#7nap - 66

Pár nap és indul az utolsó hónap az évből, kinyithatjuk gyermekeinkkel az adventi naptár első ablakocskáit, vagy akár elmehetünk egy adventi koncertre, netán elővehetjük ajándéklistánkat, hogy még időben be tudjuk szerezni szeretteinknek tervezett ajándékainkat. Mai 7NAP bejegyzésben essen szó a Mars expedícióról, eddig úgy néz ki, hogy minden rendben van. Panni néni pentelei történeteiről, - ami halkan megjegyzem: karácsonyi ajándéknak is remek választás -, majd hatalmas virtuális pacsi a hajléktalan-válogatottnak, akik Mexikóból egy világbajnoki bronzéremmel tértek haza. Advent közeledtével egy karácsonyi mese, nem csak kicsinek, majd programajánló. Városháza téren indul az Adventi forgatag, ugyanezen a napon a Dunaújvárosi Vegyeskar is várja a kórusmuzsika kedvelőit a Krisztus Király templomba, jövő héten pedig Tanács Attila allergénmentes főzésről szóló könyvét mutatják be a Kiskohászban.

1. Mars expedíció

© NASA / JPL-Caltech

Ott vagyunk megint a vörös óriáson, újabb eszköz vizsgálja, az InSight, immáron a bolygó belsejét próbálja majd meg vizsgálni, ha elkezdi a munkáját. Azért az oda vezető út sem volt egyszerű, rengeteg mindennek kellett tökéletesen, összehangolva működnie, nem is beszélve arról, hogy mindezt innen a Földről irányították. Igazi mérnöki bravúr.

Sikeres landolás után jó munkát az irányítóknak, és várjuk az adatokat, képeket a Marsról, biztos érdekes lesz! 

2. Dunapentelei történetek

Schlitterné Nyuli Anna már sajnos nem mesélhet nekünk, de pentelei történetei megmaradtak, melyekből két kötetnyi jelent meg Régi pentelei történetek címmel.
Hiánypótló kiadvány, kordokumentum. Panni néni nem csak mesélt. Megőrizte nekünk Pentele történetét a saját módján. Saját történetek, vagy elbeszélések alapján vetette spirálfüzetébe mindazokat, amiket most rendezett, könyv formájában vehetünk kézbe. Életképek elevenednek meg olvasás közben. Így éltek ők annak idején még a Vasmű építése előtt, amikor Dunapentele még csak egy kis falucska volt a Duna partján.

Karácsony közeledtével pedig engedjetek meg egy rövid kis történetet, ami az újságban jelent meg, még 1975-ben. Panni néni! KÖSZÖNJÜK, és várjuk a folytatást!

Schlitterné Nyuli Anna

RÉGI KARÁCSONY PENTELÉN

Igen nagy volt a készülődés akkor is. A mi szüleink azonban nem a nagy vásárlásokkal, pénzköltéssel, hanem inkább mindennek a megtisztításával, rendbe tevésével várták a karácsonyt.

Azt a nyugalmat és békességet, amit az emberek óhajtanak ezekre a napokra, mi meg is kaptuk.

Édesanyánk meszelt, lemosott, fölmosott, kimosott. Tiszta, rendes lett minden. Édesapánk friss szalmát tömött a szalmazsákokba. Megfürdött az egész család a befűtött kemence mellett a nagyteknőben, és igen jó érzés volt este a tiszta ágyneműbe lefeküdni.

Apánk elrendezte a nagykertben a kazlak környékét, az udvaron is mindent úgy, hogy még egy szál szalma se legyen elő. Öregapánk sok fát vágott, hogy az ünnepen ne kelljen. Vesszővékákba bekészítette az ágy alá, meg a sütő alatti mélyedésbe, amit renliknak neveztünk. Így száradt is, meg kéznél is volt, ha tüzelni kellett.

Huszonharmadikán volt a kocsonyafőzés, töltöttkáposzta-készítés. Mikor elkészült, az elsőszoba-asztalra tették. Itt. nem fűtöttek, olyan hideg volt, mint a jégverem. Éppen kocsonyának való hely.

Huszonnegyedikén édesanyánk kelttésztát készített, ebből lett a diós és mákos kalács, a mákos guba, meg a túrós lepény. Közben sűrűn nyílt a kapu, jöttek koldusok. Legelsőnek a vályogvető cigányasszony a lányával. Megálltak a konyhaajtónál, elénekeltek a "Csordapásztorok"-ból egy-két versszakot és kívántak boldog ünnepeket.

- Köszönnyük Trézsi, néktek is boldog ünnepeket - mondta nekik anyánk, mert így illett. Pedig tudta, hogy Trézsiéknek nem lesz "boldog ünnepek". Hogyan is lehetett volna a partfalba ásott odúban, éhezve, fázva, rongyok között? Még csak reményük sem volt, hogy ebből valaha is kikerülnek.

Megkapták az alamizsnát és elmentek. Jött a többi. Sokan voltak. Anyánk mindnek adott valamit. Egyet sem engedett el üres kézzel.

A túrós lepényt délben ettük, a vacsora ősi szokás szerint lencseleves volt meg mákos guba. Vacsora után anyánk rendbetette az edényeket, az asztalra fehér abroszt terített es egy tányéron odatette a kalácsot. Öregapánk a kékszínű félliteres bádog kancsóba bort hozott fel a pincéből. Csak ennyit és nem többet. Mértékletes, józan ember volt öregapánk is, apánk is.

- Tegyetek magatokra kendőt, mennyetek ki a gangra, - szólított fel bennünket anyánk - ki akarom szellőztetni a szobát. 

Mire bementünk, már ott volt a fenyőág a szobasarokban a gerendára felkötve. Édesapánk volt a díszítője. Ő gyújtotta meg a csillagszórót is.

Leültünk az asztal köré. Öregapánk pedig beköszöntötte a karácsonyt. Ez az ő tisztsége volt, mert ő volt a "családfő". 

Családunkban és a mi rokonságunkban ősidők óta így volt:

A családfő egy kosárba bekészített mindenféle szemeleséget. Búzát, rozsot, árpát, zabot, kukoricát. Mindennek a tetejére szalmából egy összetekert csutakot tett. 

Egyik karjával magához fogta a kosarat és a szoba közepén megállva elmondta a karácsonyi köszöntőt, kívánva a családnak "bort, búzát, békességet". Aztán a kosarat az asztal alá tette, annak vízkeresztig ott volt a helye.

Öregapánk bort öntött magának.

- Egissígtekre! - emelte föl a poharát - igyá Pista té is - kínálta apánkat, aztán anyánknak is öntött.

- Ne, Kati igyá te is, aggy ezeknek is eggy picit - intett felénk.

Az asztalnál ülve karácsonyi énekeket énekeltünk. Édesapánk levette a mestergerendáról a citorát, ő meg zenélte az énekeket.

Kedves és érdekes szokás volt községünkben. Karácsony estéjén a kanászok utcáról utcára járva tülköltek, a tehenesek meg ostorjaikkal durrogtattak. Bezörgettek a gazdákhoz, boldog ünnepeket kívántak. A gazdák meg adtak nekik valamelyes szemet. Búzát, árpát, vagy zabot.

Mikor abbahagytuk az éneklést, édesapánk elővette a társasjátékot.

Milyen volt a mi társasjátékunk?

Egyszerű. Volt abban az időben is nagyszerű játék a boltokban, de a mi szüleink nem pazarolták a pénzt ilyesmire.

Apánk egy diót bicskaheggyel ügyesen kettévett, kiszedte a dióbelet, ezt mi megettük, aztán kivett a kosárból egy szem kukoricát. Mi, gyermekek elfordultunk az. asztaltól. Ő meg eldugta a kukoricát az egyik dióhéj alá. Visszafordultunk, és egyikünk elkezdte találgatni, melyik alatt van a kukorica. Aki eltalálta, kapott egy szem diót, vagy kockacukrot. Egész jól elszórakoztunk vele.

Édesanyánk csészékbe befőttet rakott, aki éppen kívánta, eszegetett belőle.

Ezen a karácsonyon négy babánk volt, pedig pénzt sem adtunk érte. Anyánknak igen ügyes kezei voltak, mindkettőnknek készített egyet-egyet. Aztán Márton bátyámék is küldtek két gumibabát. Ha megnyomtuk az oldalát, sípoló hangot adott. Elneveztük őket "sípubaba-nak".

Kilenc óra felé készülődni kezdtünk. Míg élt édesanyám anyja, a mi Hingyi nagymamánk, minden karácsony este egy-két órahosszat őnála voltunk.

Itt összejött nagymamám nyolc gyermeke közül az öt itthonlakó, no meg egy sereg unoka. 

Igen nagy öröm volt együtt lenni. Éjféli miséig itt énekeltünk. Éjjel egy óra után, amikor álmosan fáradtan hazavánszorogtunk, ha volt még annyi erőnk, ettünk a kocsonyából.

Ez a karácsony, bizony nagyon régen volt. Olyan régen, amikor még mi kisgyermekek voltunk. Akkor még hajlott a derekunk és le tudtunk hajolni a földre a lepottyant kenyérdarabért. Lehajoltunk, felvettük, lefújtuk róla a port, megcsókoltuk és megettük. A bacillusra még csak nem is gondoltunk. Pedig az iskolában akkor is tanítottak róla. Kincs volt a kenyér, igen nagy kincs! Sok olyan ember volt abban az időben, aki még kenyérből sem lakhatott jól, még karácsony estéjén sem. Kenyérből sem, másból meg meg úgy sem. 

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap 1975. december 23.

