2015. április 24., péntek

Kerékpáros felvonulás - holnap - Gyertek!

Megosztós, lájkolós játékkal lemezeket is lehet nyerni, de ne csak emiatt gyertek, remélhetőleg jó idő lesz, lent a parton pedig BMX bemutató, Szabó Adél Tio kutyájával, és maga a felvonulás is remélhetőleg nagy élmény lesz.


Szombat este a kerékpáros felvonulás után CZUTOR-SZEKERES akusztikus SZÜRET-szeánsz lesz a KMI-ben! A képet megosztók/lá...
Posted by Dunaújvárosi Kerékpárosok Egyesülete on 2015. április 23.




Megosztás:

14 kilométer

 
Illegális bevándorlók Kréta szigetétől nem messze 2014 márciusában. Ők szerencsések voltak, a parti őrség sikeres mentőakció során 408 illegális bevándorlót – köztük 100 nőt és gyermeket – mentett meg. Fotó: © AFP / Görög parti őrség

A szabadság itt van egy karnyújtásnyira - nálunk. Azt viszont elképzelni is nehéz, mi mindenen mennek keresztül azok, akik Afrika mélyszegény területeiről próbálnak eljutni Európába, a híradásokból sajnos csak annyi jut el hozzánk, hogy apró lélekvesztőkön, életüket kockáztatva próbálnak egy jobb élet reményében eljutni az európai partokig. Sajnos a múlt héten rengetegen odavesztek. 

Ezek voltak a legnépszerűbb földközi-tengeri csempészútvonalak és úti célok
/Fotó: 
© index.hu

„Olyan az életünk, mint egy kártyajáték. Amikor játszol, és már csak egy lapod van, hogy elmenekülj az országból, tudod, hogy 50 százalék az esélye, hogy sikerülni fog, és 50 százalék, hogy meghalsz” – mondta egy eritreai menekült a Guardiannek. Fanus fiatal lányként vágott neki a veszélyes útnak Eritreából Svédországba. Amikor először elindult, a határon elfogták, és börtönbe csukták. Innen sikerült kiszöknie, a szülei pedig mindenüket eladták, hogy másodszorra egy embercsempésszel indulhasson útnak. Így sem volt egyszerű útja, a Szaharában foglyul ejtették és 20 napig kínozták őket, a fiúkat verték, a lányokat megerőszakolták, majd csak újabb jelentős összeg megfizetése után engedték őket tovább, a Líbiából Olaszországba tartó hajója pedig elsüllyedt, 360 ember veszett bele körülötte a tengerbe.
A legtöbb Lampedusára vagy Szicíliába eljutó menekültnek Olaszország a nagy munkanélküliség, a gyenge szociális háló és a rasszizmus miatt nem a végcél, a legtöbben Észak-Európába és Németországba vágynak. Ezekre az áhított helyekre eljutni újabb nehézséget jelent. Egyrészt, mert Olaszországban zárt, börtönszerű menekülttáborokba kerülnek, ahol hetekig, hónapokig nem tudják, mi lesz a sorsuk, másrészt, mert ha egyszer egy menekültet nyilvántartásba vesznek egy EU-s országban, akkor a dublini egyezmény értelmébe bárhol elkapják az EU-ban, abba az országba fogják visszaszállítani, ahol menekültstátuszt kapott. Az olaszországi menekülttáborokban összezsúfolt menekültek ezért sokszor még a menekültkérelmük beadása vagy a hivatali ügyintézés lezárulása előtt megpróbálnak elszökni és megszabadulni az ujjlenyomatuktól, hogy ne tudják őket azonosítani a hatóságok.
teljes cikk:
http://index.hu/kulfold/2015/04/22/foldkozi-tenger_migracio_halalut_adatok_tortenetek/

Egy szíriai menekült által készített fotón jól látható, milyen körülmények között kénytelenek a menekültek utazni. A vízen sodródó hajót Korfutól nem messze mentették ki, 700 emberrel a fedélzetén, 2014 decemberében. Fotó: © AFP / Ho

További képek:




Ugyanebbe a szörnyű világba nyerhetünk bepillantást, ha megnézzük a 14 kilométer című filmet, melyben afrikai fiatalok próbálnak eljutni, mindenüket hátrahagyva, Spanyolországba. Viszontagságos útjuk végén megérkeznek, de milyen árat is kellett fizetni ezért.....

A film nálam: 8/10

14 kilométer. Mindösszesen 14. Ennyi a távolság Nyugat-Afrika és Spanyolország között. 


14 kilométer - port.hu ismertetője

És még egy kis Afrika, valakik menekülnek onnan, valakik pedig kihívásnak tartják....:

A Szahara átfutása

Megosztás:

2015. április 20., hétfő

Critical Mass Székesfehérvár


Vasárnap csodaszép időben vonulhatott fel az a "pár" kerékpáros, akik jelen voltak a - ha jól hallottam - 17. Critical Mass rendezvényen. Vélhetően a már hagyományosnak tűnő programnak, rengetegen voltunk, jó volt tekerni megyeszékhelyünk utcáin, jó volt figyelmen kívül hagyni a piros lámpákat, akik pedig most a felvonulás miatt egy kicsit várakozni kényszerültek, csak ajánlani tudom, ha tehetik, üljenek nyeregbe, tekerjenek ők is!
A helyenként szellős felvonulók amúgy végig rendőri, és szervezők által biztosított útvonalon tehették meg a kört. Halesz parkból indult a menet, ugyanide értek vissza, láthatóan egy kicsit már megfogyatkozva, de a letekert pár km után is láthatóan mindenki élvezte a jó időt, a zenét, a tavaszt, és a friss levegőt... 


zene, szigorúan bakelitről :)

egyedi kerékpárok

indulás előtti pillanatok, a sor vége a parkoló kijáratánál.
tipp: kb 1000 ember

egy kis torna, senkinek sem árt... :)

Ismétlés meg a Tudás családi viszonyban...

kicsik, és nagyok együtt

igazi piknik hangulat a Halesz parkban




Most szombaton mi is megrendezzük a Föld napja alkalmából hagyományteremtő jelleggel a kis felvonulásunkat, remélem azért nálunk is lesz egy kis tömeg. A rendezvény nyitott, korra, nemre tekintet nélkül várunk kicsiket, nagyokat, lányokat és fiúkat, apákat és anyákat. Mutassuk meg magunkat!



GYERTEK!





Megosztás:

2015. április 17., péntek

Bennünk élő múlt - Gyilkos mezők

Kambodzsa jelképe az Angkor Wat
Negyven éve, 1975. április 17-én foglalta el a Vörös Khmer Kambodzsa fővárosát, Phnom Penh-t. Az ezután következő négyéves rémuralma alatt a Pol Pot vezette rezsim a történelem egyik legborzasztóbb népirtását hajtotta végre: legalább kétmillió embert öltek meg az ország nyolcmilliós lakosságából. A halálbüntetéshez elég volt indoknak, ha valakinek egyetemi végzettsége van, szemüveget hord vagy idegen nyelvet beszél. Ha valaki gyanús volt, minden különösebb indok nélkül megkínozták, börtönbe vetették. A leghírhedtebb börtönt, az S-21-et 15 ezer rab járta meg – közülük összesen hét élt túl addig, hogy a korábbi szövetséges Vietnammal konfliktusba keveredő ország elveszítse a háborút, és a vörös khmerek megbukjanak. - forrás: index.hu

A túlélés esélye: 0,04%

Borzalmas belegondolni hány ártatlan ember halhatott meg, teljesen feleslegesen egy agyament rendszer miatt, mindezt a világ tudtával, nem is oly rég...

A vörös khmerek pusztításról, barátságról, és csodálatos megmenekülésről szól a Gyilkos mezők című film. Szomorú, de megtörtént eset.

Szerintem remek film: 8/10


Sydney Schanberg újságíró a New York Times délkelet-ázsiai tudósítója. A polgárháború sújtotta Kambodzsából küldözgeti tudósításait. Munkája során a legfőbb segítője egy helybéli tolmács. Miután a vörös khmerek átveszik a hatalmat, minden megváltozik. Rémuralmuk alatt valóságos népirtás veszi kezdetét, minden ellenzékivel, értelmiségivel leszámolnak. Dith Pran élete is veszélybe kerül. A férfi megszökik a koncentrációs táborból, miközben Sydney mindent megtesz annak érdekében, hogy megpróbálja őt kimenekíteni az országból. A film megtörtént esetet dolgoz fel. forrás: port.hu
borzalmak borzalma és csodák csodája... - 0,04%

Dith Pran kambodzsai származású fotóriporter 65 évesen, - pár éve - 2008-ban halt meg. Erről az index is beszámolt: http://index.hu/kultur/klassz/dithpran/
  

És milyen lehet az amúgy gyönyörű, izgalmas Kambodzsa napjainkban a khmer uralom után? 

Ilyen:

Megosztás:

2015. április 13., hétfő

Ébredj mellettem


Ákos új dala ma debütált a Class FM reggeli műsorában. Míg pár éve már naptárba rögzítve, Ákos rajongói oldal szerkesztőjeként (egykori akosfan.smartworks.hu) kötelező feladatként vártam a médiamegjelenéseket, majd idő hiányában ez a hobbitevékenység - sajnos - elmaradt.
Otthon már beszéltünk róla, tudtuk, valamikor a napokban érkezik az új maxi, az új dal, és az előzetesekből tudtuk, ez megint nekünk szóló igazi sláger lesz.
Ma reggel egyáltalán nem számítottam rá, de mivel rendszeresen megy nálunk a rádió, így a telefonos beszélgetéssel együtt hallhattam az új szerzeményt.

ÉBREDJ MELLETTEM

Indiántáncos, dobolós, lendületes, tengermorajos, kicsit tarzanos, és észre sem veszem, de már finoman belemászott a fülembe. Remek! Nem mellékesen jegyezném meg, hogy Hauber Zsolt is a "csapat" tagja, ami régi bonanzásként csak külön öröm, jó látni újra a közös munkát, jó hallgatni a közös új szerzeményt, szerzeményeket.

Class FM reggeli telefonos beszélgetés


Öltözzetek rétegesen, meg ne fázzatok!
Nyáron meg találkozunk valamelyik turnéállomáson! :)


Megosztás:

2015. április 12., vasárnap

Költészet napja 2015


Seregi József - Lány bagollyal
1976 óta a József Attika Könyvtár előtt

Költészet napja a Viadana Kamarakórussal. Akik lemaradtak, nem jöttek, bánhatják, mert remek, igazán forró hangulatú kis koncertet adott - idén először - a dunaújvárosi Viadana Kamarakórus.
A könyvtár felnőtt részlege előtt kis zsibongó hamar megtelt zene-, és versbarátokkal. Az esemény hangulatát még az alsó szintről felhallatszó mátrix nyomtató zümmögése, és a zeneszobából kiszűrődő hangfoszlányok sem tudták elrontani. 


A koncert külön érdekessége, hogy ezen a koncerten hangzott el első alkalommal Sarok Károly, a kórus basszistája által megzenésített József Attila - A szegény ember balladája című vers. Reméljük halljuk még, akár más kórusok előadásában is. Gratulálok Karesz jó lett!


Első, és utolsó, basszus és szoprán.. Kocsár Miklós Hegyet hágék című darabjával búcsúztatták a kórus kiváló szopránistáját, Sólyomvári Ágnest, aki anyai örömök miatt most egy ideig nem fog aktívan részt venni a közös munkában. Ágival együtt a kórusmű is egy kicsit pihentetve lesz, egy ideig biztos nem lesz műsoron.



Az igazán jó hangulatú koncertet pedig Ligeti György Haj ifjúság című darabjával zárták.



Akik lemaradtak, legközelebb jövő pénteken hallhatják újra a Viadana Kamarakórust a 20. Jótékonysági Pedagóguskoncerten.


Köszönet a kórusnak a remek délutánt!

Versekkel nem csak a kórus készült, de a Széchenyi István Gimnázium versmondói is egy verscsokorral lepték meg az versek szerelmeseit. Balla Zsuzsanna és Varga Máté a gimnáziumban, illetve a Petőfi ligetben szavalták el választott verseiket.


Megosztás:

2015. április 11., szombat

Szemelvények Dunaújváros történetéből XXX. - Költészet napjára


Szécsi Margit: Az ifjú város



A tájat - mint egy éve rég,
nem üli meg a csend,
bár altat álomízű éj
s a munka elpihent.
Lányok nótája zeng, csobog
a széles házsoron:
milyen szép is vagy éjszaka
én ifjú városom!

Ablakról ablakra repül
a békés, tiszta fény
fehérre mosdva elterül
a járda telt kövén,
nyomán a béke int felénk
szárnyával biztatón:
de jó a béke szíveden
én ifjú városom!

Az égbolt rengő óceán,
anyás teste remeg,
szélén, mint áradó habok
a fodros fellegek.
Elébük gátat kockaház
szikárló rajza von:
így őrzöd mindnyájunk szívét
én ifjú városom!

Város - súgom s elémhull
a régi-régi kép.
Még most is őrzik ajkaim
füstös maró ízét,
a bérkaszárnyák odvait,
hol minden ócska rom:
milyen más is vagy új hazám,
én ifjú városom!

Város - zengjük mi, ifjúság!
Kezünk csak arra várt,
hogy követ kőre rakva le,
szökkentse szép falát.
Hol tegnap fű sem nőtt, ma már
rohambrigád dalol:
percről percre több, szebb leszel
én ifjú városom!

Szívünkben öröm, s jaj feszül
vajúdás kínja fáj.
S bár elválik fém és salak
e kornak hajnalán,
meglátni mégis oly nehéz
sok embernél: vájjon
velünk van-e, vagy ellenünk
én ifjú városom!

Mint tűzokádó kráterek,
a gyomrunk háborog
a méregtől, melyet belénk
töltöttek gyilkosok.
A tőke így üzen nekünk,
tört foga torkodon:
vigyázz, mert harcmező ez itt,
én ifjú városom!

Féltve s szeretve néz körül
e dolgos ifjú had.
Itt minden téglán, oszlopon
verítékünk tapad,
s ezért míg van egy támadónk
ki ellenünk dacol:
harci riadó kell nekünk
én ifjú városom!

Nekünk szilárd, biztos talaj
e forró kűzdelem.
A harc, majd édesanyjaként
bennünket fölnevel,
s kit dajkálnak napos terek,
majd zengőbb dalt dalol,
a hősök fia, gyermekünk,
én ifjú városom!

1951



Rózsa András: Hidrogénkor



Nem tudom hogy gondol koromra
egy józanabb nemzedék ha lesz olyan
forgunk fekete végtelenben
és földünknek teremtett társa van
nem reflektorként a nyílt időbe
szegzik félénken csiszolt szemük
vigyázzák mint lánctalan eb
mikor törhetnek ellenünk
parancsra várnak absztrakt parancs lesz
kinek lombhoz emberhez nincs köze
dönt és ha dönt már nincs megállás
korom döntések börtöne

e részeg dialektikát
a józan szél sem űzi el
párbeszéd - e szó divat most -
a magam-csiholta semmivel
fekete-lombú fák guggolnak
hol falut sejttetnek a fények
szikrák ott fenn a csillagok
- ha van még fenn - és elvetélnek


Csak néhány évig lakott Dunaújvárosban Kalász Márton költő. A város kultúrtörténetéhez mégis hozzátartozik az a néhány vers, amit itt írt.

Kalász Márton: Rendet!




Rendet, rendet magunkban! Az ének
ilyen sűrű évszázad kölykének
önmagában már nagyon kevés.
Habzanak a napok, mint a hátak,
s villogunk, hol éppen belevágtak,
mint páncélos izmokban a kés.

Mi legtöbbször sebezni tudunk csak -
érzékeink álmai agyunknak
olyan bonyolultak, oly kuszák. 
De hiába üt érte, hiába
kemény-kéz, ha végső oltalmára
rá nem nyitja szemünk, a világ. 

Ezerszer a termékeny makacsság,
a rosszallott tűz jelezze inkább
eszménket, mint hamis fegyelem.
Hogy többé ne a szájunkra vert port -
fölfedjük a rejtőző aranykort,
s ne pislogjunk benne dicstelen.

De rendet! Mostantól ne a játék -
belül szítson szigorú irányzék
vadságunkra nemet mondani.
Mámorból a kor igazi hősét
meggondolt, tudatos felelősség
zajtalan férfivá bontsa ki.



Megosztás: