Káosz lesz

Szemetelnek, hangoskodnak, nem bírnak magukkal, és csak jönnek, jönnek, persze Soros pénzéből mind, mert hát valljuk be, ezekkel a rémtörténetekkel mostanában választásokat lehet nyerni.
Az HBO dokumentumfilmje olyan emberek történetét mondja el, akik egy jobb élet reményében szeretnének eljutni Európába. A legtöbbjük valamelyik afrikai vagy közel-keleti országból származik, és a nehéz gazdasági körülmények, illetve a hazáját sújtó véres (polgár)háború miatt indult útnak. A filmesek feltérképezték a 2011-es krízis korai napjait, amikor menekültek százezrei keltek veszélyes útra, mígnem Észak-Afrika líbiai partvidékéről eljutottak Dél-Olaszország kicsiny szigetére, Lampedusára.

Megismerhetünk egy családot, akik mindenüket hátrahagyva csak egy dolgot szeretnének, békét, egy fiatalembert, aki a testvéreit vesztette el a hullámsírba, betekintést nyerhetünk az olasz mindennapokba, és természetesen a műsorban szóhoz jutnak a menekültellenesek is.

KÁOSZ LESZ

feliratos dokumentumfilm

RENDEZTE: Lorena Luciano, Filippo Piscopo

Sajnos még mindig több emberséget láthatunk ebben a dokumentumfilmben, mint akár kicsiny hazánkban. Aki teheti, nézze meg, HBO GO oldalán megtekinthető.

Tovább >>>

A ZÓNA

1986 óta tudjuk, hogy mi a következménye egy egyáltalán nem kívánt atomkatasztrófának. A mára javarészt túristalátványosságként működő ZÓNA annak idején sok ezer embernek volt lakóhelye, munkahelye...
Fukushima 2011-es balesete is bizonyítja, az atomenergia nem játék... Talán jobb bele sem gondolni, hogy mi lenne, ha Pakson is történne valami.... 

Az Urbex Hungary csapata egy nagyon látványos dokumentumfilm keretén belül mutatja meg, mivé lett a környezet az elmúlt években, évtizedekben.

kapcsolódó bejegyzések:

2017. 04. 27. Atomreaktor árnyékában

2016. 11. 21. Atomenergia, Paks, Csernobil

2016. 04. 26. Emlékezzünk...

2015. 04. 27. Csernobil öröksége: a Zóna

2014. 11. 27. Pripjaty a magasból

2014. 03. 11. STOP PAKS2

Tovább >>>

Özönvíz előtt

Milyen veszélyei vannak a globális felmelegedésnek? És miként lehetne megállítani, vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást?

Az Özönvíz előtt című dokumentumfilmben az ENSZ békenagyköveti tisztét is betöltő Leonardo DiCaprio híres közéleti személyiségekkel és elkötelezett aktivistákkal beszélget arról, hogyan lehetne fenntartható módon átalakítani napjaink gazdasági rendszereit. Interjúalanyai többek között: Barack Obama, Bill Clinton, Ferenc pápa, Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára, valamint a NASA vezető kutatói.

Ha valamit érdemes is megnézni, ezt biztosan!

Tovább >>>

Tudta? V. - Háború gyermekei

A tévé kékes bársonyával kibélelt világ

2015-ben több mint harmincezer kísérő nélküli fiatal érkezett Németországba. Mihez kezdenek velük?

Magyarországon sem jobb a helyzet 2015-ben (szeptemberi adatok):

Az országba özönlő menekülttömegben nem tűnnek fel, de a korábbi évekhez képest 2015-ben nagyjából megtízszereződött a Magyarországra felnőtt kísérő nélkül érkező 18 év alatti menekültek száma.
Ez a csoport az egyébként is kiszolgáltatott menekültek közül a legsérülékenyebb, hiszen a gyerekek, fiatalok sok esetben a szüleik elvesztése után indulnak útnak. A magyar menekültügyi rendszer 2011 óta kezeli őket megkülönböztetett figyelemmel: a kísérő nélküli kiskorú migránsokat a gyermekvédelmi rendszerbe tereli, ahol elvileg sokkal jobb és több ellátásra lennének jogosultak, mint a többi menekült.
A kísérő nélküli kiskorú menekültek a gyermekvédelmi törvények teljes körű, úgynevezett „otthont nyújtó” ellátásra jogosultak, ami napi ötször étkezést, ruházkodási pénzt és oktatást jelenti.
2015-ben az országba érkezett felnőtt kísérő nélküli kiskorú menekültek 95 százaléka 14 és 18 év közötti, de volt köztük 421 14 év alatti kisgyerek is. A veszélyes útra szinte kizárólag – 99 százalékban – fiúk vállalkoztak. Meglepő módon a többi menekülthöz képest kicsit más a kísérő nélküli kiskorúak nemzetiségi megoszlása: 90 százalékuk Afganisztánból jön, csupán a 4 százalékuk szír, 3 százalékuk koszovói, 1-1 százalékuk szomáliai és pakisztáni, a többiek pedig Egyiptomból, Bangladesből, Irakból, Iránból és Szerbiából jöttek.

Menekült gyerekek a Keletiben

Aki teheti, menekül.

Szíria - A háború gyermekei

A számos díjjal kitüntetett Anthony Wonke dokumentumfilmje Szíria véres polgárháborújáról, négy gyermek nézőpontjából bemutatva. A humanitárius katasztrófa mára már több mint 90 ezer életet követelt és mintegy kétmillió embert tett hontalanná, akiknek a fele gyermek. Az ő szemükkel nézve még megrázóbb a szíriai tragédia.

forrás: euronews.com, index.hu

Tovább >>>

Csernobil Öröksége: a Zóna

fotó: index.hu

Névtelen hősök, likvidátorok!

KÖSZÖNJÜK!

Tíz nappal az első robbanás után egy másik, az előzőnél is komolyabb fenyegetés is megjelent a csernobili atomerőműnél: egy vészhelyzetekben használt medence a robbanás szélén állt, ezt használták a lángok ellen a tűzoltók. A nukleáris reakció moderátora ebben a típusban még grafit volt, nem pedig víz, mint a mai reaktorokban; ezért tudott égni, ezért kellett oltani.
A reaktorban addigra agyag, homok és bór volt: ezeket helikopterekkel juttatták oda, így próbálták megfékezni a tüzet. Az eredmény lávaszerű anyag volt, felgyűlt a reaktormag körül,  lassan átégette volna magát, majdnem elérte az alatta található vizet. Ha odáig eljutott volna, a keletkező gőz, tömeges robbanások, az abból keletkező radioaktív csapadék
Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.
Az egyetlen mód, hogy megszabaduljanak ettől a víztől, az volt, ha kinyitják a kapukat, leeresztik a medencét. Ezt viszont csak úgy lehetett megoldani, hogy valaki alámerül az erősen radioaktív és szennyezett vízbe. A vállalkozókat szinte azonnali halál várta.
Három férfi jelentkezett: Valerij Bezpalov és Alekszej Ananenko az atomerőmű mérnökei voltak, Borisz Baranov pedig szintén csernobili munkás. Pontosan tudták a veszélyeket, mégis lemerültek egy alap búvárfelszereléssel és egy lámpával, hogy megtalálják a szelepeket. Bár Baranov lámpája elsüllyedt, miközben merültek, sikerült megtalálni a megfelelő szelepet, kinyitották a kapukat, és visszatértek.

forrás, és a teljes cikk

A csernobili atomkatasztrófa áldozatainak listája

Csernobil Öröksége: a Zóna - dokumentumfilm

Tovább >>>

14 kilométer

 

Illegális bevándorlók Kréta szigetétől nem messze 2014 márciusában. Ők szerencsések voltak, a parti őrség sikeres mentőakció során 408 illegális bevándorlót – köztük 100 nőt és gyermeket – mentett meg. Fotó: © AFP / Görög parti őrség

A szabadság itt van egy karnyújtásnyira - nálunk. Azt viszont elképzelni is nehéz, mi mindenen mennek keresztül azok, akik Afrika mélyszegény területeiről próbálnak eljutni Európába, a híradásokból sajnos csak annyi jut el hozzánk, hogy apró lélekvesztőkön, életüket kockáztatva próbálnak egy jobb élet reményében eljutni az európai partokig. Sajnos a múlt héten rengetegen odavesztek. 

Ezek voltak a legnépszerűbb földközi-tengeri csempészútvonalak és úti célok
/Fotó: © index.hu

„Olyan az életünk, mint egy kártyajáték. Amikor játszol, és már csak egy lapod van, hogy elmenekülj az országból, tudod, hogy 50 százalék az esélye, hogy sikerülni fog, és 50 százalék, hogy meghalsz” – mondta egy eritreai menekült a Guardiannek. Fanus fiatal lányként vágott neki a veszélyes útnak Eritreából Svédországba. Amikor először elindult, a határon elfogták, és börtönbe csukták. Innen sikerült kiszöknie, a szülei pedig mindenüket eladták, hogy másodszorra egy embercsempésszel indulhasson útnak. Így sem volt egyszerű útja, a Szaharában foglyul ejtették és 20 napig kínozták őket, a fiúkat verték, a lányokat megerőszakolták, majd csak újabb jelentős összeg megfizetése után engedték őket tovább, a Líbiából Olaszországba tartó hajója pedig elsüllyedt, 360 ember veszett bele körülötte a tengerbe.
A legtöbb Lampedusára vagy Szicíliába eljutó menekültnek Olaszország a nagy munkanélküliség, a gyenge szociális háló és a rasszizmus miatt nem a végcél, a legtöbben Észak-Európába és Németországba vágynak. Ezekre az áhított helyekre eljutni újabb nehézséget jelent. Egyrészt, mert Olaszországban zárt, börtönszerű menekülttáborokba kerülnek, ahol hetekig, hónapokig nem tudják, mi lesz a sorsuk, másrészt, mert ha egyszer egy menekültet nyilvántartásba vesznek egy EU-s országban, akkor a dublini egyezmény értelmébe bárhol elkapják az EU-ban, abba az országba fogják visszaszállítani, ahol menekültstátuszt kapott. Az olaszországi menekülttáborokban összezsúfolt menekültek ezért sokszor még a menekültkérelmük beadása vagy a hivatali ügyintézés lezárulása előtt megpróbálnak elszökni és megszabadulni az ujjlenyomatuktól, hogy ne tudják őket azonosítani a hatóságok.

teljes cikk:

http://index.hu/kulfold/2015/04/22/foldkozi-tenger_migracio_halalut_adatok_tortenetek/

Egy szíriai menekült által készített fotón jól látható, milyen körülmények között kénytelenek a menekültek utazni. A vízen sodródó hajót Korfutól nem messze mentették ki, 700 emberrel a fedélzetén, 2014 decemberében. Fotó: © AFP / Ho

További képek:

hvg.hu - Pokolból a halálba hajóznak a menekültek – Nagyítás-fotógaléria

Ugyanebbe a szörnyű világba nyerhetünk bepillantást, ha megnézzük a 14 kilométer című filmet, melyben afrikai fiatalok próbálnak eljutni, mindenüket hátrahagyva, Spanyolországba. Viszontagságos útjuk végén megérkeznek, de milyen árat is kellett fizetni ezért.....

A film nálam: 8/10

14 kilométer. Mindösszesen 14. Ennyi a távolság Nyugat-Afrika és Spanyolország között. 

14 kilométer - port.hu ismertetője

És még egy kis Afrika, valakik menekülnek onnan, valakik pedig kihívásnak tartják....:

A Szahara átfutása

Tovább >>>