A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Széchenyi István Gimnázium. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Széchenyi István Gimnázium. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. december 9., szombat

... ilyenkor decemberben I.


Meghitt adventi koncertek, mézeskalács kompozíciók, mennyből az angyal, betlehemi jászol, kisded, Mária, amik nélkül elképzelhetetlen az ünnepi készülődés. Személyes karácsonyi időgépem segítségével irány 2008, helyszín a Széchenyi István Gimnázium aulája. Kicsik és nagyok, Capella kórus, és a nagyok, a Vegyeskar, hangszeres előadások, szavalat, és ha jobban belegondolunk, a szereplők már mind egykori tanulói az intézménynek, hiszen még a 8 osztályos E-sek is mind elballagtak. A dalok, darabok, versek viszont velünk maradnak, még most is halljuk, ilyenkor, decemberben...

Megosztás:

2017. október 21., szombat

Ünnepi megemlékezés 2006-ból


Nem mindennapi megemlékezésen vehettünk részt 2006-ban a Széchenyi István Gimnázium tornatermében, ugyanis a hagyományosnak tekinthető iskolarádiós reggeli megemlékezés helyett egy zenés, táncos, verses műsort kaphattunk. Versmondók, néptáncosok, az iskola énekkara, kiegészülve a Sándor Frigyes Zeneiskola tanáraival, zenészeivel, remek műsort adtak, mindeközben a kivetített képekkel, videóbejátszásokkal felidézhettük az akkor épp 50 éve történt eseményeket. Egy kis részlet a vetített anyagból:


Beethoven Egmont nyitánya és békéscsabai színművész, Vadász Gábor előadásában:
Kassák Lajos A diktátor.

Nagyon készültünk az eseményre. Míg az énekkar és a zenekar Selmeczi György Millenniumi Ódáját tanulta, elkészültek a vetített anyagok, és próbáltuk kitalálni, mi mindennel lehet színesebbé, látványosabbá tenni ezt a kerek évfordulót. Sajnos videó nem készült, de a képekből egy kicsi betekintést nyerhetünk, milyen is volt ez a rendhagyó megemlékezés.


2006 október 20-ra minden a helyére került. Egy utolsó próba, hogy szinkronban van-e a szavalat és a vetítés, és indulhatott a műsor.
Kedves egykori kollégáim, mára már öregdiákokká vált nebulók: köszönet a közös élményekért. Kár is lenne megpróbálni felsorolni mindenkit név szerint, szinte lehetetlenség lenne, és félő, valakit lehagynék a listáról. 
Megosztás:

2017. október 12., csütörtök

#7nap - 18


Lassan újra hozzászokhatunk a hűvös, sötét reggelekhez, a korán sötétedéshez, bár egy szavunk se legyen, vannak ilyen szempontból rosszabb helyek is a nagyvilágban. Én azért kitartóan várom, hogy újra nyár legyen. Addig pedig...

Ma zene, kultúra, versek, no meg némi politika vár ránk a mai 7napban. Múlt hétvégén bár a várostörténeti előadásra érkező buszos csapattal nem találkoztam, - pedig tényleg kitartóan vártam egy ideig a Vasmű kapujában - a könyvtári napok egészen parádésra sikeredtek, erről megbizonyosodhattam vasárnap délelőtt. ha már könyvtár, jönnek az Ady-napok, és ha már társszervező a Széchenyi, akkor felidézzük egykori diákok szavalatait, majd egy kicsit még korábbról a Quimby első akkordpengetéseit. Múltból a jelenbe, konzultáljunk, gyere Törpapa, Hókuszpók, konzultálj te is, az eredményről meg majd azt mondanak úgyis, amit akarnak! Apropó, te is elhitted a tanárok bérének megduplázását?! Zárásképpen pedig koncertre várják a zeneszerető közönséget, míg pénteken egy ifjú tehetséges titán várja a nézőközönséget, addig az öregek örökifjak szombatra készülnek egy hatalmas bulival. Start! Most és itt.

1. Sikeres könyvtári napok

faldíszrészlet a könyvtár felnőtt részlegéről

Aki csak egy kicsit is benézett a múlt héten a könyvtárba, sürgést-forgást láthatott. Így volt ez vasárnap is, igaz én csak egy apró kutatómunkát végeztem a helytörténeti részlegen, de a szomszédban a Ringató foglalkozás átszűrődő hangjaiból, valamint az azt követő tömeget nehéz nem észrevenni, boldog gyerkőcök, szülők, ismerősök, barátok... Miért is nem lehet egész évben ilyen rendezvényeket tartani?! :) Igény a jelek szerint van rá, nem is kicsi.  
Ettől eltekintve köszönöm, köszönjük az egész hetes figyelmet, a programokat, a lehetőséget, a könyveket, a könyvtári hangulatot, és mindazon emlékeket, amik a könyvtárunkhoz köthetőek, mint például egy könyvbemutató, író-olvasó találkozó, kortárs zenei koncert, vagy éppen egy Viadana koncert....


