#7nap - 17

Volt már nagyon későn, most lehet ez lesz a legkorábbi időpontban megjelent 7NAP bejegyzés. Nincs mese, nincs megállás.

Születésnaposoké az első téma, helló Castellum, egy közvetített tartalom Miska avatásáról, mondanám, hogy a következőn már ott leszek, de ilyen csak egyszer van az életben. Van élet - és folytatás az X-Faktor után is, ne adjátok fel, abba ne hagyjátok, majd egy kis szomorú kórkép a közállapotokról, az összefogásról, és a nemzeti konzultációnak csúfolt kampányelemről, amit ugyebár mi fizetünk és tudjuk a végeredményét. A végéről persze nem maradhat el a programajánló, Könyvtári Napok a könyvtárban, és Szüreti felvonulás és Bál Baracson. Induljon hát útjára a bejegyzés. Start! Most és itt.

1. Boldog születésnapot CASTELLUM.DO!

3 éve indult, azóta megállás nélkül működik a castellum.do portálja, az alapítók töretlen lelkesedéssel próbálják állni a sarat, felvenni a versenyt a konkurens kormány propagandaoldalaival, és városvezetésünk híroldalaival. Egy biztos, itt nem azt olvashatjuk, amit máshol. Ettől más, jobb. Nyilván lehetne több, még jobb, teljesebb, ehhez viszont az olvasók támogatását kérik, hiszen  kritikus hangvételük miatt finoman fogalmazva a szőnyeg szélére sem engedik őket, és hirdetőkkel sincs tele az oldal, okkal-ok nélkül, sajnos ez van, félnek. Ilyen időket élünk manapság. A támogatási lehetőségekről bővebben itt: http://castellum.do/finanszirozas

korábbi írásaim a hírportálról:

2 éve Castellum.do

Szabad sajtó

Srácok, kitartás, még sokszor ennyit, támogatásban, olvasókban, és tartalomban is! :)

2. Miska avatása

kollégám, Farkas Attila képe, ő ott volt

Ha valaki egy héttel korábban azt mondja nekem, hogy nem leszek ott a megnyitón, nem hittem volna neki. Mégis máshogy alakult, így pont az avatóról lemaradtam, de kollégám eljutott, tudósított a nagy eseményről, köszönet neki, meg természetesen az alkotók, ötletgazdáknak is köszönet, hogy egy újabb látványossággal bővült a Velencei-tó kör. Gyakran járunk arrafelé, lesz miért, és lesz hol megállni a későbbiekben is.

bővebb beszámoló az átadásról - Hírhatár online

3. X-Faktor

Talán egy átlagos néző szempontjából nézve a legérdekesebb részek már lementek, amikor is a bénáző sztárjelöltek váltották egymást a színpadon, mi meg esetenként a hajunkat téptük a monitor/tv előtt, hogy ez most miért van itt.. persze a kulisszák mögött a műsor gépezete egy egészen más világ, erről a versenyzők mindannyian sokat mesélhetnének. A versenyzők mellett természetesen a mentorok épp aktuális kiborulásának, veszekedéseinek is teret kell adni, hiszen őket is futtatni kell, de hát érthető, kereskedelmi TV, nézettség, botrányok.....

Erről a nem mindennapi világról kapunk egy kis ízelítőt Vállai Krisztiántól, aki sok más tehetségesebb pályatársával esett ki a válogatók során. Kár érte, értük...

Szintén kiesett Barkóczi Gyula, - akiről már korábban írtam- és még hosszan lehetne sorolni azoknak a nevét, akiknek inkább lenne a helye a műsorban...

Szóval abba ne hagyjátok, kedveteket ne szegje egy ilyen tömegtermék műsor, aminek a gyalázását meghagyom másoknak, és inkább a zenére, és a dunaújvárosi vonalra koncentrálva hallgassuk meg a következő számot.

4. Összefogás

Mindenki mindenki ellene, röviden így lehetne jellemezni a magyar politikai palettát. Ismerőseim körében leggyakrabban elhangzó kérdés: NA JÓ, DE HA NEM ŐK? AKKOR KIK? Napjainkra jellemző mindenféle alaptalan és egyértelmű baromsághalmazokban igen nehéz eligazodni, és az ilyen-olyan oldalakhoz tartozó újságírók, megmondóemberek sem bontják ki minden esetben az igazság minden részletét. Manipuláció, gyűlöletkeltés, álhírek, borzalmas a közélet, ráadásul a "nagy baloldali összefogás"-ból sem lesz semmi.
Órákon át lehetne rajta vitatkozni, kell-e az összefogás, vagy egyáltalán, érdemes-e. Aki egy kicsit is belepillantott valaha a politika sötét(ebb) bugyraiba, az tudhatja, 1-1 kompromisszumos megoldás mivel jár, milyen rövid, és hosszútávú előnyei lehetnek belőle. Ami most jó ötletnek tűnik, később teher lehet, és ugyanez visszájára is igaz.
Véleményem szerint egy új politikus garnitúrának kellene bizalmat szavazni, hiszen az eddigieknél már csak jobbak vannak, még akár a "zöldfülűek", újoncok is többet érnek az újracsomagolt politikusoknál, akikkel az összefogás emlegetése is baromság. Persze a "nem politizálok" hozzáállással azt hiszem mindenki találkozott, a szerveződés ilyen formában szinte lehetetlen, ha véletlenül valaki mégis vállalná a kockázatot, számolnia kell azzal, hogy a regnáló hatalom nem nagyon tűri az ellenvéleményeket. A cél tehát nem lehet más, minél többen el kell menjünk szavazni, és megmutatni, hogy a fizetett szavazóknál igenis többen vagyunk. És ne felejtsük, mindig van választás! - még...
hozzáfűzve a gondolatmenethez: a frissen alakított kamupártokat felejtsük el....

5. Nemzeti konzultáció

ez is egy lehetőség...

Felejtsük is el mi mennyibe kerül, az utóbbi években hozzászokhattunk, hogy ha nagyon akarnak valamit, akkor pénz nem számít. Azaz a mi pénzünk, ami egyesek szerint néhol elveszti közpénz jellegét. Népszavazás persze nincs, nehéz is lenne beadni egy sikertelenség után a 98%-ot, így marad a jól bevált kampányfogás a Nemzeti Konzultáció, ami előre borítékolható eredményekkel fog zárulni ugyebár. Meglepődünk? Á! Már nem. Most épp Sorost kell majd utálni, a migránsok mellé pipa, vállveregetés... jók vagyunk, működnek, Brüsszel megállítva.... Ugye egyszer vége lesz ennek?!

Persze kár lenne tagadni, környezetemben is van 1-2 büszke fanatikus, aki bármikor, bármilyen témakörben hajlandó megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, és a vállalhatatlan hazugságokat.  Itt tartunk most, jönnek a választások, önigazolásnak meg jó lesz egy konzultációcska, ha már a program kimerült abban, hogy "FOLYTATJUK".

A kérdésekről - 444.hu

6. Könyvtári napok

A dunaújvárosi József Attila Könyvtár is csatlakozott a  rendezvényhez, sajnos már az első napokról már lemaradtunk, de ezek várnak még ránk az elkövetkező napokon ha ellátogatunk a könyvtárba:

OKTÓBER 5. - CSÜTÖRTÖK

Múltunk forrásai

HEJ, DUNÁRÓL... - FOTÓKIÁLLÍTÁS

városunk folyója: régi és mai képek a "mi" Dunánkról

Arany János-emlékév

ARANY JÁNOS TOLDIJA

Kiállítás - Ádám Sándor fa domborműve

18:00 óra

"A tiszta forrás felé"

ARANY, KODÁLY és BARTÓK ÜZENTEI

FERGE BÉLA zenés előadása

OKTÓBER 6. - PÉNTEK

18:00 óra

A víz, az élet forrása

AZ ÉSZAKI-SARKVIDÉK VADVILÁGA

KÉRCZ TIBOR természetfotós vetített képes előadása

   

OKTÓBER 8. - VASÁRNAP

9:00-13:00

RENDKÍVÜLI NYITVATARTÁS

INGYENES BEIRATKOZÁS, HOSSZABBÍTÁS

gyerekeknek kézműves foglalkozás, családi programok

Nem csak a nagyokat, a kicsiket is sok szeretettel várják az intézményben.

A teljes programkínálatot itt lehet megtalálni:
www.jakd.hu/hirek/2017/08/orszagos_konyvtari_napok_2017_oktober_3_8

7. Szüret Baracson

Amíg jó az idő... reméljük kitart még egy kis ideig

Tovább >>>

Szemelvények Dunaújváros történetéből XXIII. - Felavatták a Bartók Béla nevét viselő kerületi kultúrotthont

Sztálinvárosban az 1953-as év utolsó napján újból magasba szökkent a győzelmi lobogó, s ezúttal az új kerületi kultúrház homlokzatát díszítette, mely már messziről hirdette a város dolgozóinak újabb diadalát.

Petőfi János vitézének alakjai elevenednek meg a Bartók kupolájának üvegmozaikján

December 31-én az 500 személyes kultúrház zsúfolásig megtelt nézőtere előtt kezdődött meg az avatóünnepély, melyen Borovszky Ambrus, a Sztálin Vasmű igazgatója átadta az elkészült kultúrházat Tapolczai Jenő tanácselnöknek, aki a város dolgozóinak nevében átvette. Tapolczai elvtárs ígéretet tett, hogy a kultúrházat a városhoz méltó szocialista tartalommal igyekeznek megtölteni. Ezután kerül sor Jánosi Ferenc miniszterhelyettes avatóbeszédére. A következőket mondotta:

- Dolgozóink kultúrszomja hallatlanul megnőtt, s mi ebben csak eddigi fejlődésünk eredményét láttuk, nem pedig további fejlődésünk sürgető feladatát ... Megfeledkeztünk egy időre arról, hogy mindaz, ami itt gondban, munkában, verejtékben épül - az emberért, az embernek épül. Büszkén beszéltünk nagy alkotásainkról - de ugyanakkor megfeledkeztünk arról, hogy a nagy alkotásaink kezdenek olyan világítótoronyhoz hasonlítani, amelyek messzire ugyan világítanak, de a tövükben - a kulturális ellátottságot, a művelődési igények kielégítését tekintve, - bizony nincs világosság. Csak dicséret illetheti meg azokat a helyi erőket, akik ilyen mostoha körülmények között is mindent megtettek a kultúra ápolásáért, terjesztéséért. Ma, amikor pártunk útmutatása, kormányunk programja nyomán megszüntetjük ezeket a súlyos hiányosságokat, ma, amikor Sztálinváros dolgozóinak kulturális ellátottságát javítva egyik kezdeti lépésként megnyitjuk ezt a kultúrházat, úgy gondolom, nem ünneprontás felvetni különböző állami szerveink, köztük a népművelési minisztérium súlyos mulasztásait, hogy annál tudatosabban és gyorsabban pótoljuk az annyira égető hiányokat, biztosítsuk, hogy Sztálinváros szerepéhez méltóan megkapja a kultúrából az őt joggal megillető részt. Bízom benne, hogy a kultúrház vezetősége a párt- és tanácsszervek segítségével, a dolgozók széles körű támogatásával mindent meg fog tenni azért, hogy e ház Sztálinváros lakóinak, régieknek és újaknak, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt, valóban második otthona legyen, hogy úgy jöjjenek ide szórakozni, művelődni, pihenni, mint sajátjukba, hogy e házban, ha szűkén is, de állandó otthonra találjon a kultúra minden ága. Ígérem, hogy a népművelési minisztérium támogatni fogja a kultúrház munkáját, folyamatos, színvonalas működésének kialakítását, és mindent megteszünk Sztálinváros kulturális ellátottságának további javításáért.
Bartók Bélának, a nagy magyar zeneköltőnek nevét fogja viselni ez a kultúrház; hadd figyelmeztessen ez a név szüntelenül a népből táplálkozó és a néphez szóló művészet ápolására és terjesztésére, az élet, a szépség, az ember semmiféle barbarizmussal meg nem alkuvó szeretetére; hadd figyelmeztessen e név szüntelenül arra, hogy népünk kultúrájának minden hagyományos és mai értékét, a testvéri népek, a baráti szovjet nép kultúrájának alkotásait, mindazt, ami a világ népeinek kultúrájában haladó és szép, - úgy fogja össze e kultúrház munkája, mint egy gyűjtőlencse, és forrósítsa át velük e város lakóinak szívét!
- A sztálinvárosi Bartók Béla kultúrház működését ezennel megnyitom!

Hatalmas tapssal fogadták a sztálinvárosi dolgozók Jánosi elvtárs bejelentését, hogy a kultúrház Bartók Béla nevét fogja viselni. Az avatási ünnepséget budapesti művészek és helyi kultúrmunkások szép műsora követte, ezután hajnalig tartó tánc volt a sztálinvárosi fiatalok számára.

A Bartók Béla Művelődésház 1953. december 31-i átadása végre végleges otthont adott a közművelődésnek és kultúrának. 

1954 novemberében már balett- és irodalmi szakkör, kamarazenekar és orvos-pedagógus klub működött a házban. 

1954. március 28-án a Sztálinvárosi Központi Énekkar első hangversenyén részt vett Kodály Zoltán.

Áprilisban a zeneiskola növendékei első alkalommal adtak nyilvános hangversenyt. Az 1953. évi kulturális leltár egyébként így alakult: 174 kultúrműsor volt, és öt énekkar (400), 5 zenekar (150) és tizenhét tánccsoport (180 taggal) működött a városban. Ez adta az új kultúrházban elindult művészeti élet alapját.

1957. január 28-án - a nem sokkal korábban felépült Bartók Béla Művelődési Házban a Moszkvai Központi Tiszti Ház művészegyüttese szerepelt, óriási sikerrel. Február 23-án a Nemzeti Színház vendégjátéka aratott sikert. Márciusban a világhírű Alekszandrov-együttes szerepelt nálunk, kicsinek bizonyult a nagyterem ezúttal is. Ezek az egymást követő színvonalas rendezvények igen pezsgő kulturális életet indítottak el. 

Kihatott ez a Vasmű Népi Táncegyüttesének működésére is, mely Wünsch László vezetésével az együttes megalakulásának ötéves évfordulóját készült megünnepelni. A kitűnő együttes az üvegestáncot mutatta be, nagy sikerrel.

A homlokzat jellegzetes stílusjegyei mellett a timpanon két oldalára felszerelt hangszórók is utalnak az ötvenes évekre, amikor központilag sugárzott adással gondoskodtak arról, hogy a dolgozók kellő lelkesedéssel vegyék ki részüket a munkából. A később elnémult felszereléseket azonban még ezen a hetvenes évekbeli képeslapon is felfedezhetjük.

Bartók korszerűsítése 2001-ben

MÉG TÖBB VÁROSTÖRTÉNET

Tovább >>>

15. Vasmű út, VÉGÁLLOMÁS

(...)

A tanácstagi beszámolókon a lakóbizottságokat választó gyűléseken, tanácsülésen, munkásgyűléseken, a közélet megélénkülésének jeleként egyre szaporodtak a kívánságok: nyilvános gőzfürdő kellene; legyen trolibusz a Sztálin úton; építsenek fedett uszodát is; gázt és távfűtést a technikumiaknak; helyezzenek villanyórákat az utcákra; számolják fel a barakktáborokat; építsenek szélesvásznú mozit. És még egy kívánság, amelyről a városi tanács elnöke gyakran mint elrettentő példáról szólt: F. Gy. tanácstag kérte a városi tanács ülésén; "a tanács vezetői hassanak oda, hogy a játszótéri hinták ne nyikorogjanak". Vagyis a közélet élénkülése magán viselte a kezdet tipikus jegyeit; a lényeglátás hiányát, a privát ügyek társadalmasításának kísérletét.

A társadalmasítást, a közös célokért való közös harcot a városi pártbizottság és a városi tanács is szorgalmazta. 1958 februárjában hangzott el a városi tanács ülésén: "Fel kell újítani a város építésének kezdetén jól bevált és lelkesen végzett társadalmi munkát". A vidám parki úttörőtáborban, a sportpályákon és az uszodánál várták elsősorban a lakosság segítségét, de a sláger kétségkívül az úttörővasút volt. 

Építését 1957 novemberében a Dunai Vasmű KISZ-esei vállalták. A kis gőzmozdonyt, a Mukit Ózdon vásárolta a városi tanács. Januártól négy hónapon át minden sztálinvárosi dolgozó havi ötven fillérrel és kétkezi társadalmi munkával segítette az úttörővasút építését. Eredeti tervek szerint az első vidám parki pályaszakaszt később az Erkel kertig meghosszabbították volna. Erre azonban sohasem került sor. Az első szerelvény 1958. május 1-én gördült ki a miniállomásról. A megnyitó vendégei, közöttük Csanádi György, a közlekedési és postaügyi miniszter első helyettese is, végigutazták az elkészült másfél kilométernyi pályaszakaszt. Muki azonban nem tisztelte az alkalmat, és bizony telepöfékelte fekete pernyével a nyitott kocsi magas rangú utasait.

Miskolczi Miklós

Tapolczai Jenő visszaemlékezése

1993-ban pedig végleg bezárt a Vidámpark.Utolsó kísérletekről, a vidámpark megmentéséről pedig Boda Kapitány így tudósított Hétlövet blogjában:

http://hetlovet.com/2012/07/13/nomen-est-bus-ur-a-vidam-park-utolso-igazgatoja/

forrás: www.dumaujvaros.hu - Kismoni László

20 évvel később felgyorsultak az események. Az önkormányzati döntés szerint a területen sportpályák épültek, Mukinak pedig mennie kellett....

2014. január

Muki vagyok, egy kisvonat. Milyen név egy vonatnak az, hogy Muki? Nem tudom. Engem mindig így hívtak. A barátaimat meg Thomasnak, Percynek, Nohabnak, Mollynak, Szergejnek, ők is gőzmozdonyok.

Ja, mire is kíváncsiak, szóval rám? A Berlin-drewitzi Orenstein&Koppel gyárban 1894-ben, 600 milliméteres nyomtávolságúra épült kétcsatlós, szertartályos gőzmozdonyként születtem”.

A mozdonyoknál nincs gyerek-, vagy felnőttkor, én mindig gyerek maradok a méreteim miatt. A mozdonyoknál nem tilos a „gyerekmunka”. Azt nem tudom, hogyan kerültem Magyarországra, de azt igen, hogy húztam a terhet Gyulán, Miskolcon és Ózdon is, szenet, vasat, vagy amit kellett. Aztán 1958-ban elhoztak ide Sztálinvárosba, és fel is újítottak a Vasműben. A Vidámparkban én lettem az Úttörővasút! Na, az voltám a szép idő! A gyerekek ezrével utaztak rajtam és az általam húzott kocsikon. Azokat a sikításokat, visításokat, nevetéseket soha nem felejtem el, életem legszebb négy éve volt. Aztán 1962-ben koholt vádak alapján félreállítottak.

Állítólag valamelyik elvtársnőnek kiégette a zsarátnokom a nylon harisnyáját. Kiállítási tárgy lettem egy vakvágányon. Először untam, de aztán csak jöttek a gyerekek,és jöttek és jöttek. Csúsztak, másztak, kiabáltak, meséltek, énekeltek rajtam – őrült jó volt az is közel negyven évig.

Aztán egyszer csak csönd lett. Egyedül maradtam. Féltem, a barátaim is eltűntek. Értéktelen, öreg, szomorú ócskavasnak éreztem magam. Már azt hittem itt a vég, pedig még csak most vagyok 120 éves. Mozdonyoknál ez még nem öregkor. Van még itt ebben a városban valaki aki ennyi idős?

Egyszer csak valami újra megváltozott! Emberek jöttek, mentek és nagy dolgokat terveztek. Megsimogattak és ígérték megmentenek, mert e fiatal városhoz én hozzánőttem. Ide tartozom. Én igazi dunaújvárosi lettem!

És láss csodát! Jött egy daru, megemelt, kocsira tettek és most itt vagyok a Tűzoltóságon. De hamarosan megyek a Dunaferr iskolába, és ott megmasszírozzák elrozsdásodott testrészeimet, sőt pénz is lesz még elemcserére is.

Aztán megyek a városba. Ott leszek, olyan lesz, mint régen: a gyerekek zsivaja újra körbe vesz. Már alig várom!

Lejegyezte: Orosz Csaba

forrás: http://duol.hu/hirek/muki-monologja-1599565

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola képgalériái a márciusban kezdődött felújításról

Muki a tanműhelyben!

Elkezdődött Muki felújítása

Rohadt egy Muki...

Mukit festik

Muki - itt tart most a felújítás
Muki: egyre szebben!

Muki - június 11.

2014 szeptember 2. - Muki megérkezett a Vasmű útra

Muki, a mi szobormozdonyunk - duol.hu

MUKI! ÚJRA ÉLSZ!

MÉG TÖBB VÁROSTÖRTÉNET

Tovább >>>