1986 óta tudjuk, hogy mi a következménye egy egyáltalán nem kívánt atomkatasztrófának. A mára javarészt túristalátványosságként működő ZÓNA annak idején sok ezer embernek volt lakóhelye, munkahelye...
Fukushima 2011-es balesete is bizonyítja, az atomenergia nem játék... Talán jobb bele sem gondolni, hogy mi lenne, ha Pakson is történne valami....
Az Urbex Hungary csapata egy nagyon látványos dokumentumfilm keretén belül mutatja meg, mivé lett a környezet az elmúlt években, évtizedekben.
Hogy milyen lenne az élet most Pripjaty városában, arra már soha nem kapunk választ, de azt tudjuk, milyen volt egykoron a nyüzsgő nagyváros. Olyan voltak, mint minden normális hasonló település.
1986 április 26-án viszont minden megváltozott...
A Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben bekövetkezett robbanás következményeivel a mai napig szembesülünk. Híradásokból, még ha késve is, ismerjük az egészségügyi hatásokat, látjuk a lezárt Zónát, látjuk a lepusztult szellemvárost, az elhagyatott környéket, ahol 1986-ban megállt az idő....
Egy lengyel csapat 360 fokos kamerákkal és 3D-modellezéssel örökítette meg a tragédia helyszíneit, így mint egy videojátékos karakter, bárki bejárhatja például az erőmű vezérlőtermét, a közeli szellemvárost. A reaktor fölé emelkedő új szarkofág a virtuális valóságban állva érződik csak igazán hatalmasnak.
Bár 2011 óra már hivatalosan szervezett túrák keretében is fel lehet keresni a katasztrófa helyszínét, sokan érthető okokból ennek ellenére sem utaznának Csernobilba személyesen. Számos videofelvétel és fotógaléria örökítette meg az elhagyott várost, ahogy a pripjatyi vidámpark soha nem használt – eredetileg a katasztrófa után néhány nappal átadni tervezett – óriáskereke a videojátékokban és filmekben is kulturális szimbólummá vált.
Pripjaty a magasból
A lengyel The Farm 51 fejlesztőcég fantáziát látott abban, hogy speciális technológiákkal: 3D-szkennelésére alkalmas berendezéssel, drónra szerelt és kézbe fogott 360 fokos kamerával egy virtuális valóságban bejárható alkotást készítsenek a baleset tavalyi, harmincadik évfordulójára.
A valódi helyszínek egy 360 fokos virtuális térben éledtek újjá. Ezt elsőként drágább, Oculus Rift és HTC Vive VR-sisakokkal tudott bebaragolni az érdeklődő, aztán múlt év végén Playstation VR-ra, majd nem sokkal karácsony előtt a jóval olcsóbb a Samsung Gear VR platformra is megjelent a Chernobyl VR Project – jóval szélesebb tömegek számára elérhetővé téve a virtuális utazást.
Elkészült a csernobili új szarkofág, ami újabb 100 évre biztosítja az 1986-ban felrobbant 4-es reaktor biztonságát. A 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas acélszerkezet a világ legnagyobb mozgatható kupolája. Másfélmilliárd euróba került.
Az acél szarkofág építését a francia Novarka konszern végezte, a munkálatok 2011-ben kezdődtek, a költségek fedezéséhez Ukrajna jelentős támogatást kapott az Európai Uniótól, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól (EBRD), Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.
Az atomenergia biztonságos felhasználásáról, illetve a paksi atomerőmű építéséről továbbra sincs teljes egyetértés, vagyunk páran, akik jobban hiszünk a megújuló energiákban. Ennek ellenére csak öröm, ha véletlenül valamilyen formában is, de értelmes párbeszédnek lehetünk szem-, és fültanúi.
Napelem vs. paksi bővítés?
Két energiapiaci szakértőt kérdeztünk a paksi bővítés pénzügyi és energetikai kérdéseiről. Egyikük az atomenergia, másikuk inkább a napelemes rendszerek mellett érvel. A piros sarokban Hárfás Zsolt, az Atomenergia Info szakértője, a kék sarokban Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem kutatóközpontjának vezetője. Hír24: Megéri-e nekünk a paksi bővítés? Felsmann Balázs: Nem. Hárfás Zsolt: Igen.
Természetesen nem dőlhetünk hátra, az atomenergia biztonságával továbbra is foglalkozni kell, ahogy a fosszilis energia környezetszennyező hatásával, vagy az atomhulladék kezelésével, illetve a környezetbarát megújuló energiaforrások hasznosításáról. Van, lenne miről még párbeszédet folytatni, csak remélhetem, hogy tényleg lesz mit átadni a következő generációknak.
Felkészültél arra, hogy ha úgy adódik haza se térhess, vagy ha otthon vagy, 10 perc alatt csomagold össze a legfontosabb dolgaidat és indulj, mert MENNI KELL? Vajon hányszor hasítana beléd a tudat, hogy ezt, vagy azt "otthon" hagytad? Na persze az "otthon" elvesztése után már eleve egész más jelentést kaphat ez a szó, és nem csak pár órára, napra, hanem emberi léptékben mérve bizony: örökre.
Sok ezer embernek az életét megváltoztatta az atomenergia, és az ezzel kapcsolatos balesetek.
Csak a két legsúlyosabb katasztrófa:
1986. április 26. Csernobil /Ukrajna, egykori SZU /30 éve
2011. március 11. Fukushima /Japán /5 éve
A károkat lehet enyhíteni, a romokat el lehet takarni, de a problémát megszüntetni teljesen, már csak az idő tudja, Csernobilban is lassan helyére tolják az új szarkofágot, de Fukushimában sem tétlenkednek, próbálják enyhíteni a további károkat.
fotó: http://www.fukushima-nogozone.com/
TÉNYLEG ILYEN JÖVŐT AKARUNK?!
Paks vonzáskörzetében, Dunaújvárosban csak remélhetem, hogy a havi rendszerességgel beindított morgatópróbák soha nem fognak éles helyzetet jelenteni, illetve továbbra is ellenzem Paks2 megépítését, bármennyire is meg akarnak nyugtatni az atomenergia támogatói.
A már napi szinten működő titkolózás kormányzati szinten elég aggasztó, ugye még rémlik... 30 éve pontosan ugyanígy, nagyon nehezen akarták beismerni mi is történt pontosan.....