3. Világbajnoki bronzérmes a magyar hajléktalan-válogatott

Kis pénz, nagy foci. Nagy pénz.. inkább hagyjuk is. Nem az első sikere a hajléktalan-válogatottnak, és amíg itthon épp vegzálják őket, addig pár ezer kilométerrel odébb páran szívüket, lelküket beleteszik abba, amit szeretnek, tudnak, igazából a világ nagy részét lefocizzák. Nem kis siker. Hatalmas gratuláció a csapatnak és mondanám, hogy csak így tovább! Azért érdemes megnézni 1-2 percet a bronzmeccsből.

A magyar válogatott tagjai: Qasemi Zia afgán menekült, Horváth Sándor, Hegyi Frigyes, Lőrincz Péter, Finta Kálmán, Szilágyi József, Jenei Balázs Krisztián, Tóth Gábor, Szikszay József és Rákos András.

kép, további információ: 168ora.hu

4. Advent első vasárnapja

Vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún, és tényleg, lassan itt a szenteste is. Bevásárlóknak türelmet és kitartást, a nagy forgatagban vigyázzunk magunkra és egymásra. Ha pedig végeztünk a nagy bevásárlással, kicsit pihenjünk meg, és hallgassuk meg a következő kis karácsonyi mesét, amit igaz tavaly készült, de mondanivalója, tartalma időtálló. Timárné Udvari Emese mesél, nem csak gyerekeknek...

- PROGRAMAJÁNLÓ -

dunaujvarosmesel.hu oldal támogatásával

5. Adventi forgatag Dunaújvárosban

2018.12.02-2018.12.23.

6. Dunaújvárosi Vegyeskar adventi koncertje

2018.12.02. vasárnap 18:00

7. Könyvbemutató és beszélgetés az allergénmentes étkezésről

2018.12.05. szerda 18:00

Tovább >>>

#7nap - 64

Soron következő 7NAP bejegyzésben essen szó még egy kicsit Londonról, majd pár karakterrel és némi szippantással később máris itthon vagyunk, tudjuk, érezzük, hiszen ahogy Londonról, a tiszta levegőről is álmodozhatunk még egy ideig. Na persze  vannak jó hírek is, októberben egy magyar film sikerének örülhettünk, novemberben meg vízilabdásaink remekeltek, nem is akárhogy! Zárásképpen pedig programajánló.Kézműves Kincsek Vására, Dr. Vekerdy Tamás előadása, és egy könyvbemutató. Lokálpatriótáknak kötelező! Én szóltam! Start! Most és itt.

1. Helló London!

Van egy szelíd romantikája utazásunknak, ugyanis ilyenkor óhatatlanul előkerülnek bizonyos kérdések. Ha szereted, miért nem maradtál kint korábban, ha ennyire jó, miért nem itt élsz, és még lehetne sorolni. Valóban. London egy olyan hely, ahol a mindennapokhoz hozzá tartoznak a bevándorlók, vagy azok leszármazottjai, a hidzsáb, vagy akár a burka. Igazi multikulti, mindenkinek meg van a maga helye ebben a rendszerben, akár még a hajléktalanoknak is, akiket nem vegzálnak.... A látványosságok, nevezetességek környékén szinte csak turisták vannak, ennek jellegzetes látható jele, amikor a kézibőröndöket húzzák maguk után, és viszik magukkal mindenhova. Persze mi örültünk ha letehettük a nehéz csomagjainkat, és eszünk ágában nem volt az utolsó napig megmozdítani.
Nyüzsögtünk, legalábbis próbáltuk felvenni a város ritmusát, több-kevesebb sikerrel sikerült is, erről aktuális APABLOG bejegyzésemben lehetett már olvasni.
Drága, szép, akár már most indulnék vissza, ha tehetném. Persze egyre több szállal ragadok itt, így marad az alkalmankénti repjegyvásárlás.
Maradunk turisták. továbbra is, igyekszünk lehetőségeinkhez mérten felfedezni a világot, próbálunk gyermekünknek is minél nagyobb szeletet bemutatni, reméljük még nagyon sokáig lehetőségünk lesz ilyen, és ehhez hasonló utazásokra. A következő célpont? Már megvan, de még titok! :)

London 2018. 11. 02-07. - képek

2. Légszennyezettség

2018.11.15. 

Örülök, hogy végre ennyi idő után már a városunk prominens személye is magának érzi a problémát, bár kicsit hiányoltam ellenzéki párt, és demokratikusan megválasztott parlamenti képviselőnk ekézését. Azt már meg sem merném említeni, hogy ugyan az elmúlt években vajon foglalkozott-e úgy összességében a dologgal. Bringautak nem épültek, ugyan minek is, a közlekedés olyan amilyen, a "jómunkásember" ha valamiféle friss, vagy más koncentrátumban szeretne szippantani egy kicsit a jóból, oldja meg, mozduljon ki.
Persze az időjárásunk is olyan amilyen, de mégsem lehet mindent erre fogni. Persze a sajtóközlemények, és kinyilatkoztatások, valamint a nagyívű tervek bemutatásának száma a választásokhoz közeledve csak nőni fog, de bízom benne, hogy egyszer már eljön a cselekvés ideje is.
Visszatérve az időjárásra: 

JÖJJ ESŐ, JÖJJ HÓ!

Aktuális légszennyezettségi értékek Dunaújvárosban

Még mindig egészségtelenül magas a szálló por aránya szeretett városunkban! - castellum.do

3. Örök Tél

Újabb siker, október végén a Legjobb Európai Tévéfilmek kategóriájában az Örök Tél lett a legjobb. Potsdamban a Prix Europa filmes és tévés gálaműsor keretében Gera Marina vette át a díjat. Ez volt az első olyan magyar film, ami az orosz munkatáborok világát mutatta be. Aki nem látta, még pótolhatja! 

Gratulálok a szereplőknek és az alkotóknak!

4. Vízilabdásaink Európa csúcsán

Európai Szuperkupa döntőjének győztese a dunaújvárosi DUE-Maarsk Graphics!

GRATULÁLOK!

Vízilabda: nincs följebb - castellum.do

PROGRAMAJÁNLÓ

dunaujvarosmesel.hu támogatásával

5. Kézműves kincsek vására az MMK-ban

2018. 11. 17. szombat 9:00-17:00

6. Jól értem a gyerekemet? - Dr. Vekerdy Tamás előadása

2018. 11. 20. kedd 18:00-20:00

Dr. Vekerdy Tamás "Jól értem a gyerekemet? Mi állhat az adott jelenség vagy probléma hátterében?" című előadása Dunaújvárosban, a Nyitott Akadémia szervezésében.

7. Penteléről, nem csak penteleieknek - könyvbemutató

2018. 11. 22. csütörtök 17:00 - József Attila Könyvtár2018. 11. 26. hétfő 16:00 Pentele Klubház

Tovább >>>

#7nap - 26

Túl vagyunk az első hóesésen, Mikulással is találkoztunk, és még hol a vége, rohanunk a karácsonyi ünnepek felé, szinte nincs is megállás. Mai bejegyzésben essen szó a múlt héten megjelent portrékönyvről és a retro naptárról, igen, van, kapható, részletek, személyes élményeim alább olvashatóak. Hétfő hajnalban elstartolt a Dunaújváros Legjobb Helye címéért a harc, tessék csak szavazni, apropó ha idén nem, majd jövőre bekerül személyes kedvencünk, majd egy kicsit a családi Mikulásozásról és ünnepvárásról, és ha már ünnepvárás, egy igazi premier, az advent alkalmából elkészült hangoskönyvünkből egy kis részlet. A folytatásban is mese, egy több mint 60 éves mese, A kis Mukk története, biztos sokak emlékeznek rá. Zárásképpen pedig egy meghívó a Dunaújvárosi Vegyeskar szombati koncertjére, és még egy felhívás, jövő csütörtökön VÉRADÁS az Fehér SZTK épületében. Start! Most és itt.

1. Mi, DUNAÚJVÁROSIAK

Teltházas retro bulival egybekötött könyvbemutatón vehettük kézbe első alkalommal Miskolczi Miklós szerkesztésében  megjelent Mi, DUNAÚJVÁROSIAK portrésorozat második (sokkal bővebb) kötetét. Ha a szerkesztőt kérdeznénk, biztos vagyok benne, hogy sokkal nehezebb volt az újabb kötetre való anyagot összegyűjteni, de a végeredményt tekintve ez már részletkérdés, remek anyag lett. Hozzá kell tenni, mindez "bagóért", hiszen az első kötet árán juthattunk a kiadványhoz. 

Miskolczi Miklós dedikál, akár régi könyveket is (kezében az Első Évtized)

Találkozások, történetek, barátságok, jó zene, hangulatos rendezvény, ahogy azt 2 éve már "megszokhattuk".

Akikre még én is sok szeretettel, tisztelettel gondolok vissza, hiszen ismerhettem őket:

Bánkövi András:
Nagy bridzsszeánszokat tartottak annak idején édesapámék, általában havonta nálunk gyűltek össze, ilyenkor a nagyszoba alakult át alkalmi kártyaklubbá. Középen a nagy összehajtható asztal, talán egy ember forgásban mindig szabad volt, így alkalma volt kiosonni a konyhába, ahol édesanyám a szendvicseket készítette, és egyáltalán nem volt oda a hatalmas bagófüstért, rendszerint az igen alapos szellőztetés után is sokáig érezhettük, hogy ott jártak. András bácsi dörmögő hangján vicceket mesélt, rendszerint jó hangulatban teltek a beszélgetések, és ez az évek múlásával sem változott.
Kulcson évekig készült a nyaralójuk garázsa, ebben amikor tudtunk segítettünk, bár gyermekként inkább a hűs Duna és a kajak (amit soha nem vittek le nekem a vízre) jobban vonzott, mint a lapátolás. Kisorosziba is talán velük mentünk első alkalommal, bár koromból adódóan erre már nem emlékszem, viszont a család annyira megszerette a szigetcsúcsi vadkempinget, hogy évekig, évtizedekig oda jártunk és még most 

Csépán György:
Nagyon fiatalon kerültem első munkahelyemre, a gimibe, ott ismertem meg. Nem sokat beszéltünk, testnevelő tanárként az épület két ellentétes pontján mozogtunk. Szigorúsága, lelkesedése viszont egyértelmű volt. Sajnos a sors fintora, hogy a közlekedési baleset okozóját is ismertem. Dühös voltam, nem is akartam elhinni, hogy ilyen megtörténhet. Sajnos nem ismerhettem meg igazán. Emlékére rendezett magasugrógálákon viszont örömmel dolgoztam, sajnos ezek a versenyek is (ahogy a radari sportcsarnok is) lassan a feledésbe borulnak. Kár....

id. Pálfalvi János
Nem ismertem, mégis tudtam róla hogy ki ő. Jellemzően, ha az utcán sétált, nyakából nem hiányozhatott a fényképezőgép. Megrögzött lokálpatrióta volt, a város szeretete csodálatra méltó, igyekszem én is sokat meríteni belőle, és nagyon hiányzik, hogy mostanában nem látom az utcáinkon...

A Mi DUNAÚJVÁROSIAK 2. kötet a Dunaújvárosi Szuperinfó szerkesztőségében (Vasmű út 35) és a Dunaújvárosi Hírlap Ügyfélszolgálati irodájában (Vasmű út 33) kapható (800 Ft/db).

A könyv mellett Rozsnyai Zoltán retro naptárát is megcsodálhattuk, megvehettük, az ötvenes évek elejét megörökítő 12 képpel emlékezhetünk a városépítésre, a kezdetekre, 2018-ban (is).

Retro Naptár fotó: Rozsnyai Zoltán - facebook

A Retro Dunaújváros, sorszámozott naptár kapható a Rolling Nyomda Bt, Dunaújváros, Budai N.A. út 5 sz alatt a nyomdában, valamint a Dunaújváros, Bartók Béla út 2. fszt. 1 szám alatt, 1500 Ft áron. Továbbá rendelhető a 70/398-4433-as telefonszámon. 

Karácsonyfa alá városunkat szerető, ismerő barátainknak, ismerőseinknek....

2. Dunaújváros Legjobb helye 2017

Az év utolsó napjáig változtathatunk az eredményen, az első körből az 5 legtöbb ajánlást kapott hely került fel a virtuális szavazólapunkra, így ezek közül kerül ki a végső nyertes. Aki még nem szavazott, itt is megteheti:

Kíváncsian várom, várjuk a végeredményt! December 31-én este 9 után eredményhirdetés!

3. Találkozás a Mikulással

Nagy cég, sok ember, sok gyerek, jó hangulat. Ha röviden jellemezni kellene a munkahelyi Mikulás rendezvényünket, elsősorban csak köszönet érte, hogy idén is ilyen profin megszervezték az estét, bár a tavalyi ugrálóvár idén hiányzott egy kicsit - a gyereknek természetesen...

Nem bíztunk semmit a véletlenre. Pestre voltunk hivatalosak, és tudnivaló, a délutáni pesti araszolgatás finoman fogalmazva sem embernek való, pláne nem gyermekes embereknek. Idén sem volt jobb a helyzet, elég idegesítő fél óra alatt megtenni kb 10 utcasaroknyi távot, de kibírtuk, tavalyihoz képest még a parkolással sem volt sok gondunk. Remek fogadtatás, gyermekbarát programok, zene, kézműves foglalkozások, éééés a Mikulás a szánkójával. Nem számoltam mennyi gyermek termett hirtelen a nem is oly magas színpad előtt, és jó időbe telt, mire mi is sorra kerültünk, de megérte. Kicsit tartottunk tőle, hogy Lili gyermekünk mennyire fog megilletődni, de szerencsére jól fogadta a helyzetet.

Itthon is jól fogadta, pláne az ajándékoknak köszönhetően, amiket kézbe véve nagyon hamar feloldódott. 

Neeeeem, nem Apa....

Várjuk a Karácsonyt, adventi naptárunk pedig pontosan jelzi mennyit kell még aludni....

4. Adventi hangoskönyv

készül...

Nem mindennapi feladatra vállalkoztunk Timárné Udvari Emesével, advent alkalmából elkészítettük első közös kis alkotásunkat, ami a dunaújvárosi Adventi Forgatagban a betlehemi jászolnál (közvetlenül Emese kuckója mellett) hallható. 

betlehemi jászol a városháza tér hátsó sarkában

Karácsonyi mesék, versek. történetek Emese hangján. Mi ezzel készültünk, hogy szebbé tegyük a karácsonyi készülődést. Remélem sikerült. Ízelítőnek pedig fogadjátok sok szeretettel Kindelmann Győző Egy szakajtó liszt című meséjét.

Hogy lesz-e folytatás? Biztos vagyok benne. Köszönet a meghitt pillanatokért, a közös munkáért! 

Udvari Emese kézműves díszítőfestő. Ajándéktárgyak készítésével foglalkozik, amiket az adventi vásárban meg is lehet nézni, és természetesen lehet vásárolni is, amíg van miből. Csodavilág, Meseudvar.... 

5. A kis Muck története

mesés történet a kis Mukkról

Maradjunk a mesék birodalmában még egy kicsit. Talán sokan emlékszünk rá, nekem is valahol a gyermekkori könyvespolcomon kapott előkelő helyet a kis Mukk (Muck) története, és a napokban futottam bele újra, immáron filmes környezetben. Szinte hihetetlen, a mesefilmet 1953-ban, több mint 60 éve készítették. Fogadjátok sok szeretettel.

6. Adventi koncert a Dunaújvárosi Vegyeskarral

7. Véradás

Több millióan vannak a világon, akik vért adnak, sőt, rendszeresen teszik ezt. Emberek milliói köszönhetik nekik az életüket, úgy, hogy közben nem is ismerik egymást.

Miért kell vér?
A vér a gyógyítás számos területén nélkülözhetetlen. Nemcsak műtétekhez, baleseti sérültek ellátásához, transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez, hanem vérkészítményekhez is szükség van rá. A felhasználás szempontjából meghatározó a vércsoport. Ez lehet A, B, 0, vagy AB-s, és ezen belül Rh pozitív (ez a gyakoribb) vagy Rh negatív. Ennek a vérátömlesztésnél van fontos szerepe, hiszen a pácienseknek csoport-azonos vért kell kapniuk.  A 0-s úgynevezett univerzális adó, aki mindenkinek adhat vért, az AB pedig az univerzális kapó, aki bármely más vércsoportba tartozó személytől kaphat. Előfordul, főleg nyáron, vagy több napos ünnepek után, hogy egy-egy vércsoportból átmenetileg csökken a készlet. Ilyenkor megtörténhet, hogy a tervezhető műtéteket el kell halasztani.
A társadalom elöregedése, a romló népegészségügyi mutatók előrevetítik a véradók számának csökkenését, ugyanakkor a vérre szorulók számának növekedését is. Így az országban naponta jelenleg szükséges kb. 8000 egységnyi készlet előteremtése várhatóan egyre nehezebb lesz. Ezért jelent nagyon sokat az önkéntes segítség. Egy felnőtt emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér található, a véradás során körülbelül 4,5 decilitert vesznek le, ami nem jelent nagy megterhelést egy egészséges szervezet számára.

A véradásnak létezik térítéses és célzott formája is - amikor rokonok, barátok adnak rászoruló szerettüknek vért - de a biztonságos vérellátás alapvető bázisát mégis az önkéntes véradók jelentik, akik a szó szoros értelmében életmentők. Tevékenységük fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy a világ lakosságának mintegy négyötöde még mindig nem lehet biztos abban, hogy ha a helyzet úgy kívánná, jutna neki elegendő vér.

Aki vért ad, a saját egészségnek is használ ezzel, hisz a megelőző kötelező tesztek tulajdonképpen szűrővizsgálatok. Az Országos Vérellátó Intézetben ugyanis a levett véren minden alkalommal, még a rendszeres véradók esetében is elvégzik a kötelező teszteket, a HIV, a Hepatitis-B vírus, a Hepatitis-C vírus, a szifilisz vizsgálatot és a vércsoport meghatározást. Az egészséges vérből vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül, így egy egység teljes vér három beteg életén segíthet!

Egy tanulmány azt is megállapította, hogy a rendszeres véradókat, akik évente kétszer adnak vért, kevésbé sújtják a gyakori, népbetegségnek számító egészségügyi problémák is, mint például a szívinfarktus vagy a stroke.
A véradók többségét azonban sokkal inkább a jó szándék motiválja: az örömteli tudat, hogy adhat, segíthet, életet, életeket menthet.

Ráadásul maga a véradás is előnyös folyamatokat indít be a szervezetben. A levett 4-500 milliliternyi vérmennyiség arra ösztönzi a vérképző szerveket, csontvelőt, hogy új, friss vért, vörösvértesteket képezzen. A félévenkénti véradás egy olyan élettani láncolatot indít be, amelynek következtében a véradó vére, ezzel gyakorlatilag egész szervezete megújul. Ez napjainkban különös fontossággal bír, mert a káros környezeti hatások, és a megváltozott étkezési szokások révén szervezetünkbe egyre több szennyeződés kerül.

Jótettben a jutalma

A véradás menete a következő: Előkészületként regisztráció, adatlap és egészségügyi állapotra vonatkozó kérdőív kitöltése (nem hosszú), néhány pohár folyadék elfogyasztása, orvosi és laborvizsgálat. Ezt követi maga a tényleges véradás, ami leginkább egy, a megszokottnál kényelmesebb körülmények közt elvégzett, laborvizsgálathoz szükséges vérvételhez hasonlít. Miután a párnázott nyugágyhoz hasonló vérvételi ágyon elhelyezkedik a véradó, tizenöt perc alatt leveszik a vért. Az egyetlen kellemetlenség a pillanatnyi, apró tűszúrás. Befejezésként még pár perc pihenő az ágyon, és kész is!

forrás: bhc.hu

Találkozzunk a véradóban!

Tovább >>>

#7nap - 24

Ne is húzzuk az időt, én már nagyon vártam, ez lesz helyben az 500. blogbejegyzés itt, és lesz itt még 1000 is! Az "ünnepi" számban mondok köszönetet zenekarunk és jómagam nevében is az apostagi jótékonysági koncert szervezőinek, és külön alkalmi fodrászunknak. Egy kicsit komolyabb téma a folytatásban, vajon megbízunk-e egy olyan cégben, akit hazugságon kaptak, avagy konkrétan megbízunk-e a Roszatomban? Hirtelen éles kanyar vissza a filmek és a könyvek világába, újabb rangos elismerés Enyedi Ildikó filmjének, és hamarosan megjelenik a Mi, DUNAÚJVÁROSIAK II. kötete. Könyvbemutató, retro hangulat, szerintem telt ház lesz, ahogy két éve is. Zárásképpen pedig egy jótékonysági futást, és egy emlékhangversenyt ajánlok az olvasók figyelmébe. Start! Most és itt.

1. 500

Kereken ez az 500. bejegyzés az oldalon, igaz a legelső bejegyzés még csak egy kép volt, azóta pedig már mennyi mindent megélt az oldal... 

 2017 nyarán végrehajtott ráncfelvarrás

Köszönet az olvasóknak, köszönet a családnak, és külön köszönet a mindennapoknak, amikből ez a blog is táplálkozik, nem egy esetben elég nagy merítéssel a témát az olvasott, megélt, tapasztalt dolgok adják. De talán ez természetes is egy blog esetében, legyen szó várostörténetről, zenéről, vagy éppen a családi mindennapjainkról. És ez így marad még, remélhetőleg nagyon sokáig, nagyon sok olyan anyag van még, amit a mai napig nem tudtam - idő hiányában - feldolgozni. Van még a tarsolyban, maradok, leszek... és ha van kedvetek, tartsatok velem.

2. Apostag

Remek hangulatú koncerten vagyunk túl, múlt hét péntek este az apostagi művelődési ház falait rengettük meg, és le a kalappal a szervezők előtt, köszönünk minden földi jót, amivel kedveskedtek. 

A koncertünk - és a kezdés előtti izgatott várakozás percei amúgy röviden összefoglalva:

Zenéltünk. Köszönjük a vacsit, az italokat, és a fodrászt :) Jól éreztük magunkat, remélem a közönség is! #midnightexpress #koncert #apostag #jotekonysagiest #jovolt

Horváth Tamás (@htomi77) által megosztott bejegyzés, 2017. Nov 17., 15:11 PST

Aki többre is kíváncsi, sok szeretettel várjuk a Midnight Express következő koncertjére, amit még mi sem tudunk pontosan hogy mikor, de két dolog biztos: 1.: LESZ. 2.: írni fogok róla :)

Ezen felül itt szeretném külön kiemelni, és megköszönni Pétervári Erzsébet (Böbe) fodrász munkáját, aki a zenekar tagjainak hajvágását elvállalta. Aki tehát Apostagon jár és fodrászt keres, menjen Böbéhez! 

3. Rossz atom

Nem tudom ki hogy van vele, én speciel nem bíznék abban a brigádban, ami/akik valahol már leszerepeltek. Pláne ha nem is mondanak igazat, letagadják, próbálják eltitkolni baklövésüket. Márpedig most valami ilyenről lesz szó, ugyanis szó sincs Paks leállításáról. Pedig...

Október elején több európai meteorológiai központ is enyhe radioaktivitás-növekedést mért a kontinens felett.  A sugárszennyezett  felhő Oroszország vagy Kazahsztán felől érkezett. és mivel ilyen anyag se a természetben, se atomerőműben nem keletkezhetett, valamilyen más típusú nukleáris üzemből szivároghatott ki. A Roszatom még ugyanebben a hónapban közleményben próbálta nyugtatni a közvéleményt, Oroszország felett szinte sehol nem mutatták ki a szennyeződést, pláne nem a Dél-Urálban. A közleményről persze hamar kiderült, hogy valótlanságot állított. Persze egy alternatív idősíkban minden rendben van, minden szép és jó, nyugodjunk meg, tényleg, elvégre Csernobilban is így kezdődött minden. Tagadás, sumákolás. Így Paks vonzáskörzetében, ahol hamarosan elkezdik - sajnos - a gigaberuházást, vajon mire számíthatunk? A jelek szerint nem sok jóra, és mire majd mire esetleg a hírek visszaérnek Svédországból, vagy egyéb helyekre, talán már mindegy is lesz már. Élvezzük a nem mindennapi dózisokat, elvégre nem mindenkinek jut....

Nem egyszer, és nem kétszer estünk neki 1-1 bejegyzés alatt kitárgyalni mennyire biztonságos az atomenergia. Álláspontom továbbra is változatlan, nem szeretnék légószirénák hangjára felriadni, menekülni, se Paks1, se Paks2 miatt. Hogy eltúloztam volna a nukleáris baleset jelentőségét? Igen. Direkt. Azt viszont kár tagadni, hogy egy eltitkolt "balesetről" van szó, bármilyen mértékű is legyen az esemény.

"A tájékoztatással minden rendben van, amíg minden rendben van" - írta le kritikusan Domány András a Jel-Kép folyóiratban hat évvel az 1986-os atomkatasztrófa előtt. Csernobil azt is világossá tette, hogy az alapelvként megfogalmazott "gyors, pontos, hiteles" tájékoztatás akkor működik a legkevésbé, amikor igazán igény volna rá. 

Csernobil - és a magyar tömegtájékoztatás 1986-ban - polhist.hu

Atomreaktor árnyékában

4. Testről és lélekről

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje sikert sikerre halmoz. Februárban az Arany Medve díjat kapta meg, júniusban a Sydneyi Filmfesztivál fődíját, most novemberben pedig a lengyel Arany Békát nyerte. 

Az Arany Medve díj átvétele beszédében Enyedi Ildikó még így fogalmazott: 

"egyszerű filmet akartunk csinálni, mint egy pohár víz".

Nos ha egyszerű is, számos zsűrit győzött meg. Nem hiába. Gratulálok! Újra, meg újra.

5.  Mi DUNAÚJVÁROSIAK II.

Elkészült, nyomdában van, lassan kezünkbe is vehetjük Miskolczi Miklós segítségével összeállított a Mi, DUNAÚJVÁROSIAK portrékönyvet. ez már a második ilyen összeállítás, az első gyűjtés 2015 decemberében jelent meg. A könyvbemutatónak idén is a Béke Étterem ad otthont, itt lehet majd dedikálni, de egy igazi retro buli is kezdetét veszi. Érdemes időben érkezni, a telt ház már most biztosra vehető... A könyv ára idén is csak(!) 800 Ft. Ugye Te is ott leszel?

Mikor:

2017. november 30. csütörtök 18:00

Hol:

Béke Étterem

Könyvbemutató a facebookon

6. Jótékonysági futás nemes céllal

Mikor:

2017. november 25. szombat 09:00-től

Hol:

Városháza tér

Karai József Emlékhangverseny a facebookon

7. Karai József Emlékhangverseny

2017. november 25-én 17 órakor rendezi meg a dunaújvárosi Móricz Zsigmond általános iskola a Karai József Emlékhangversenyt a zeneszerző születésének 90. évfordulója alkalmából.

Koncert kicsiknek és nagyoknak! Egy biztos, jó lesz!

Mikor:

2017. november 25. szombat 17:00

Hol:

Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza

Karai József Emlékhangverseny a facebookon

Tovább >>>

Mi, DUNAÚJVÁROSIAK

Miskolczi Miklós kezdeményezésére egy facebook csoportban gyűjtöttek össze rengeteg portrét  a városépítés hőskorából, ezeket most hamarosan már könyvbe gyúrva, kézbe is lehet venni. Köszönet az ötletgazdának, és a szerzőknek!

Miskolczi Miklós dedikál 2009-ben a könyvtárban

Hivatalos könyvbemutató ma délután 6 órakor a Béke Étteremben, lokálpatriótáknak kötelező!

(Én is igyekszem visszaérni)

Aki esetleg később szeretné megvenni a kötetet, természetesen erre is lesz lehetőség, a könyvet a terjesztők árrés nélkül árulják a Békében, a Taberna könyvesboltban, a Hírlap ügyfélszolgálatán, Kulcson a Kossuth utcai és Rácalmáson a Radnóti téri élelmiszerboltban.

A könyv ára: 800 Ft

Karácsonyra fa alá, akár már kiolvasva is :)

duol.hu - 157 dunaújvárosi portré a facebook-ról

Tovább >>>