2. Ady-napok Dunaújvárosban

ifjúságom könyvespolcáról

Témában, helyben nem nagyon szakadunk el, a József Attila Könyvtár a Széchenyi István Gimnáziummal közösen Ady Endre születésének 140. évfordulója tiszteletére, országos versenyekre invitálja a középiskolás korosztályt. Biztos sokan hallották, látták már a felhívást, aki mégsem, le ne maradjon róla!




Ady-napok programja

Balla Zsuzsanna és Varga Máté, egykori gimisek verset szavalnak /2015 


3. Már 26 éve

gimis tablókép - bal felső sarokban Kiss Tibor, és Varga Livius

Ki hinné, már ennyi idő eltelt, 26 évvel ezelőtt csendültek fel az első akkordok, amikből a Quimby különleges világa, birodalma épült fel. Így emlékeznek vissza a kezdetekre:



Quimby koncertek még ebben az évben:


Hajrá Quimby, minimum még ennyit! :)

4. Konzultáció


Ha már beküldte Makk Marci, Winnetou, Süsü a Sárkány, és maga Soros György is a válaszokat, miért pont Horváth Tamás maradna ki ebből a viccparádéból. 
Összeollózott Soros György vélemények, nyilatkozatok, láthatóan nem egy egybefüggő dologról van szó, bár erre már nem tér ki a konzultáció, minek is, majd a jobboldali véleményvezérek még raknak rá 1-2 gerendát a gyűlölet tüzére, és annyi helyről szól majd hogy igenis van, hogy akár még én is elhinném. De tartok tőle, hogy kevés kormánypropagandát láttam... elég ami alkalomadtán mégis látómezőmbe kerül.

nem, nem járulok hozzá, mindent azért mégsem


Vajon hányszor lehet még konzultálni? Kitölthetem megint? Anyu, hugi, gyerkőc nevében is? Naaaa léccccilécciiii, úgy belejöttem..

Kedves Barátaim. Itt szeretnék teret adni fent látható felhívásnak, töltsétek ki ti is, szerintem nagyon várják Lolka és Bolka, Kisvakond, Bogyó és Babóca, véleményét is, ne habozzatok, a végén úgyis azt mondanak rá, amit akarnak. Ismerjük a technikát, egy érvénytelen népszavazásból is a 98%-ot mantrázták....

5. Megduplázott tanári fizetés


Nem nagyon szoktam figyelni kinek a mennyi és honnan, tanárok meg illedelmesen nem beszélnek róla, csak néha. Most például.
Megvan mindenkinek ugye a pedagógus életpályamodell ötlete, még évekkel ezelőttről. Nos valami elképesztően más alternatív valóságban ezt kommunikálják:
A béremelések, illetve az életpályamodell bevezetésének a hatására az elmúlt években több ezerrel nőtt a pedagógusok száma - jelentette ki Rétvári Bence pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában.
És most felejtsük is el a vaterán keresett tanárokat, nyilván Soros keze van a dologban, koncentráljunk a béremelésre:
Egy 20 éve dolgozó, főiskolát végzett óvónő bére ez alatt az idő alatt átlag 149 ezer forintról 301 ezer forintra emelkedett, egy szintén két évtizede oktató szaktanár pedig a korábbi 172 ezer forint helyett 334 ezer forintot kereshet 
Nyilván, kedves pedagógus ismerősöm talán nem felel meg minden követelménynek, de hát szemmel láthatóan nem mindenkire, és nem minden esetben érvényes az emelés. Kicsit utánaolvasva néhol az igazság elhallgatott részei bukkannak elő, szomorú valóság, szomorú oktatáskép. Lesz valaha újra olyan az oktatásügy, mint régen?!

varázsszavak, mantrázd Te is!

"MŰKÖDNEK"
"JOBBAN TELJESÍT"

6. Balla Bence koncert az MMK-ban
Igazi csemege, Balla Bence önálló koncertjét ajánlom az olvasóknak. Szívesen írnám, hogy jobb, mint az X-faktor, de ez pénteken lesz. Hajrá Bence, csapj a húrokba!


7. DELTA koncert



Megosztás:

2017. július 27., csütörtök

#7nap - 7


7NAP! Nem így terveztem, de mégis, csupa hetesekkel is, de elérkezett ez a nagy nap is, bár ez mit sem változtat azon, hogy ma is dolgozni kell, és a mára tervezett bejegyzés sem maradhat el...

40 évvel ezelőtt egy pesti kórházban születtem, szüleim nagy-nagy örömére. Azóta eltelt pár év, számolva-számolatlanul is kétszer húsz, elég sok mindenben volt részem, jóban, rosszban. Ez a rendhagyónak mondható bejegyzés most szóljon egy kicsit az elmúlt éveimről, ami belefér 7 apró szemelvénybe. Ettől lesz egész - ma is. Start! Most és itt.

Kisoroszi (1983)


esti mese helyett...

Nem emlékszem az első kempingezésünkre, de igazi "törzslakó" kempingezőkké váltunk az évek-évtizedek alatt. Mit lehet tudni magáról a kempingről, Kisorosziról? A Szentendrei-sziget északi csücskében, a falun túl, egy igazi vadkempingként indult a kempingezés mondhatni hőskorában, amikor már nem csak a hajóval közlekedők kiváltsága volt a sátrazás. Rengeteg külföldi, vagy éppen városból kiszabadulni vágyó kempingező lepte el a spicc környékét, már akkor, amikor még csak egy hideg vizes csap volt kivezetve a kemping bejáratához. Aztán persze későbbiekben megjelentek a "modern" pottyantós wc-dombok is, a területről kitiltották a kocsikat, ennek ellenére minden évben voltak okoskodók. A vadregényes tisztással szabdalt csúcs persze már rég a múlté, de a környezetet semmi sem veheti el, Visegrád, Nagymaros látványa a mai napig magáért beszél, kirándulásnak akár egy napra is nagyon ajánlott.

NAGYONzöld, NAGYONszeretem


Kajakozások, kenuzások, túrázások a környékre, 1-1 átizgult magasabb vízállás, augusztus 20-án hatalmas tábortűz, vagy éppen vak sötétben bebotorkálás a faluba, majd vissza, kamaszkoromban szerelmetes pillantások a kivilágított Fellegvár "tövében"... A nyár nekünk erről szólt elsősorban.

Katonaság (1998)

nem sok és főleg nem túl jó minőségű képek egyike - ott vagyok

Soha nem akartam katona lenni. Frissen levizsgázva épp már kezdtem dolgozni, és szilveszterkor - hosszú hajjal, még arra koccintottunk, én soha nem leszek... Mindent megtettem ennek érdekében. Az utolsó értelmetlennek tűnő sorozáson mielőbbi végzés reményében találomra végigjelölgettem az IQ tesztet, a doktor elé kiterítettem az orvosi papírjaimat, végighallgattam az intelmeket, megnéztem majd minden szögből, majd egy C kategóriával távozhattam. Akkor még nem sejtettem mire lesz ez jó, de hamarosan megtudtam, allergiámnak köszönhetően, a terepgyakorlatok közelébe sem mehettem, így már az első alkalommal kiderült, míg a többiek kint "levegőztek", én bent takaríthattam a porceláncsészéket.... Soha többet nem kértem felmentésemet a kinti események alól.
Sok-sok emlékezetes élmény közé tartozik a kiképzés utáni első "éles" találkozó az épp leszerelés előtt álló katonákkal, akik tőlünk, kopaszoktól szedték be a hiányzó leltári eszközöket, ruhadarabokat. Aztán megismertük a tiszthelyetteseket, akik majd minden délután az üveg alján át látták a világot. Megtanultunk alkalmazkodni, ki így, ki úgy. Tettük a dolgunkat, próbáltunk nem törődni az értelmetlennek tűnő dolgokkal, őriztük a laktanyát, és a roncsokat, amik persze papíron egy működőképes hadsereg képét mutathatták. Szerencsénkre eseménytelenül telt el az a 9 hónap, a világpolitika nem szólt bele, így egy őszi napon végre - utoljára kiléphettem sok más sorstársammal az életet jelentő kapun.
Édesanyám úgy engedett el, hogy majd ott megtanulom mi az a fegyelem, igazi férfi leszek ha kijövök. Kijöttem, de nem nem éreztem a változást. Amit megtanulhattunk, magunkkal hozhattunk, azzal nem dicsekednék senkinek. Ha bárhol felmerül a katonaság témája, elsők között tudom azt mondani, hogy NE. Vannak ennél sokkal hatásosabb, életre felkészítő tevékenységek, amikkel nem lehet derékba törni egy fiatal életét fölöslegesen.

Burger King (1995-1996)

felfelé a ranglétrán

Iskola mellett, majd helyett, röviden így lehet röviden összefoglalni Burger King-es időszakomat. Nagyjából a katonasággal egy időintervallum, mégis sokkal értékesebbnek találom így utólag. Nem csak azért, mert hamar előre léphettem a ranglétrán, hanem igen is olyan dolgokra tanított meg ez a munkahely, ami egyben az első hivatalos, lejelentett munkahelyem is egyben, amire például a katonaság nem tudott, és azt hiszem nem is akart. Nagyszerű csapatban, fiatalok között, épp felkerülve Budapestre igazán inspiráló volt az egész, szívesen kipróbáltam milyen egy igazáén pörgős munka augusztus 20-án, vagy éppen szilveszter napján. Ami még meglepőbb volt számomra, az a január elsejei sorbanállás nyitásra várva, az emberbarátnak nem mondható mínuszokban.... Váci utca. 

az első bankkártyám

Persze a vendéglátás mókuskereke sem egy könnyen megszokható dolog, minden elismerésem azoknak, akiknek csak munka-, és szabadnapjai vannak. Ünnepnap, szinte soha. 
Tanulmányaim folytatásával ez az időszak is véget ért, de büszkén viszem magammal az emlékeket.

Zenekari táborok

barátságban a táborban dolgozókkal (is)

Igazán nagy zenész családnak számítottunk, mindenki valamilyen hangszeren játszott. Édesapám hegedűt, brácsát oktatott, valamint vonószenekart, kamarazenekarokat vezetett itt Dunaújvárosban és Pesten is, édesanyám énekkarba járt heti rendszerességgel, nővérem - velem ellentétben - órákat tudott gyakorolni, bár míg ő hegedűvel bosszantotta a panelházunk lakóit, addig én a szekrény tetején hagytam porosodni a csellómat. Húgom fuvolázni tanult. Gimnáziumi éveimben a csellót a nagybőgő váltotta, majd a pesti komolyzenei tanulmányaimnak épp a fent említett Burger King vetett véget. Bár első feketebárányként én voltam az első, aki feladta a komolyzenei álmait, nem szakadtam el nagyon a zenétől, de ne szaladjunk ennyire előre...
Édesapám jóvoltából rengeteget vendégeskedhettem a pesti zeneiskola nyári táboraiban, illetve ennek mintájára létrehozott dunaújvárosi zenekarnak szervezett táborokban. Míg a pestiekkel Velencére jártunk, addig Dunaújvárosból első alkalommal még Bükkszékre mentünk, majd Balatonfenyves lett hosszabb távon a tábor fő helyszíne. Elsőre még csak vonósok, majd csatlakoztak hozzánk a fúvósok, gitárosok, sok-sok élményt, emléket gyűjtöttünk ezekben az években. 

Széchenyi István Gimnázium (1997-2016)

2006 vagy 2007

Életem eddigi legmeghatározóbb időszaka. Második munkahelyem egy kicsivel több mint 18 évig. Ha a falak mesélni tudnának...
Fiatalok, gyerekek között, egy nagyon jó tantestülettel dolgozni felejthetetlen élmény volt. Gólyaavatók, vetélkedők, versenyek, hajókirándulások, ballagások, farsangok érettségik, karácsonyi műsor a kisgimisekkel, és persze a nagyobbak által összeállított sulirádiós műsorok, sulinet, dina, majd magiszter, az első digitális naplók, stúdió, koncertek, vegyeskar, pausa koncertek, Roho, 204, 301....

... pincétől a padlásig.

Egy gyöngyszem 1997-ből. Ciki-, és hosszúhajfaktorság mai győztese...


... én szóltam! :)


FELEJTHETETLEN

Midnight Express (2016-tól)


A zene szeretete a komolyzenei tanulmányaim befejezése ellenére is megmaradt, időről időre felbukkanok zenekarokban, jelen pillanatban a Midnight Express zenekart erősítem, gyengítem basszusgitárral. Gitárosunk, Tóth Pál remek összefoglalója a zenekarról:
A zenekart 2016-ban alapította négy olyan zenész, akik ezt megelőzően több más formációban álltak a színpadon. A zenekar jelenlegi formája 2016. novemberében az énekes érkezésével alakult ki.
Klasszikus-, grunge- és punk rock feldolgozásokat játszanak, olyan neves előadóktól, mint a Scorpions, a The Bates vagy a Europe.
A dalok feldolgozása során saját hangzásvilágra törekednek, amelyhez nagyban járul hozzá az, hogy énekesük egy hölgy, akinek hangja megfelelően harmonizál a keményebb riffekkel és szólamokkal is.
A zenekart – a rövid közös munka ellenére is – néhány alkalommal hallhatta már a közönség Dunaújvárosban.
A zenekar tagjai:
Tuska Nóra – ének
Szemenyei Imre – gitár
Horváth Tamás – basszusgitár
Morvai Tibor – dobok
Tóth Pál – gitár, vokál 

És hogy hol leszünk láthatóak, hallhatóak legközelebb?


facebook esemény: 2017. 08. 04. 21:00 NAGYVENYIM

Sok szeretettel várunk!

zenekar facebook oldala

Szeretett családom


Akik nélkül nincs nap, akik fényt, és hangot visznek az éjszakába (is), akik elnézik ha egy kicsit eltűnök este, hogy megírjam ezt a bejegyzést....

Köszönöm!


Köszönet szűkebb, és tágabb családomnak is, hiszen nélkülük sem az lennék egészen, köszönöm az elmúlt 40 évet, még legyünk nagyon sokáig Lili szavaival élve:

ha már így együtt vagyunk...
Megosztás:

2017. május 5., péntek

Nem maradunk csendben


Végletekig megosztott társadalmunkban április végén Dunaújvárosban is merészelt kiállni pár ember, hogy elmondhassák véleményüket, tapasztalataikat.
Már önmagában az elszomorító, hogy valakinek retorzióktól kell tartani ha részt vesz egy ilyen rendezvényen, pláne ha még felszólalóként még talán kritizálni is merészeli a rendszert. Tudjuk, ismerjük a jelzőket, egyet mindenképpen meg tudok erősíteni, a térre senki nem jött repülővel. Minden mást pedig a kézivezérelt, központi sajtóból megtudhat az olvasó, már persze ha egyáltalán bármiféle tudósítást is közölnek/közöltek.
Mitől volt ez más, mint mondjuk az ötös számú pártkönyv tulajdonosának előadása, aki épp pár nappal korábban tett látogatást a tér egyik másik szegletében? Valós, valódi problémákról beszélnek, amiket már nem lehet csak úgy a szőnyeg alá söpörni, elbagatellizálni, Sorosra, Gyurcsányra, nyuszira fogni. Pedagógus, munkavállaló, zenész, tanuló... Szavuk reméljük nem hiábavaló.

A felszólalók között ott volt Fábián István, a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium egykori igazgatója, jelenleg tanára, pedagógusa, nem mellesleg főnököm, és kollégám volt évekig. 
Részlet beszédéből:
A tankötelezettség korhatárát 18 évről leszállították 16-ra, csak azért nem az eredetileg tervezett 15-re, mert az Unióban 16 éves kor alatt tilos gyerekeket dolgoztatni. Csak egyenkönyvekből lehet tanítani, mintha a gyerekek is egyengyerekek lennének. Az, hogy többszöri javítás után is milyen ezek minősége, arról most nem szólnék.
Tavaly átnevezték a középiskolákat, amit eddig szakmunkásképzőnek neveztek, abból szakközépiskola lett, a szakközépiskolából meg szakgimnázium. De ha csak a nevük változott volna meg!
De nem, mást is kell tanítaniuk, mint eddig. A szakközépiskolás egyáltalán nem, a szakgimnazista a négy év alatt egy évig, heti egy órában tanul informatikát. Ma, 2017-ben – mélyen elgondolkodtató.
Földrajzot néhány kivételtől eltekintve sehol sem tanítanak – de hát minek is tudni arról a gyerekeknek, hogy Magyarországon kívül is van élet, esetleg jobb is, mint itthon, a végén még elmennének külföldre dolgozni.
Azt sulykolják, hogy milyen nagy szükség van mérnökökre, műszaki végzettségű emberekre, közben meg a szakgimnáziumban tanuló diákoknak csak egyetlen természettudományos tárgyat tanítanak: vagy fizikát, vagy kémiát, vagy biológiát – azt, amelyik az éppen adott szakmához kell. Így aztán aki ide íratja fiát vagy lányát, az gyermeke 13-14 éves korában nagyjából el is dönti, hogy mi lesz belőle, ha felnő.
Pedig a jelenlegi előrejelzések alapján erősen valószínűsíthető, hogy a ma 14 éves gyerekek 40%-a húsz év múlva olyan szakmában fog dolgozni, amely ma még nem is létezik. Valamikor a rádió-tévé műszerész nagyon jó szakmának számított, ma meg már szinte nincs is szükség rájuk. Ki hallott ezelőtt öt évvel az SSC-kről, ma meg ide keresik a legtöbb embert. És ez csak két példa.

Természetesen nem csak oktatásról volt szó, Mezei Zsolt a Dunaferr munkavállalója többek között nem akar skype apuka és nagypapa lenni, de abból is elege van, hogy hallgatni kell.


Nagy Ákos, városunkhoz ezer szállal köthető zeneszerző elég kritikusan fogalmazta meg véleményét, de még mindig szalonképesebben mint újdonsült lovagkeresztesünk szokta...


Nagy Ákos beszéde:


Végére hagytam, de talán a nap legjobb felszólalója Körösztös Gergőé volt, aki szintén a Széchenyi gimiből érkezett, most fog érettségizni, aztán... csak reméljük, hogy még vissza fog nézni...
Végzős gimnazista vagyok. Úgy állok itt, hogy tudom, néhány hónapon belül elhagyom a várost. És több száz fiatal fogja velem együtt elhagyni. Tanulni, dolgozni, élni fogunk más városokban és más országokban, de azt hiszem, nagyon kevesen fognak visszajönni, ha nem történik érdemi változás. De miért is jönnénk vissza? Egy ajándék Lokálért? Bújócskázni egyet a vaksötét utcán? Beülni a megpuccsolt színházba, vagy a fűtetlen moziba? Bizonytalan munkát vállalni a Vasműben, vagy ha történik valami baj, órákat várni, mire a kórház képes ellátást nyújtani? 

Körösztös Gergő teljes beszéde itt elolvasható:


Hogy nagy baj van, azt tudjuk már régóta, de tapasztaljuk nap mint nap. Demokratikus ellenszere pedig csak egy van: a választás napján egy X-et kell tenni a szavazólapra. Nem kellenek a kifogások...

VAGY MARADJON MINDEN ÍGY?!



Megosztás:

2017. április 22., szombat

Föld napja 2017


Nincs sok okunk ünnepelni, amitől tavaly még csak tervek voltak, idén, hónap elején sajnos - minden tiltakozás ellenére - sajnos megvalósulni látszik. Bár tudom nem ma van a madarak és fák napja, mégis legnagyobb környezeti károkat a Városliget után most a Római-part fog elszenvedni, pusztulnak, azaz pusztítják a természetes zöld övezeteket.
A part mentén húzódik majd a Római-parti mobilgát, döntött a fővárosi közgyűlés április 5-i, szerdai ülésén. bővebben: index.hu
Tiltakozók persze továbbra sem adják fel, bár eszköztáruk a közgyűlés jogerős döntése után kifogyóban van. Sajnos a tiltakozás, szakmai ellenvélemények, de a rengeteg aláírás sem hatotta meg a döntéshozókat. A városligetnél pedig már láthattuk, vannak megoldások, és megoldó emberek, a tiltakozók pedig egyszer megunják, és hazamennek....


facebook oldal

Búcsúzni? Nem. Mutatni mi mindent vesztünk. Aki csak egyszer is járt arra, talán videó nélkül is tudni fogja. Én itt tanultam tanultam meg kajakozni, ismerősökkel, barátokkal, barátnőkkel rengeteg időt töltöttünk a parton, part közelében. 


Optimistán várom egy környezetbarátabb politikai vezetés eljövetelét. Rajtunk múlik, jövőre választás!


Megosztás:

2017. január 22., vasárnap

Kim Corbisier


A dunaújvárosi Széchenyi István Gimnáziumban eltöltött 18 évem alatt nagyon sok minden megérintett, nagyon sok, addig nem tapasztalt dolgot megtapasztalhattam, és nem utolsó sorban, olyan embereket ismerhettem meg, mint Kim Corbisier. Túlzás lenne azt állítani, hogy a barátja voltam. Ő diák, én az intézmény dolgozója, mégis, 1-1 alkalommal örömmel vettem, ha betért a stúdióba, egy kis beszélgetésre. Nem faggattam, ő mesélt, épp amiről szeretett volna.
Érettségi előtt került sor talán az első nagyobb kiállítására, a gimnázium aulájában. Évfolyamtársai zenéltek, és többen jelen voltak az eseményen. Már akkor tudható volt, hogy ezen a pályán fog továbbtanulni, érvényesülni. Minden adottsága megvolt hozzá.


Külön kis világába én is bepillantást nyerhettem, próbálom felidézni mikor is lehetett, talán 2004 nyarán, amikor a barátság városrészi toronyház legfelső emeletére mentünk fel, ahol a képeit rendezgette. Emlékszem, még a tetőre is kimentünk volna, bár ez elmaradt, a képeiből azért egy fotós másolatot magammal hozhattam. Talán a felvételire készülhetett...



  

  




Érettségi után már nem tartottuk a kapcsolatot, én is csak a sajtóból értesültem a szomorú hírről...


Emléke, képei maradtak itt velünk. Nagyvenyimen, a kultúra napja alkalmából újra kiállították Kim képeit, aki szeretné, február 3-ig megtekintheti őket a nagyvenyimi könyvtárban, nyitvatartási időben.


Megosztás:

2016. december 19., hétfő

Helló GIMI, helló szalagavató!


Juhász Gyula - Karácsony felé
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben. 
1902 

Egy évvel korábban utolsó napjaimat töltöttem a gimnáziumban, decemberben már lázasan készültünk a szalagavatóra, az adventi és karácsonyi műsorokra. Tudtam, ezek az utolsó ilyen alkalmak, így együtt, ahogy 1997 óta minden decemberben....

Horváth Tamás (@htomi77) által közzétett fénykép,

sportcsarnokban, méltó körülmények között, hogy halad az idő, ez már 2014

... aztán jött 2016, és újra egy kicsit "gimis" lehettem egy napra. A végzősök, mint minden évben, most is ügyesek, szépek, a tánctanárok mintha minden évben csodát művelnének, erre a napra mindenki megtanul egy kicsikét táncolni, mindezek mellett komplex, ötletes ritmusba, és dalokba költöztetett táncelőadást láthatunk évről évre, így volt ez most pénteken is.



SZALAGAVATÓ 2016 - telefonos képek

Visszakanyarodva a karácsonyi hangulathoz, a decemberi ráhangolódásnak a szalagavató ugyan szerves része, de rengeteg program színesíti a téli szünet előtti heteket, az 5. osztályosok a hagyományoknak megfelelően karácsonyi műsort adtak elő, az énekkarosok adventi koncertet adtak a város főterén, templomban, majd természetesen a gimi aulájában, de általában ilyenkor zajlik a Bolyai matematika verseny döntője is, valamint számos egyéb rendezvény színhelye a gimnázium. 


Hát ilyen az élet a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnáziumban,
ilyenkor decemberben.

BOLDOG KARÁCSONYT, ÉS JÓ PIHENÉST!
Megosztás:

2016. február 25., csütörtök

Megálló


Nem ma, nem is tegnap, hanem egészen pontosan 1997 őszén járt a Z+ zenecsatorna stábja a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnáziumban. Halkan hozzáteszem, hogy nem sokkal előtte kezdtem dolgozni az intézményben.

A felvételről már előre értesítették az iskolát, és főként a diákokat, a zenei kínálatot a falakra függesztették ki, onnan lehetett szemezgetni, ki mit is fog kérni ha épp elé toppan Balázs a mikrofonnal.
Aztán egy nap tényleg ott voltak, a kamera forog, Balázsék a diáktanács képviselőivel járták körbe az épületet, és igyekeztek minél szélesebb zenei skálát összeszedni, szerencsére volt miből meríteni.
Kiemelni kár is lenne bárkit, aki szerepelt a műsorban, talán cikinek érzik, talán nem, ez így kerek, a gimis diákok, tanárok, dolgozók kívánságműsora 1997-ből.

"Mindenkinek aki szereti"


Első rész... - "zavarjunk meg minél több tanórát!"


_______________________________

Második rész... és a szobor, aminek a pontos neve: A kör elmozdulása a síkból II., Gombos István alkotása"


_______________________________

Harmadik rész, itt kapott helyet az én kérésem is, külön kiemelve se foglalkozzatok ezzel a résszel, amúgy is magamnak kértem! :)


_______________________________

Negyedik, befejező rész, úgy látszik nem tudtuk kitölteni a hetet, de mi így is jól szórakoztunk.
Kispálnak Kispált! :)


_______________________________

Megosztás:

2016. január 27., szerda

18 és egy kicsi..


6704 nap, 18 év, 4 hónap, 8 nap.

Lassan rádöbbenek, ennyi volt, tényleg vége az elmúlt éveknek, új fejezet kezdődött az életemben, és reggelente már nem találkozom az eddig megszokott arcokkal, feladatokkal, gyerekekkel, felnőttekkel. Ennyi év után elmondhatom, bár eddig sem titkoltam, szerettem, hozzám nőtt, vagy inkább én nőttem hozzá. ismertem lentről, fentről, jobbról, balról, függetlenül mindenféle széljárástól. Nekem a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium volt a második otthonom, ezidáig életem jelentős részét - lakáson kívül - itt töltöttem.

Széchenyi szubjektív - jubileumi gyorsjelentés 2003-ból

Nagyon sokat köszönhetek az itt dolgozóknak, emberileg, szakmailag is csak a legjobbakat kaptam/kapom, ezen felül szívesen emlékszem vissza a hajókirándulásokra, a jubileumi eseményekre, az énekkaros fellépésekre, a színjátszók jobbnál jobb darabjaira, a ballagásokra, Csépány György emlékére (is) rendezett emlékversenyekre, a kis biológusok találkozóira, az ötödikesek karácsonyi műsorára, és szinte minden eseményre.... 



És most valami egészen más van, bármennyire is nehezen tudom elengedni, nincsenek már csengetések, nem jelzi már gyerekzaj a szüneteket, és egyáltalán, nincs már semmiféle iskolai szünet, ami meghatározná az év rendjét. Innentől kezdve jönnek a ténylegesen szürke hétköznapok, munkanapok, szabadnapok, és a szabadságok, ahogy ezt nagyon sokan már megszokták, és nekem is meg kell barátkoznom a gondolattal. 

Megannyi szebbnél szebb emlék mellett azért halkan megjegyezném, az elmúlt években tapasztalható változás vagy változtatás egyáltalán nem hozta meg a várt/vélt eredményt, erről bővebben a miskolciak már leírták amit le lehetett, és épp a napokban csatlakozott hozzá a gimi is. Immáron tantestületen kívülről drukkolok, legyen meg az eredménye a tiltakozásnak, legyen újra öröm a tanítás!

A gyönyörű ajándék óra már az új munkahelyemen
mutatja az idő múlását, köszönöm,köszönöm!

Közös útjaink most, 2016-ban, 6704 nap után elválnak, de szerencsére lesznek még közös munkáink, és örömmel fogok ellátogatni a gimis koncertekre, eseményekre, ezen kívül köszönöm, hogy tagja lehettem a környék legjobb tantestületének, büszkén fogom felidézni közös élményeinket.

Tantestület megérdemelt elismerése 2014-ben

Köszönöm az elmúlt éveket, köszönöm a felejthetetlen élményeket, emlékeket! Hiányozni fogtok!
Közzétette: Horváth Tamás – 2016. január 16.





Megosztás:

2015. október 2., péntek

Miénkittatér


Térhódítás, hangjegyözön, jókedv, összjáték, mutatóban a közösségi tereken, utcákon, majd a Bartók aulájában. Röviden ez jellemezte a városi Zeneünnepet 2009-ben, 2010-ben, és 2011-ben is. A Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium Vegyeskara kezdetektől fogva részt vett ezeken a nem mindennapi megmozdulásokon, 2. múltidéző blokkban a gimnázium fellépéseiből szemezgetek.

Zeneünnep a Bartókban

2009



2010




Idén, 2015-ben egyedül a Sándor Frigyes Zeneiskola rendezte meg saját programjait, a járókelők a korábbi évekhez hasonlóan találkozhattak zenészekkel az utcákon, tereken, de ne felejtsük, a városi zenei paletta elég sokszínű, ezek az önkéntes szereplők, akik még a város hírnevét is öregbítik, megérdemelnének nem csak egy Bartókos aulát, de talán még a nagyterem is kevés lenne....

UGYE LESZ MÉG JOBB ÉS TÖBB?!

Megosztás:

2015. szeptember 29., kedd

Szüret - műhelymunka


Igazi szüreti "mulatsággal" búcsúztattuk a nyarat a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnáziumban. Vendégeink voltak többek között barátaink a parafóniások, de épp év elején érkeztek dortmundi testvériskolánkból is. Nagyszerű napon mustkészítés, kézműves foglalkozás, valamint néptánc és népdalok tanulása várta a jelenlévőket. A tartalmas programkínálatot kiállításmegnyitó, valamint Quintia koncert zárta. A koncerten pedig együtt muzsikálhatott a Paracitera zenekar, a Quintia, valamint meghívott vendégként velük "dongott" Szokolay Dongó Balázs népzenész. Hátteret Mészáros Annarózsa remek képei adták, amiket a Parafónia zenekar tagjairól készített.


zenei sokszínűség

Szokolay Dongó Balázs
Népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik.
1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Hangszerei: furulya, duda, szopránszaxofon, tárogató.
forrás: www.kobzart.hu 
Hangszerbemutató:


A felejthetetlen koncert igazi zenei csemege volt, köszönjük!

Megosztás:

2015. április 12., vasárnap

Költészet napja 2015


Seregi József - Lány bagollyal
1976 óta a József Attika Könyvtár előtt

Költészet napja a Viadana Kamarakórussal. Akik lemaradtak, nem jöttek, bánhatják, mert remek, igazán forró hangulatú kis koncertet adott - idén először - a dunaújvárosi Viadana Kamarakórus.
A könyvtár felnőtt részlege előtt kis zsibongó hamar megtelt zene-, és versbarátokkal. Az esemény hangulatát még az alsó szintről felhallatszó mátrix nyomtató zümmögése, és a zeneszobából kiszűrődő hangfoszlányok sem tudták elrontani. 


A koncert külön érdekessége, hogy ezen a koncerten hangzott el első alkalommal Sarok Károly, a kórus basszistája által megzenésített József Attila - A szegény ember balladája című vers. Reméljük halljuk még, akár más kórusok előadásában is. Gratulálok Karesz jó lett!


Első, és utolsó, basszus és szoprán.. Kocsár Miklós Hegyet hágék című darabjával búcsúztatták a kórus kiváló szopránistáját, Sólyomvári Ágnest, aki anyai örömök miatt most egy ideig nem fog aktívan részt venni a közös munkában. Ágival együtt a kórusmű is egy kicsit pihentetve lesz, egy ideig biztos nem lesz műsoron.



Az igazán jó hangulatú koncertet pedig Ligeti György Haj ifjúság című darabjával zárták.



Akik lemaradtak, legközelebb jövő pénteken hallhatják újra a Viadana Kamarakórust a 20. Jótékonysági Pedagóguskoncerten.


Köszönet a kórusnak a remek délutánt!

Versekkel nem csak a kórus készült, de a Széchenyi István Gimnázium versmondói is egy verscsokorral lepték meg az versek szerelmeseit. Balla Zsuzsanna és Varga Máté a gimnáziumban, illetve a Petőfi ligetben szavalták el választott verseiket.


Megosztás: