fiatal érkezett Németországba. Mihez kezdenek velük?



Magyarországon sem jobb a helyzet 2015-ben (szeptemberi adatok):

Az országba özönlő menekülttömegben nem tűnnek fel, de a korábbi évekhez képest 2015-ben nagyjából megtízszereződött a Magyarországra felnőtt kísérő nélkül érkező 18 év alatti menekültek száma.
Ez a csoport az egyébként is kiszolgáltatott menekültek közül a legsérülékenyebb, hiszen a gyerekek, fiatalok sok esetben a szüleik elvesztése után indulnak útnak. A magyar menekültügyi rendszer 2011 óta kezeli őket megkülönböztetett figyelemmel: a kísérő nélküli kiskorú migránsokat a gyermekvédelmi rendszerbe tereli, ahol elvileg sokkal jobb és több ellátásra lennének jogosultak, mint a többi menekült.
A kísérő nélküli kiskorú menekültek a gyermekvédelmi törvények teljes körű, úgynevezett „otthont nyújtó” ellátásra jogosultak, ami napi ötször étkezést, ruházkodási pénzt és oktatást jelenti.
2015-ben az országba érkezett felnőtt kísérő nélküli kiskorú menekültek 95 százaléka 14 és 18 év közötti, de volt köztük 421 14 év alatti kisgyerek is. A veszélyes útra szinte kizárólag – 99 százalékban – fiúk vállalkoztak. Meglepő módon a többi menekülthöz képest kicsit más a kísérő nélküli kiskorúak nemzetiségi megoszlása: 90 százalékuk Afganisztánból jön, csupán a 4 százalékuk szír, 3 százalékuk koszovói, 1-1 százalékuk szomáliai és pakisztáni, a többiek pedig Egyiptomból, Bangladesből, Irakból, Iránból és Szerbiából jöttek.


Aki teheti, menekül.



Szíria - A háború gyermekei

A számos díjjal kitüntetett Anthony Wonke dokumentumfilmje Szíria véres polgárháborújáról, négy gyermek nézőpontjából bemutatva. A humanitárius katasztrófa mára már több mint 90 ezer életet követelt és mintegy kétmillió embert tett hontalanná, akiknek a fele gyermek. Az ő szemükkel nézve még megrázóbb a szíriai tragédia.


Megosztás:

2016. szeptember 1., csütörtök

Tudta? IV. - Ferenc pápa: Hidakat kell építenünk


A tévé kékes bársonyával kibélelt világ


Április 16-án Ferenc pápa sajtótájékoztatót tartott az újságíróknak a repülő fedélzetén, hazatérőben Leszbosz szigetéről, Görögországból, ahol menekültekkel és bevándorlókkal találkozott.


Részletek a sajtótájékoztató anyagából:

Federico Lombardi: Szeretettel köszöntjük körünkben a Szentatyát, hogy beszélgessen velünk ezután a rövid, de rendkívül intenzív utazás után. Most felolvasom a közleményt, melyet megkaptatok, hogy, ha valaki nem hallotta volna, vagy nem kapta volna meg a telefonjára, akkor is ismerje a teljes szöveget. A pápa azt akarja, hogy világosan lássátok annak teljes tartalmát.
"A pápa egy befogadási gesztust kívánt tenni a menekültek irányában azzal, hogy elkísér Rómába saját repülőjén három, Szíriából menekült családot, összesen tizenkét főt, köztük hat kiskorút. Olyan személyekről van szó, akik már ott voltak a leszboszi táborokban az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás előtt. A pápa kezdeményezése az Államtitkárságnak a görög és az olasz illetékes hatóságokkal való tárgyalása révén valósult meg. A családok tagjai mind muszlimok. Két család Damaszkuszból, egy pedig az Iszlám Állam által elfoglalt térségben található Deir Azzorból származik. Otthonaikat lebombázták. A családok befogadásának és eltartásának költségeit a Vatikán állja majd. Kezdeti elszállásolásukról a Szent Egyed közösség gondoskodik."

Most pedig azonnal megadjuk a szót kollégáinknak, és azt kérjük, hogy főleg az útjával kapcsolatos kérdéseket tegyenek fel, még ha, miként tudjuk, a pápa mindig készségesen válaszol is nekünk. 

Franca Giansoldati (Il Messaggero): Köszönöm, Szentatya! Ön sokat beszél a „befogadásról”, de talán túl keveset az „integrációról”. Ha megnézzük, mi történik Európában, főképp a migránsok e tömeges méretű beáramlása következtében, azt látjuk, hogy jó néhány város szenved gettónegyedektől. Mindebből világosan látszik, hogy a muszlim bevándorlók azok, akiknek nehezére esik integrálódni a „mi értékeinkbe, a nyugati értékekbe”. Azt szeretném kérdezni, vajon az integráció szempontjából nem lenne-e hasznosabb muszlim bevándorlók helyett keresztények érkezését, bevándorlását előnyben részesíteni? Aztán pedig: ezzel a nagyon szép, nemes gesztussal ön ma miért három teljesen muszlim családot részesített előnyben?

Ferenc pápa: Nem választottam keresztények és muszlimok közül. Ennek a három családnak rendben voltak a papírjai, a dokumentumai, és velük meg lehetett tenni. De volt például két keresztény család az első listán, ám nekik nem voltak rendben a papírjaik. Ez nem kiváltság! Ők mind a tizenketten Isten gyermekei. A „kiváltság” az, hogy Isten gyermekei: ez igaz. Ami a migrációt illeti: nagyon okosan beszélt. Megköszönöm önnek. Mondott egy szót, amelyet a mostani kultúra, úgy látszik, már elfejtett, a háború után… Ma vannak gettók. A terroristák közül néhányan, akik terrortámadást követtek el, néhányan tehát, olyan emberek gyermekei és unokái, akik már itteni országban, Európában születtek. És mi történt? Nem valósult meg az integráció politikája, pedig ez alapvető jelentőségű számomra. Ezen a ponton (hadd említsem meg), ha ön megnézi a családról szóló, szinódus utáni buzdításban – persze ez egy másik probléma –, a nehézségben lévő családok három lelkipásztori problémájának egyike az egyház életébe történő integrálás. Ma Európának vissza kell szereznie az integrálásnak ezt a mindig meglévő képességét. Mert érkeztek Európába nomádok, normannok és sok más nép, és integrálta őket, és (ezzel) gazdagította saját kultúráját. Azt hiszem, szükségünk van az integrációra való tanításra és nevelésre. Köszönöm!

Elena Pinardi (European Broadcasting Union): Szentatya, manapság egyes európai országok határainak megerősítéséről, ellenőrzésekről beszélnek, sőt katonai egységek alkalmazásáról. Ez vajon Schengen vége, az európai álom vége?

Ferenc pápa: Nem tudom. Én megértem a kormányokat, a népeket is, akiket eltölt bizonyos fokú félelem. Ezt megértem, és nagy felelősséggel kell eljárnunk a befogadás tekintetében. E felelősség egyik szempontja ez: hogyan integráljuk ezeket az embereket közénk. Mindig azt mondtam, hogy a falak emelése nem megoldás; láttuk az egyik ledőlését a múlt században. Nem old meg semmit. Hidakat kell építenünk. De hidakat okosan kell építeni, párbeszéden keresztül, integrációval. Épp ezért megértem azt a bizonyos félelmet. A határok lezárása azonban nem old meg semmit, mert az a lezárás hosszú távon árt az ott élő népnek. Európának sürgősen ki kell dolgoznia a befogadás és az integráció, a fejlődés, a munka, a gazdasági reform stratégiáját. Ezek a dolgok együttesen azok a hidak, amelyek arra vezetnek, hogy ne emeljünk falakat. A félelmet teljesen megértem; de azután, amit láttam – témát váltok, de szeretném ezt ma elmondani –; és amit ti magatok is láttatok abban a menekülttáborban… sírhatnékom volt! A gyerekek… Elhoztam magammal, hogy megmutassam nektek: a gyerekek nagyon sok rajzot ajándékoztak nekem. Íme, az egyik: mit akarnak a gyerekek? Békét, mert szenvednek. Ott, a táborban vannak foglalkozások… Mit láttak azok gyerekek? Nézzétek ezt a képet: látták azt is, amint egy gyermek a tengerbe fullad. Ezeket hordozzák a gyerekek a szívükben! Ma tényleg sírni tudtam volna! Sírhatnékom volt! Ugyanezt a témát rajzolta meg ez az afganisztáni kisgyerek: az Afganisztánból érkező bárka kiköt Görögországban. Ezek a gyerekek megőrzik ezt emlékezetükben. És hosszú idő kell ahhoz, hogy feldolgozzák! Itt van ez: a nap néz és sír. De ha a nap képes sírni, akkor nekünk is sírnunk kell: jót tesz nekünk, ha végigcsorog egy könnycsepp az arcunkon.


Fanny Carrier (Agence France-Presse): Jó napot! Miért nem tesz különbséget azok között, akik a háború elől, és akik az éhség elől menekülnek? Európa be tudja fogadni a világ összes nyomorát?

Ferenc pápa: Ez igaz. Ma azt mondtam beszédemben: vannak, akik a háborúk elől, és vannak, akik az éhség elől menekülnek. Mindkét jelenség a kizsákmányolás következménye, a földé is… Egy hónapja, körülbelül, azt mondta nekem egy afrikai kormányfő, hogy kormánya első döntése az újraerdősítés volt, mert kiszikkadt a föld a kizsákmányolás, az erdőirtás miatt. Jó tetteket kell végbevinni mindkét embercsoporttal. De van, aki az éhség, és van, aki a háború elől menekül. Én arra hívnám a fegyverkereskedőket – a fegyverek gyártásáról, bizonyos pontig, vannak megállapodások, de ott vannak a kereskedők, akik azért adnak el fegyvereket, hogy háborút robbantsanak ki bizonyos helyeken, mint például Szíriában, tehát akik fegyvereket adnak a különböző csoportoknak –, tehát arra hívnám ezeket a fegyverkereskedőket, hogy töltsenek el egy napot abban a menekülttáborban. Hiszem, hogy üdvös lenne számukra!

Néstor Pongutá (W Radio Colombia): Szentatya, jó estét kívánok! Spanyolul kérdezek, de válaszolhat olaszul. Ma reggel mondott egy igen különös dolgot, ami nagyon felkeltette a figyelmemet, még pedig azt, hogy ez egy szomorú út, és szavai is azt tanúsították, hogy nagyon meg van hatódva. De valaminek meg kellett változnia a szívében is, hiszen tudja, hogy már itt van tizenkét személy, és ezzel a kicsiny gesztussal leckét adott azoknak, akik inkább elfordítják tekintetüket a sok szenvedés elől, ez elől a részletekben zajló harmadik világháború elől, mely ellen ön felemelte hangját.

Ferenc pápa: Most plágiummal fogok élni! Olyan mondattal válaszolok, amely nem az enyém. Ugyanezt kérdezték Teréz anyától: „De hát ön miért igyekszik annyira, miért dolgozik annyit, csak azért, hogy segítse az embereket meghalni… Semmi haszna annak, amit tesz! A tenger óriási!” Ő pedig így válaszolt: „Egy vízcsepp a tengerben! De e vízcsepp után a tenger már nem lesz ugyanaz!” Ezt válaszolom tehát. Ez egy kicsiny gesztus. De ilyen kis gesztusokat kell tennünk mindannyiunknak, férfiaknak és nőknek, hogy kinyújtsuk kezünket a rászorulók felé.

Francisco Romero (Rome Reports): Szentatya, egyszerűen annyit szeretnék megjegyezni: ön azt mondta, hogy ez a menekültválság a legsúlyosabb válság a II. világháború óta. Azt szeretném kérdezni: mit gondol azoknak a bevándorlóknak a válságáról, akik az Amerikai Egyesült Államokba érkeznek Mexikóból, Latin-Amerikából?

Ferenc pápa: Ugyanaz! Ugyanaz, mert az éhség elől menekülve érkeznek oda, főleg. Ugyanaz a probléma. Ciudad Juárezben a kerítéstől száz méterre – talán kevesebbre is – mondtam a misét. A túloldalon ott volt vagy ötven püspök az Egyesült Államokból és ötvenezer fő egy stadionban, akik óriáskivetítőn követték a misét; ezen az oldalon, Mexikóban pedig ott volt a tábor, tele emberrel… De ugyanaz! Mexikóba Közép-Amerikából érkeztek. Biztosan emlékszik arra, két hónappal ezelőtt konfliktus robbant ki Nicaraguával, mert nem akarta átengedni a menekülteket: a helyzet megoldódott. Repülőn vitték őket a másik országba anélkül, hogy Nicaraguán kellett volna áthaladniuk. Ez világméretű probléma! Beszéltem erről ott a mexikói püspököknek; kértem, hogy gondoskodjanak a menekültekről.

Federico Lombardi: Köszönjük, Szentatya, hogy ilyen hosszan elbeszélgetett velünk erről az utazásról, most pedig még a buzdításra is kitért. Jó utat kívánunk, és munkája sikeres folytatását!

Ferenc pápa: Köszönöm társaságotokat! Tényleg nyugodt vagyok veletek. Nagyon köszönöm! Köszönöm a társaságot!


Fordította: Tőzsér Endre SP
forrás, és a teljes sajtótájékoztató anyaga: Magyar Kurír


Megosztás:

2016. augusztus 31., szerda

Tudta? III. - Pescara del Tronto


A tévé kékes bársonyával kibélelt világ


Afrikai bevándorlók is a túlélők segítésére indultak pénteken Olaszország földrengés sújtotta középső részén.
"Segítenünk kell az itteni embereknek" – mondta a 20 éves Abdullah, aki a nyugat-afrikai Benin állampolgára. "Láttuk, hogy emberek haltak meg, és ez rossz érzéssel tölt el minket. Azért jöttünk, hogy megmutassuk, tiszteljük őket és méltóságukat" – tette hozzá a férfi, aki a természeti katasztrófa által súlyos károkat szenvedett Pescara del Tronto határában nyilatkozott a Reuters Televisionnek.
A természeti csapás következtében legkevesebb 120-an életüket vesztették, 368-an megsérültek, és több százan eltűntek. 
Abdullah több más afrikaival együtt egy 50 kilométerre lévő hostelből kerekedett fel és csatlakozott a bajba jutottakat támogató  önkéntesekhez. A nagyjából 20 fős migránscsoport segített előkészíteni a terepet a sátrak felállításához, és részt vett egy terület megtisztításában, ahova helikopterek tudnak majd  leszállni.


"Ez az ő ötletük volt. Akartak csinálni valamit, így mi segítettünk nekik ebben" – mondta Letizia Dellabarba, az afrikaiakat Pescara del Trontóba szállító Human Solidarity Group (GUS) jótékonysági szervezet egyik munkatársa.


Olaszország 2014 eleje óta több mint 420 ezer, főleg afrikai bevándorlót fogadott be, akik valamennyien a Földközi-tengeren keresztül érkeztek.

Megosztás: